DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először Simon Gábor képviselő úrral szeretnék vitatkozni. Tudom azt, hogy az elektronikus aláírás nem új, de képviselő úr, azért az a szám, amit mondott, bizonyítja, hogy mennyire nevetséges ez a lelkesedés. Tízezer ügyvéd van Magyarországon, és már száznak van két év alatt elektronikus aláírása? Erre alapítunk cégeljárást és ingatlan-nyilvántartást? Ezt végig kéne gondolni.

Nem ez ellen vagyok, félreértett engem. Minden további nélkül menjen, gyorsítja, könnyíti, biztosabbá teszi. De ne zárjuk ki azokat, akik erre már nem képesek! És az előző törvényjavaslatnál emlékeztettem arra, hogy a karnak van egy nagyon idős rétege, aki úgy ítéli meg, hogy ezt már nem tudja vállalni, és ne zárjuk ki abból, hogy egy-két ügyet elintézhessen.

De van a karnak egy másik nagyon lényeges köre is. Ha tetszik, ha nem, el kell ismerni, hogy az ügyvédtársadalomban létezik a kényszervállalkozó ügyvéd. Az a fiatal jogász, aki képtelen volt elhelyezkedni, és jobb híján nem csinált mást, mint alanyi jogon járó pályának elkezdte. Tudjuk azt, ismerjük, számtalan ember fizet azért, hogy jelölt lehessen, nagyon kevés ügyvédi iroda van, amely hajlandó komolyan ügyvédjelölteket képezni. Ezektől az emberektől elvárni azt, hogy pályakezdőként elektronikus aláírást, e-mailt... - lehetetlen. Alanyi jogon megnyitjuk előttük a pályát, és gazdaságilag építünk egy olyan falat, amit az életben nem fognak tudni átlépni.

No, vissza ettől a személyes dologtól, én a Hankó Faragó Miklós képviselő úr által említett dologra szeretnék szintén emlékeztetni. Igen, emlékszem, a budapesti cégbíróság majdnem összeomlott, nem az épület, az is majdnem, nemcsak az épület, maga a bíróság. Ennek én is szenvedő alanya voltam. Hozzáteszem, hogy a cégbíróság akkori dolgozói is szenvedő alanyai voltak, mert ha valakinek, akkor nekik sokkal nehezebb volt, mint azt mi kívülről látjuk. És tisztáztam a nevét is annak a bírónak, Zumbók Ferencnek, akit Zalaegerszegről hoztak föl, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy a Fővárosi Cégbíróság talpra álljon, és hála istennek ez itt most úgy néz ki, hogy már közelebb vagyunk a rendhez.

Egyetértek Hankó Faragó Miklós képviselő úrral abban is, hogy ha az ügyvédek precízen és jól adják be a cégalapítással kapcsolatos iratokat, akkor nem tart olyan hihetetlen hosszú ideig, mert Budapesten is meg lehet kapni két héten belül egy cégbejegyzést, hogyha az tényleg a megfelelő módon elő van készítve. Ezért én persze üdvözlöm azt a megoldást, amit ez a törvényjavaslat a formanyomtatványok használatával kapcsolatban hoz, tehát gyakorlatilag nem is annyira a cégbíróság szempontjából, mint azt hiszem, inkább az ügyfelek, meg ismerjük el, az ügyvédek szempontjából egy jó mankó; ha ezt pontosan tölti ki, akkor garancia arra, hogy minél hamarabb meg fogja kapni a cégbejegyzést. De azért szeretném elkerülni azt, hogy a cégbíróságokat ilyen nyomdaipari kisgéppé tegyük, hogy bedobunk egy forintot, és kijön a cégbejegyzés. Tehát azért én nem hiszem, hogy ezt bírói közreműködés nélkül meg lehet oldani.

Az a jelenség, képviselő úr, amiről ön beszélt, hogy bírósági titkár, túlkapás, ez hiba, ez kétségtelen, de valamennyien emberből vagyunk. Ott van egy közvetlen főnök cégbíró, a cégbíróságnak van vezetése, nyilvánvalóan lehetnek ilyen kellemetlenségek, bírákkal szemben is lehetnek, ügyvédekkel szemben is lehet. Ez nem azt jelenti, hogy kikapcsoljuk őket a közéletből.

Tisztelettel tehát gyakorlatilag azt szeretném mondani, hogy mi ennek az előterjesztett törvényjavaslatnak egy jelentős részével egyetértünk és támogatjuk.

Amivel viszont vitatkozni szeretnék - és itt szintén Hankó Faragó Miklós képviselő úrra szeretnék hivatkozni -, az nevezetesen a zártkörű részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének az összege. Én azt elfogadom, hogy világbanki inspirációra nekünk előbbre kell lépni, de előre lépjünk, és ne visszafelé lépjünk. Ezt a törzstőkecsökkentést akkor tudnám elképzelni, ha az egyetlen gazdasági forma lenne az, hogy korlátolt felelősségű társaság vagy pedig részvénytársaság. De rendelkezésre áll a piacra lépésnél a közkereseti társaság, rendelkezésre áll a betéti társaság, ami minden további nélkül ennél lényegesen kisebb törzstőkével biztosítja a piacra lépést. De azért a másik oldalt is nézzük meg, a piac biztonságát!

Én azért mondom, hogy előbbre lépjünk, és ne visszafelé, mert amikor Magyarországon egyáltalán a gazdasági társaságokat a '86-os év táján kitalálták, és megindultak először a gazdasági munkaközösségek, majd megjelent az első gt, akkor egymillió forint volt a törzstőke összege. Ez az egymillió forint lett felemelve hárommillió forintra, és mivel a piacra jutás lehetőségét biztosítja más gazdasági forma is, én azt hiszem, hogy a gazdaság biztonságának az a minimális feltétele, hogy legalább egy hárommillió forintos törzstőkével rendelkezzen ez a cég.

Ilyen körülmények között ezt a csökkentést mi semmilyen körülmények között nem támogatjuk, és ugyancsak nem támogatom tisztelettel azt sem, tudom, hogy kellemetlenséget okoz, de igenis ennek a törzstőkeösszeghez mért minimális pénzbeli betétnek megítélésem szerint a bejegyzés előtt bankszámlán kell lenni. Mi okozza a legtöbb problémát jelen pillanatban a cégbíróságoknál? Az, hogy tele vannak fantomcégekkel. Ha most minimális összegért ráengedjük a cégbíróságra ezeket az embereket, gondoljuk meg, hogy a cégbíróságoknak 15-ször ennyi fantomcégük lesz, és 500 ezer forint manapság már a gazdasági életben nem tétel, tehát minden további nélkül ezzel fogják a biztonságot megölni.

Tehát én a csökkentés ellen vagyok, és változatlanul a törzstőke be nem fizetése ellen is vagyok, mert az, hogy eljáró ügyvéd, bejön hozzám az ügyfél és közli, hogy ő lesz az ügyvezető, és ügyvéd úr, úttörő becsületszavamra nálam van az egymillió forint, én ezt okiratba foglalom - és akkor mi van? Akkor mi van? Én azt tudom csak garantálni, hogy az illető írta alá előttem ezt a nyilatkozatot.

(18.00)

Mint ahogy egyetértek azzal, hogy az aláírási címpéldányt az ügyvéd jogosult legyen hitelesíteni. Tökéletesen egyetértve Hankó Faragó Miklóssal, ha vállalom a felelősséget a készítéssel és az ellenjegyzéssel egy 3 millió forintos cég társasági szerződésének megszerkesztéséért, akkor azt is fogom vállalni, hogy Kovács István úr előttem aláírta, és így ír alá. És ez tökéletesen igaz.

Attól óvom az ügyvédi kart, hogy ragaszkodjon hozzá, hogy a pénzbeli betétet ő vegye letétbe, és ő fizethesse be. Az ügyvezetőnél pedig attól félek, hogy nagyon föl fogjuk lazítani a gazdasági biztonságot. Aminek nagyon örülök, mondom, az a formanyomtatvány, de legalább olyan hangsúllyal az ügyfelek beszabályozása érdekében, mint hogy a cégbírók elleni védelem szempontjából.

Amivel viszont nem értek egyet, ez az értékesítési célú cégalapítás. Elfogadom, amit Hankó Faragó Miklós mond, hogy van értelme ennek, mert van olyan cégbíróság, ahol három hónapot kell várni egy cégbejegyzésre; legalábbis volt. De nem fogadom el, ha ezt a törvényjavaslatot elolvasom. Ha ezt a törvényjavaslatot elolvasom, az van benne, hogy 2008. június 30-a után a cégbíróság egy munkanapon belül bejegyzi, akkor nem csináltam semmit, ha csináltam egy olyan üres céget, aminek nincs neve, amibe nincs befizetve semmi, aminek nincsenek tagjai, aminek nincsen tevékenységi köre, és nem működhet, természetesen. Tehát magyarul akkor megengedni valamit, amikor maga a törvény garantálja az egy napon belül valós cégbejegyzést, nem látom értelmét. Nem tartom titkosnak, csak feleslegesnek tartom. Azt hiszem, hogy sokkal normálisabb az - én legalábbis ezt csinálnám, ha ilyen dolgaim lennének -, hogy próbálnék kispekulálni 50-60 darab cégnevet, azoknak megszerezni a kéthavi védettséget, és azzal tálalni a lehetőséget, mert az az egy, amitől függök, hogy a cégnevet eltalálom-e vagy sem, az összes többit ha formanyomtatványon töltöm ki, akkor a cégbíróság kötve van. Akkor viszont nem kell céget alapítani, csak így kell előkészülni.

Tisztelettel, az elmondott kifogásainknak megfelelő módosító javaslatokat elő fogjuk terjeszteni, és mondom, én nagyon remélem, hogy ez javítani fog a dolgon, javítani fog a helyzeten. Azt azért még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy mint ahogy a jogügyletek tisztaságát elősegítő jogszabályoknál is félreértés volt, hogy én az elektronikus aláírás ellen vagyok: én ennek a kizárólagossága ellen emeltem szót. Tehát legyen lehetőség - tudomásom szerint a cégeljárásban már ma is lehetőség van az elektronikus úton való ügyintézésre -, ezt a lehetőséget biztosítsák, ez minden további nélkül megy. Csak jelen pillanatban úgy érzem, hogy sem a bíróság - mint hallottuk -, különös tekintettel az ügyvédi kar nincs felkészülve arra, hogy ilyen informatikai felkészültséggel és ilyen befektetési képességgel 2008. január 1-jétől ezt tudja megfelelően csinálni.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu