GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány T/2082. szám alatt törvényjavaslatot nyújtott be a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről. A címből ítélve első látásra úgy tűnik, hogy egy száraz, unalmas jogi szövegről fog szavazni az Országgyűlés.

Ezen expozé keretét is kihasználva szeretném megvilágítani azt a hátteret, amely a javaslat kidolgozását szükségessé tette. Ne feledjük, ma már évente mintegy 400-450 milliárd forint támogatás kerül kifizetésre több mint 200 ezer gazdának, gazdálkodónak. Ennek a célszerű felhasználását az Európai Unió által szigorúan szabályozott és ellenőrzött keretek között kell végrehajtanunk, és ezért ennek a jogi kereteit és a feltételeit is meg kell teremtenünk.

Mint önök előtt is ismert, az Európai Unió közös agrárpolitikájában 2007 és 2013 között jelentős változások következtek be. A közös agrárpolitika eddigi két pillére ugyanis jelentősen megváltozik, így a piacszabályozás és az agrár-vidékfejlesztés pénzügyi értelemben is önállósodott egymástól. A korábbi, jelentős részben a strukturális alapokból történő finanszírozás helyett létrejött két új önálló pénzalap, az európai mezőgazdasági alap, az EMGA, valamint az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alap, az EMVA, és ezen pénzügyi alapokat egészíti ki az európai halászati alap.

Álláspontunk szerint a fenti elvek alapján 2007 első négy hónapjában jelentős változások fognak bekövetkezni az országban. Az eddig kapott és lehetőségként két évig jóváhagyott nemzeti támogatások rendszerét is át kell alakítanunk. Mindezen kívül 2007 és 2013 között 1500 milliárd forint európai uniós támogatás érkezik az EMVA-alapokra, és ezek felhasználásáról, a felhasználás módjáról is ennek a törvénynek kell dönteni.

Mindezen kívül még ezt is meghaladó, mintegy 1800 milliárd forint közvetlen támogatás érkezik az ágazatba, és a pénzügyi keretfelhasználást itt is szigorúan kell megalkotnunk. Vannak előttünk példák a régi tagországok sorából, ahol a kifizetett támogatások igen jelentős részét kellett büntetésként visszafizetni az Európai Unió kasszájába azoknál az országoknál, ahol a törvény nem volt egyértelmű, a felhasználássorozat nem volt tiszta, mindenki számára átlátható, és az Európai Unió úgy érezte, hogy az alapok felhasználása nem a normális keretek között történik.

Ezért az uniós rendelkezések figyelembevételével a 2007. évben működtetni kívánt nemzeti támogatásokat két lépcsőben tervezzük meghirdetni. 2007. január 1. és április 30. között alapvetően a jelenleg érvényes szabályokat alkalmazzuk, hiszen két évre, a belépéstől számított két évre erre lehetőségünk van. Viszont május 1-jétől új rendelkezések szerint kialakított és notifikált, EU-konform, azaz az Európai Unióban is elismert támogatási formákat működtethetünk tovább. Ez egy igen jelentős változás lesz, hiszen a nemzeti támogatásokban nem volt jelentős megkötés az Unió részéről, ettől a pillanattól kezdve, azaz május 1-jétől viszont teljesen az uniókonform szabályozás léphet életbe.

2007. január 1. és április 30. között így célszerű megtartani az agrárpolitikai szempontból kiemelt jelentőségű támogatási jogcímeket, május 1-jét követően viszont meg kell szüntetni azokat, amelyeket nem tudunk EU-konformmá tenni. Ez egy igen jelentős változás lesz, és 2007 első négy hónapjában a jelenleg érvényes rendelet alapján célszerű megoldani bizonyos erdészeti feladatok támogatását, így a magán-erdőgazdálkodás, a jóléti és parkerdőgazdaságok, az erdei vasutak működésének a támogatását, még akkor is, ha nem törvényi szinten jelentetjük meg, hanem alkalmazunk rá egy sajátságos megoldást; az egyes hal- és a vadgazdálkodási feladatok támogatását; az állatjóléti és haszonállat-tartási szabályok okozta többletköltségek támogatását, ez a sertésnél, baromfinál, tejnél ismert konstrukciók; a közösségi agrármarketing támogatását; az egyes élelmiszertermékek értékesítését segítő hitelekhez kapcsolódó támogatási formákat; az állattenyésztés és tenyésztésszervezési feladatok támogatását, az állat- és növény-egészségügyi vizsgálatok és egyes állat-egészségügyi problémák megelőzésének és kezelésének a támogatását; a meghatározott állatfajok bizonyos betegségektől való mentességének a támogatását, hiszen fut az Aujeszki például, és fut a szalmonellaprogram Magyarországon; az egyes agrárinnovációs és kutatási feladatok támogatását; a vízkárelhárítás létesítményei üzemeltetésének a támogatását, és a biológiai alapok fenntartásának a támogatását, és idesorolnám a jégeső-elhárítás támogatását is.

Az EU Bizottsághoz eddig bejelentett és elfogadott három támogatási konstrukciót, az állati hulladék ártalmatlanítását, a termőföldvásárlást és a birtokfejlesztési hitelt 2007. január 1-je előtt már az új rendszerben kívánjuk támogatni. A fentieken túl elbírálásra és kifizetésre kerülnek az előzetesen elismert termelői csoportok, ebben az évben még a bészek és a befogadott pályázatok, de új pályázatok kiírására már nem kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! A 2007. május 1-je után működtetendő nemzeti támogatási konstrukciók közül kiemelt fontosságú az őstermelők adókedvezménye, valamint a gázolaj jövedéki adójának visszatérítése. A támogatási konstrukciókat változatlan formában javasoljuk 2007. május 1-je után is működtetni, és az illetékes társtárcával ezeket a tárgyalásokat lefolytattuk, ezek továbbvihetők.

A nemzeti hatáskörbe tartozó támogatási konstrukciók közül néhány esetben már megtörtént az EU felé a bejelentés, sőt a jóváhagyás is. Melyek ezek? Az Európai Bizottság jóváhagyta a mezőgazdasági termelőknél az elhullott állatok megsemmisítési költségeinek a támogatását, amit a szakma régóta igényelt, és az eddigiek folytatását remélte. Ugyancsak elfogadta az Európai Bizottság az agrárkárenyhítés új rendszerét tartalmazó támogatási konstrukciót, az erről szóló törvényt a parlament is elfogadta. És a napokban kaptuk meg az értesítést, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatását, valamint a kedvezményes birtokfejlesztési hitelt tartalmazó támogatási konstrukciót is, és így hozzájárult ezen rendszerek 2009. december 31-ig történő alkalmazásához. Ezek a támogatási konstrukciók így meghirdethetők.

Tisztelt Országgyűlés! A jelenleg létező nemzeti támogatási konstrukciók felülvizsgálata és EU-konform átalakítása alapján 2007. május 1-je után az Európai Bizottság egyetértése esetén az alábbi támogatási konstrukciók bevezetését és működtetését tervezzük a nemzeti keretek között. Egyik ilyen az erdészeti feladatok támogatása, mint azt már jeleztem, a magánerdő, a jóléti és parkerdő fenntartása, az erdei vasutak működtetése. Így tervezzük a most jóváhagyott termőföld-hasznosítási támogatást, a birtok-összevonási célút is; a hal- és a vadgazdálkodás támogatását; a természetes vizek halállományának és a halak élőhelyének szinten tartása, fejlesztésének a támogatását, a vadászható állatfajok természetes állományának és azok élőhelye megőrzésének, védelmének a támogatását.

Az állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatok közül támogatni kívánjuk a nemzeti konstrukció keretein belül a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat, a tenyészérték-megállapítás, az állatjóléti és haszonállati szabályok okozta többletköltségek támogatását elsősorban a vágóbaromfinál és a vágósertés esetében. Ez a konstrukció abban a formájában nyilván továbbvihetetlen, mint amit eddig csináltunk, de megkeressük az előbb említett formációk közül azt a megfelelő megoldást, ahol ez a továbbiakban is támogatható, és a haltenyészanyag-felhasználás támogatását is szeretnénk megvalósítani.

(10.00)

Az állat-egészségügyi támogatásoknak azért van óriási jelentősége, mert a jelenlegi kiélezett piaci versenyben rendkívül fontos annak a háttérnek a megteremtése, hogy egészséges élelmiszert állítsunk elő. Itt szeretném megemlíteni, hogy a magyar szakszolgálat az elmúlt évben is és az azt megelőző időszakban is példamutató tevékenységet folytatott. Ennek eredménye többek között az, hogy egységes irányítás alá került az élelmiszer-biztonság Magyarországon, és ennek bizonyítéka az, hogy minden olyan intézkedésünket, amelyeket például a madárinfluenza esetén hoztunk - ezek kőkemény intézkedések voltak -, az európai szakma elismerése övezte, és minden lépésünket jóváhagytak.

Tehát igen fontosak számunkra az állat-egészségügyi támogatások, és ezért a növény-egészségügyi vizsgálatokkal együtt szeretnénk jelentős támogatásban részesíteni. És a meghatározott állatfajok bizonyos betegségektől való mentessége, egy mondatban már utaltam rá, van egy Aujeszky-mentesítési programunk a madárinfluenzával szemben, nagyon komoly előkészületeink és fellépéseink vannak, elsősorban a zárt tartás megvalósítására a vízi szárnyasok esetében. Ezekre nagyon komoly támogatást szeretnénk adni; és az elhullott állatok megsemmisítési költsége, amelyek rendkívüli mértékben emelkedtek az elmúlt időszakban, és notifikált támogatásként módunk és lehetőségünk van ezeket a költségeket csökkenteni.

Az agrárfinanszírozás területéről már említettem a birtokfejlesztési támogatást, ami alapvetően kedvezményes hitel útján meghosszabbítható 2009-ig, és az egyes mezőgazdasági beruházásokhoz kapcsolódó támogatást, ami lehet kamattámogatás, lízingdíj kamattámogatása, intézményi kezességvállalás és még néhány piackonform intézkedés, amivel a beruházást lehet segíteni.

A közösségi agrármarketing támogatásának is óriási a jelentősége a következő időszakban, hiszen a jó bornak is kell a cégér, és gyakorlatilag a kiváló minőségű magyar termékek, amelyek egy picivel néha drágábbak, mint a szomszédos ország azonos termékei, bizony megfelelő marketinggel juthatnak csak célhoz, azaz a fogyasztókhoz. Ha már odajutott, nincs problémánk az árral sem, mert ezeket a termékeket akkor már rendszeresen vásárolni fogják. De ezt az utat le kell rövidítenünk egy megfelelő marketinggel mind bel- és külföldön, valamint különböző marketingprogramok támogatásával. Egyébként élünk azokkal a lehetőségekkel is, amelyek közös marketinget jelentenek más országok termékeivel, ilyen a tokaji és a bordeaux-i bor összekapcsolása egy amerikai promóción, és ilyenek a más országokkal még fennálló együttműködéseink, amelyek nemcsak az Európai Unióba irányulnak, hanem például Oroszországba, például Horvátországba.

A fenti támogatási konstrukciók közül - az előbb egy mondatban utaltam rá - a leginkább problematikus a sertés és a baromfi haszonállat-tartási támogatása, amely jelenlegi formájában nagy valószínűséggel nem tartható fenn, de ebben az esetben a költségeket csökkentő, főleg az állatorvosi és állat-egészségügyi költségek támogatásával ugyanazt az összeget szeretnénk bennhagyni az ágazatban, ami eddig is volt, csak a jogcímek és ezek felhasználása változik valamilyen szinten. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunknak az érdeke.

Az Európai Bizottságnak bejelentendő és elfogadásra kerülő új támogatási konstrukciók meghirdetésére tehát 2007. május 1-je után kerül hivatalosan sor.

Tisztelt Országgyűlés! Nem elég a kihívásokból, amivel szembenézünk 2007-től kezdődően, az átmeneti időszak lejártával az úgynevezett SAPS támogatási rendszert felváltotta a régi tagországok esetében az SPS, aminek gyakorlatilag a lényege az, hogy szinte döntő többségében elválasztják a termeléstől a támogatásokat, néhány területen pedig opciós támogatási lehetőséget, azaz a termelés csak részleges támogatását engedélyezik a következő időszakban.

Ez előnyös és hátrányos is. Hátrányos azért, és én ezt többször meg szoktam fogalmazni, hogy mi, magyar agrártermelők még nem vagyunk attól a gondolkodásmódtól megfertőződve, hogy jövedelemtámogatást kérünk a munka támogatása helyett, azaz azt szeretjük, hogyha az elvégzett munkáért részesítenek bennünket támogatásban, és nem azt, ha az el nem végzett munkáért kapjuk jövedelempótlás címén. Azt gondolom, hogy ez egy helyes gondolkodásmód, de bizonyos szempontból azért alkalmazkodnunk kell az európai uniós lehetőségekhez.

Magyarország esetében ez az elválasztás részlegesen 2007-től néhány terméknél már kötelező, a generális áttérés időpontja pedig 2009. január 1-je lesz. Nincs értelme tovább húznunk, halasztanunk a dolgot, 2011-ig lenne lehetőségünk az átállásra. Azok a tagországok, ahol nagyon magas a termelői létszám, élnek is ezzel a lehetőséggel, de olyan opciókat veszítenek el és olyan lehetőségeket a támogatások szétválasztásával, ami 2007-ben megtörténik, amit történelmi alapon már nem tudnak a támogatásaikba a következő időszakban beszámolni.

