KONTUR PÁL (Fidesz): Nem fogom kihasználni, elnök úr. Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Részt vettem a hármas bizottságnak azon az ominózus meghallgatásán, amikor a 23-ai ügyeket vizsgálta. Nagyon sok mindent elmondtak képviselőtársaim, lényegében kevés maradt, hála istennek, de ez egy komoly dolog.

Részben a kameráról szeretnék beszélni, hogy a rendőrségnek nincsen kamerája. Illetve van, de azt mondta Bene rendőrfőkapitány úr, hogy az használhatatlan, illetve olyan rossz képeket ad, hogy nem lehet értékelni. Akik ott voltak ezen a meghallgatáson, azok tudják, hogy ezt mondta. Tehát beruháznia kell a rendőrségnek, hogy épkézláb kamerákhoz jussanak, ugyanis a televíziófelvételek alapján választották ki az embereket utólag; ez az egyik, hogy nincs a rendőrségnek, legalábbis ezt mondta a főkapitány.

Négy dologról szeretnék beszélni. A második dolog a titkosítás és az adatokkal kapcsolatos dolog, hogy zárt lett az ülés, amin szintén részt vehettem, és ezen a zárt ülésen nem kellett aláírni az adatvédelemről, hogy nem fogunk nyilatkozni. Ezen bizonyíték nem volt; tehát amiért titkosították, és amiért az ülés zárt lett, nem volt. Tehát felül kellene bírálni a törvényt, bevonni netán az adatvédelmi biztos urat, hogy egy bizottság ezt értékelje, hogy politikai okokból - mert a rendőrség minden egyes résztvevője parancsot teljesít, tehát politikai okokból - ne lehessen titkosítani egy nulla bizonyítékot, mert ha kiderül, akkor politikailag abból negatívuma származik annak, aki ezt el akarja kerülni.

Tehát szerintem szűkíteni kellene azt a kört, és ellenőrizni kellene, hogy mi az, amit titkosítanak 30 meg 80 évre. Nem Amerikában vagyunk, a gengsztervilágban. Mi Magyarországon vagyunk, az nekünk nem példa, hogy megölnek egy elnököt, aztán száz vagy nem tudom, hány évre titkosítanak egy ilyen anyagot. Tehát szerintem a törvényt kellene betartani a rendőrség működésében is; nem kell bizalmatlannak lenni a rendőrség felé az adatokkal kapcsolatosan sem, a rendőrségnek pedig úgy kell működnie, ahogy a törvény leírja, ezt pedig ellenőrizni kell.

(17.40)

Ezt a törvényt pedig szerintem az ombudsman úr meglátásai alapján - ugyanis ő kapja a negatív információkat esetleg -, az ő információi alapján lehetne rendre újítani. Tehát ami utólag bebizonyosodik, mert emberek vagyunk, és az országgyűlési képviselők is emberek, lehet, hogy rosszul döntöttünk valamikor, vagy túlhaladta az idő ezt, akkor meg kell változtatni. Ez a mi feladatunk és felelősségünk. Szerintem ezt meg kell hogy tegyük.

A rendőrség kapcsán viszont: a '90-es évek elején megtörtént a titkosszolgálat lezzülesztése, demoralizálása, és mivel nem voltak adatok - mert a rendőrség is adatok alapján tud dolgozni -, szerintem a személyiségi jogra való hivatkozás nagyrészt túllihegett dolog. Tehát nem fogadom el, hogy mindenki minden pillanatban a személyiségi jogára hivatkozik, ezért akár adatoktól marad el a rendőrség. A rendőrségi felderítés esetében például, mivel nem voltak informátorok, nem voltak információk, nem voltak adatok, a '90-es évek elején egész hosszú ideig még nem állt helyre a titkosszolgálat helyes működése, erre szükség van most, akár tetszik sokaknak, akár nem. E nélkül nincs felderítés, nincs bűnmegelőzés, és ilyen korban, amikor terroristaveszély van a világban - remélem, hogy nem nálunk -, szükség van az adatokra. Tehát igenis a többség védelme érdekében egy csomó adatra a rendőrségnek szüksége van, és kell hogy joga legyen ezeket begyűjteni.

Annál is inkább, mert már ma is én ezt a telefont, akárhova megyek, viszem magammal, ugyanúgy vagyok, mint a repülők. A repülős irányítás ugyanis úgy működik, hogy van ugyan egy központi rész, de mennek a repülési útvonal mentén, és állomásról állomásra vezetik a repülőt a légifolyosóban, nem térhetnek el attól. Ugyanígy vagyunk mi is. Ha a telefon nálunk van, tudják azt bizonyos emberek, hogy mi hol vagyunk, mikor léptük át az országhatárt, azok már rögtön jelentkeznek be.

Ennél csak rosszabb lesz a digitális világ, ami már itt van a küszöbön, és ezekre megint csak teljesen igaz, az adatok szempontjából igencsak fel kell készülni törvényileg, mert ha már azt meg tudják mondani, hogy a televízió műsorát hányan nézték - azt az X műsort -, nekünk akár csipkártyánk van, akár bankkártyánk van, kész, mindent tudnak rólunk. Jóformán azt is, hogy mekkora nadrágot hordunk és milyen cipőt. Ez nevetségesen hangzik, de így van. Adatokat tudnak rólunk.

Tehát először is arra kell törekednünk, hogy az adatvédelmi biztos úr segítségével, de a törvény betartására kötelezzük azokat, akik ezeket az adatokat kezelik, és határoljuk be a törvény segítségével úgy, hogy ne tudjanak ezek visszaélni. De állandóan ne lehessen arra hivatkozni, hogy ezért nem adom meg, meg azért nem adom meg.

Nincs például munkakönyv. Megszűnt a munkakönyv. Ez egy adat. Arról szól ez az adat, hogy az a dolgozó, például én 25 évig dolgoztam egy munkahelyen. Ha ez be van írva, nekem van egy munkakönyvem, és elmegyek egy másik munkahelyre, akkor az ottaniak fogják tudni, hogy én nem szállóvendég voltam és itt-ott csak pénzügyi előnyökért megforduló ember, hanem egy stabil munkaerő. Ha tehát valakinek be van írva a munkakönyvébe 35 munkahely, akkor az már egy információ. Most egy munkaadó nem tud tájékozódni, nincs olyan adat a kezében, nem tud hozzájutni, mert ha akarom, letagadom azt, hogy nekem hány munkahelyem volt, tehát egy instabil munkavállaló is lehetek akár. Nem biztos, hogy akinek sok munkahelye volt, mind ilyen, de azért az már jelent valamit, hogy ha valakinek fiatal kora ellenére elég sok munkahelye volt.

Tehát nagyon fontosak az adatok, nagyon fontos az adatvédelem, túllihegni nem kell, de a törvényeket be kell tartani. Sok problémám volt a rendőrség működésével, de attól függetlenül egy demokratikus országban a rendőrséget igenis fel kell ruházni ilyen jogosítványokkal, tehát adatokhoz hozzá kell hogy jusson a rendőrség, különben nincs bűnmegelőzés. De mondom, a törvények betartása mellett.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Forrás: parlament.hu