DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagy örömömre szolgál, hogy ilyen fontos ügyről valóban a Ház nyilvánossága előtt válthatunk szót. Meg kell mondanom, hogy ez van olyan jelentőségű, hogy ebben a pontosságra is szükség van: Kovács Kálmán úr nem szakállamtitkár, hanem államtitkár; az Európai Bizottság nem nehezményezte és nem kifogásolta az operatív program színvonalát; a döntéshozatal nem ad hoc módon történik; és nem változott a kormányzati pozíció a brüsszeli tárgyalások folyamán. Csak ennyi az általános észrevétel, de engedje meg, hogy ezt alá is támasszam!

Magyarország az Európai Bizottság hat javaslatából ötöt fenntartás nélkül támogatott a kezdetektől fogva, a hatodikban pedig több tagállammal együttműködve egy kompromisszumos javaslatot támogatott, amely természetesen sem egyes hazai, sem pedig nemzetközi, külföldi környezetvédő szervezetek még radikálisabb javaslataival nem vágott egybe. Az Unió egyoldalúan vállalt Magyarország támogatásával is 20 százalékos üvegházgáz-csökkentést 2020-ig, még akkor is, ha 30 százalék csökkentést tartana szükségesnek - és ezt is kinyilvánította -, amennyiben más régiók is csatlakoznának hozzá. Sajnos, ez jelenleg nincs így.

De a találkozó legfontosabb vitája nyilván a megújuló energiaforrásokkal volt kapcsolatos. Több tagország - nem megkérdőjelezve az ambíció szükségességét - a 20 százalékos részarányt mint célt csak mint közösségi célkitűzést tudta támogatni. Magyarország hivatalos pozíciója is itt állt meg, még akkor is, ha komoly szakmai viták voltak arról, hogy vajon lehetséges-e vagy pedig nem ennek a célnak az elvállalása. Én személyesen azt gondolom, hogy Magyarország 2020-ra más tagállamokat is le tud pipálni e tekintetben, és ezt a 20 százalékos célt el fogja tudni érni még akkor is, ha most kötelező érvénnyel ezt bebetonozni, és az ország számára olyan terheket, a lakosság számára esetleg az energiaárakban megjelenő, olyan árnövekedést bekódolni, amelyik ennek a következménye, nem biztos, hogy célszerű lenne most vállalni.

Én úgy gondolom tehát, hogy van lehetőség egy ilyen fejlődési pályát befutnia az országnak, de érdemes ebben óvatosnak lenni, és figyelembe venni mindenkor azt, hogy az energiaárak hogyan alakulnak a világban, hogy egyáltalán ez a célkitűzés megvalósulhasson.

Klímavédelmi szempontból viszont nagyon konzekvens lépéseket tesz az ország, a kormányzat is, akár ezeknek az ügyeknek az általános tudományos vizsgálatával, a Magyar Tudományos Akadémiával közösen tesszük ezt, akár egy nemzeti éghajlat-változási stratégia előkészítésével, amely ezeknek a kutatásoknak az eredményén alapul. Úgy vélem, hogy a széles társadalmi egyeztetésben a politikai pártok képviselőinek is részt kell venniük.

De arra, hogy nem ad hoc a döntéshozatal, engedje meg, hogy elmondjam, hogy semmit sem változott sem a döntés előtt, sem a döntés után például az, hogy az Új Magyarország fejlesztési tervben mintegy 90 milliárd forint forrás szerepel környezetbarát energetikai célokra, és ez legalább mintegy 400 milliárd forintnyi fejlesztést mozgat majd meg. Ez csak a KEOP-ban van, de más operatív programokban is nyílnak lehetőségek. Épp az elmúlt héten hirdette meg a gazdasági és közlekedési tárca azt a lakossági energiahatékonysági pályázatot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amely mintegy 2,5-szeresére növelte ebben az esztendőben az erre rendelkezésre álló forrásokat, és további 16 milliárd forintnyi hitelkeretet nyitott meg, amely hét év alatt 100 milliárdra növekszik. (Az elnök ismét csenget.)

Tehát vannak tettek, és ezek jól szemléltetik, hogy nincs diszkrepancia a kormányzati politikában. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szép hosszú beszéd volt!)

Forrás: parlament.hu