Ezért Magyarország számára gyökeresen át kell dolgozni mind a top-up rendszerünket ahhoz, hogy megfeleljünk az európai uniós lehetőségeknek, és 2009. január 1-jén a lehető legkisebb gondokkal tudjuk végrehajtani az átállást. Ez - még egyszer hangsúlyozom - rendkívül indokolt, erről a szakmai vitát nagyjából lefolytattuk a közvéleménnyel. A részletekben búvik az ördög, és ezen nagyon sok vitánk van, de minden esetben a szakmai többség véleményét fogjuk alkalmazni. A minisztérium nem akar rákényszeríteni semmilyen rendelkezést a termelőkre.

Az uniós szabályok tehát 2007-től kezdődően kötelezően előírják például a tejtámogatás termeléstől való elválasztását, ami magyarul azt jelenti, hogy a mostani tejkvóta, illetve az április 15-éig vásárolható, megpályázható tejkvóta mennyiségének megfelelő támogatást fogja kapni a termelő, de a termeléstől elválasztva. Itt tehát az április 15-e, ha jól emlékszem a pontos napra, a tejkvóta alapját képező dátum, hogy meg tudják szerezni... - bocsánat, március 31-e a kvóta megszerzésének az időpontja. Ez azt jelenti, hogy ettől kezdve az is kapja ezt a támogatást, aki nem akar a későbbiekben tejet termelni, és ez az a támogatási forma, amire utaltam, hogy nekünk szokatlan, igazán nem is szeretjük, és majd valamilyen módon megpróbáljuk a magyar viszonyokra alkalmazni.

Ezenkívül, hogy még egy példát említsek, a termeléstől elválasztva történelmi bázis alapján állapítjuk meg és folyósítjuk a gabona, olajos, fehérje, azaz GOF-növények támogatását is, hiszen itt a döntésnél mérlegelnünk kellett a kukoricaintervenció esetleges megszűnésének a hatásait is. Tehát vannak olyan változások, amelyek generálisan érintik a magyar agrárium egészét, ezekre időben fel kell készülnünk, és előre kell tekintenünk. Ilyen a bázisév kiválasztása, ami vagy 2006 lesz, ami nagyon valószínű, vagy a 2005-2006-os évek átlaga, de mindannyiunk szempontjára figyelemmel a 2006-os év tűnik a legmegbízhatóbb forrásnak.

A 2007. évi magyar top-up koncepciós javaslatot informálisan már egyeztetjük az Európai Bizottság illetékeseivel, a termelők érdekképviseleteivel. A múlt hét óta néhány nagyon viharos termelői tanácskozáson már túl vagyunk, ahol nem mi vitatkoztunk a termelőkkel, hanem ők egymással arról, hogy melyik formációt, mondjuk, az anyatehén- vagy a bikatámogatást kellene-e bevezetni vagy megtartani a következő időszak nemzeti támogatásai között. De mi a többség véleményét fogjuk a rendeletben megfogalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági viták alkalmával hangsúlyos kérdésként vetődött fel, hogy ha elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot, ez mennyiben lesz jobb a magyar gazdáknak és a gazdálkodóknak, olcsóbb lesz-e a működtetés, gyorsabb lesz-e az ügyintézés, nagyobb lesz-e a jogbiztonság. Én úgy gondolom, hogy mind a három kérdésre igennel tudok válaszolni, mert aki jártas az agrártámogatási rendszerünkben, annak számára egyértelműnek tűnik az a megállapítás, hogy az eddigi szabályozási környezetet, valamint az intézményi végrehajtási kereteket nem feltétlenül a rendszerszerű megközelítés jellemezte. Legyünk önkritikusak magunkhoz, a korábbiakban a speciális lobbiérdekek igen jelentősen rányomták a bélyegüket a végrehajtási kérdésekre, és szinte ahány jogcím, annyi eljárási rend, annyi intézményi végrehajtási rend volt.

(10.10)

Ebben az őskáoszban kellett valamilyen módon rendet teremtenie a munkatársaimnak, kollégáimnak és azoknak a szakmai szervezeteknek, amelyeknek ezúttal is köszönöm az előrevivő javaslatait és munkáját. Hosszú távon fenntartani ezt nem lehetett, meg kellett keresni azokat a közös pontokat és meg kellett szüntetni azokat a bürokratikus, felesleges eljárási rendeket, egymillió igazolás teljesen felesleges beszerzését, amelyek hátráltatták ez irányú tevékenységünket.

