GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kábítószerek és fogyasztói körül zajló vita fontos társadalmi problémára világít rá, és mi, liberálisok fontosnak tartjuk, tartanánk, hogy épeszű, higgadt, hisztériától és agressziótól mentes vita legyen folytatható ebben a kérdésben. Ha ilyen vitára lehetőség nyílik, újra és újra elmondjuk, mi miben értünk egyet és miben vitatkozunk a Kendermag Egyesület álláspontjával. Elmondjuk: egyetértünk abban, hogy a drogfogyasztók nem bűnözők. Elmondjuk azt is, hogy egyetértünk abban, nem a probléma megoldását, hanem súlyosbítását jelenti, ha több százezer fiatalt kriminalizál a jog. És elmondjuk azt is: nem értünk velük egyet a legalizáció ügyében, nem támogatjuk a kábítószerek szabad kereskedelmét.

A kábítószerügy félelmeket kiváltó, érzelmeket felkavaró társadalmi kérdés. Több ilyen ügy van, amely az embereket mélyen felkavarja, intenzív érzelmeket mozgósít, amelyekben előfordulhat, hogy két, egymással ellentétben álló vélemény hívei egyszerre akarnak demonstrálni. Ezek nem magyar sajátosságok. Az eutanázia, a halálbüntetés, az abortusz, a politikai szélsőségek kérdéseiben tüntetők és ellentüntetők együttes utcai jelenléte bevett kép a fejlett demokráciákból. Hiszen a demokrácia lényege, hogy véleményünknek szabadon hangot adhatunk, hogy a szabadságjogainkat a szabályokat betartva érvényesíthetjük, gyülekezhetünk és szólhatunk, és lehet ez ellen ellentüntetést is szervezni, és természetesen senkibe nem lehet belefojtani a szót.

Miért mondom ezt? A hétvégi rendezvények közül többet is botrány kísért. A debreceni önkormányzat például megkísérelte betiltani, adminisztratív eszközökkel ellehetetleníteni az ottani tüntetést. Pedig azt mondják, a köztársaság alkotmánya arrafelé is hatályos. Azt mondják, a dolog ott sem úgy működik, hogy ha a polgármesternek nem tetszik egy tüntetés célja, akkor leszól a hivatalba: találjunk ki valamit, ne adjunk rá engedélyt, oszt' jó napot! Ugye, ilyen nem történhet meg 2007-ben Magyarországon? Remélem, hogy nem. (Zaj. - Közbeszólások az ellenzéki oldalról.) Vagy ha mégis igen, kell jönnie egy emberi jogokra érzékeny politikusnak (Zaj. - Az elnök csenget.), aki majd kimondja, hogy törvénysértő módon jártak el, alapvető szabadságjogokat tiportak lábbal, s tették mindezt felső politikai utasításra, pártállami módon. Valahogy így szokott Balog Zoltán emberi jogi bizottsági elnök úr fogalmazni. Remélem, most is megteszi ezt, hiszen nemcsak a Kossuth tériek szólásszabadsága nagyon fontos, hanem minden magyar állampolgár szólásszabadságáért ki kell együttesen állnunk.

S ha már a pártállamról van szó, idézem: "Ez egy olyan város, ahol rend van, és nem olyan, mint Budapest, ahol nincs." - mondja a szíve szerint bőrkabátos seriffet alakító, de valójában szövege alapján inkább műbőr zakós, nyolcvanas évekbeli párttitkárra emlékeztető helyi elöljáró. (Zaj.) Más fogalmaink vannak a rendről. Ahol törvénysértés van, ott nincsen rend. Ahol az önkormányzat hivatala sért törvényt, és tiporja lábbal az alkotmányt, ott pláne nincsen rend. Ott sincs rend, ahol a rendőrök tétlenül nézik, hogy valakik erőszakos fellépéssel, ásóval, kapával megakadályozzanak másokat a gyülekezésben és a szabad szólásban. A büntető törvénykönyv 228/A. §-a azt mondja, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el. (Zaj és közbeszólások. - Dr. Kelemen András: Bagoly mondja verébnek! - Az elnök csenget.)

Visszatérve az önkormányzathoz - félreértés ne essék, tisztelt képviselőtársaim, mert látom, hogy az izgalmukat kiváltotta az ügy -, jelen napirend előtti felszólalásnak nem az a célja, hogy... (Közbekiáltások az ellenzéki oldalról, Babák Mihály tapsol.)

Forrás: parlament.hu