Tisztelt Országgyűlés! Szintén a bizottsági viták során merült fel, hogy van-e valamilyen EU-előíráson alapuló szabályozási kötelezettségünk, ami miatt az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia. Szeretném leszögezni, hogy a javaslat nem a hagyományos értelemben vett jogharmonizációs folyamatba illeszkedik, hanem a közvetlenül is alkalmazandó közösségi jogszabályok nemzeti végrehajtásához szükséges technikai szabályokat tartalmazza. A végrehajtás megszervezése minden tagállamnak saját hatásköre, erre figyelemmel minden tagállamnak saját magának kell kialakítani a nemzeti jogrendjébe illeszkedő végrehajtási szabályokat.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy milyen program megvalósítását szolgálja a javaslat. Nyugodtan merem állítani, hogy olyan programot hoztunk létre - még egyszer hangsúlyozom: a társadalmi, gazdasági szervezetekkel együtt -, amely pontosan megismerhető, követhetők a stratégiai célkitűzéseink, és elegendő most már felmenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjára, a naponta megjelenő új és új pályázható jogcímeket végigtekinteni, amelyek ugyan egyelőre információkat adnak a gazdálkodóknak, de reményeink szerint júniusban tudjuk a végleges, illetve részletes programokat meghirdetni, ami 58 darab lesz ez év végéig. Látható, hogy folyamatosan folyik ez a munka, folyamatosak az egyeztetések az Európai Unió illetékes bizottságával, és megpróbáljuk a legjobb lehetőséget kihozni.

Van egy óriási történelmi felelősségünk, amit nem lehet megkerülni: ez a felelősség az, hogy mindenkinek, akik ezt a programot ma kidolgozzák és a végrehajtás körül bábáskodnak - az elmúlt két évet és a következő két évet értem ez alatt -, tisztában kell lennie azzal, hogy Magyarországon történelmet alkotott a vidék és az agrárium sorsát illetően. Óriási a felelősség, agrárkormányzat előtt ilyen felelősség, azt gondolom, nagyon-nagyon régóta nem állt. Én is átérzem ennek a súlyát, és minden munkatársamtól meg is követelem, hogy átérezze ennek a súlyát: amit mi ma csinálunk, az körülbelül tizenöt-húsz évre meghatározza a magyar mezőgazdaság sorsát. Ezt a felelősséget kell minden egyes lépésünkben átérezni, és mindenkinek át kell éreznie, azoknak is, akik javaslatokat tesznek, és azoknak is, akik a részfeladatok kidolgozásában vesznek részt. El kell mondanom, hogy közel száz olyan aktivista dolgozott a programok elkészítésekor, akik jó szakemberekként ismertek az országban. Teljesen ingyenesen, mindenféle szolgáltatás nélkül dolgozták ki a részprogramokat egyes alágazatokra lebontva, egyes állatfajokra és növényfajokra lebontva, és csak megköszönni tudom azt a munkát, amiben ők is átérezték ennek a történelmi felelősségét és lehetőségét.

Persze lehet köztünk vita és ezután is lesz, hogy melyik tengelyre mennyi támogatást adunk vagy hogyan használjuk fel, azonban ehhez a vitához annyit még a rendelkezésemre álló rövid időben elmondanék, hogy tudomásul kell venni, hogy technikai lemaradásunk van az EU vezető agrárországaival szemben. Ők nyolc-tíz évvel ezelőtt termelésfelfutást és termeléskorszerűsítést végeztek el, gyakorlatilag 85-90 százalékra járatják az agrárgazdaságot, előrelépés a következő időszakban számukra igazán nincs mennyiségi oldalról. Ezzel szemben, amíg nálunk 2200 euró az egy hektárra jutó eszközérték, addig ez Franciaországban több mint 5 ezer euró, Ausztriában pedig 10 ezer euró fölött van, és mínusz 30 százalékos termelési hátrányunk van a lehetőségeink kihasználásában. Ezért szerepel az első tengely kiemelten, hiszen 2013 után nyilván változtatni kell az arányokon, és a második, harmadik tengely javára kell majd eltoltunk a támogatási összegeket. De most történelmi lehetőségünk van, hogy behozzuk a lemaradásunkat, ezért tűztünk egy ekkora, 47 százalékos lehetőséget az első tengely fejlesztésére.

Megköszönném a képviselőknek, az érdekképviseleteknek, a mezőgazdasági bizottságnak azt a jó szándékú támogatást és észrevételeket, amelyek eddig is megnyilvánultak a program készítésében. Úgy gondolom, ebben a kérdésben mindenki érezte a történelmi felelősségét, hiszen ezt csak jól szabad csinálnunk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu