DR. HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Vadai Ágnes képviselőtársam véleményétől merőben és szögesen tér el az álláspontom, nem tartom kielégítőnek, nem tartom megfelelőnek sem a kötetben, J/2098. szám alatt a jelentés 95., 96., 97. oldalán az Országgyűlésnek benyújtott ombudsmani jelentést, sem pedig a 2007. május 3-ai dátummal előterjesztett kiegészítő jelentést. Engedjék meg, hogy nagyon röviden megindokoljam, és ez egyben indoka annak is, hogy miért támogatom Balog Zoltán képviselőtársam módosító indítványát.

Nos, a J/2098. számú alapjelentés 95. oldalának az utolsó előtti bekezdésében a következő mondatot olvassuk: "A rendőri intézkedésekkel összefüggésben vizsgáltuk azokat a panaszokat is, amelyek a 2006 őszén történt zavargások résztvevőivel szemben vagy a közterületeket elfoglaló tüntetőkkel szemben alkalmazott kényszerítő eszközök használata miatt keletkeztek."

Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánok vitába bocsátkozni az ombudsman úrral a tekintetben, hogy vajon történtek-e zavargások 2006 őszén Budapesten. Azt azonban észrevételezem egyfelől e mondat kapcsán, hogy a "közterületet elfoglaló tüntetők" kifejezés némiképp arra utal, mintha a közterületen a tüntetők nem helyénvaló módon tartózkodnának úgy általában. Nekem az az álláspontom, hogy a közterület a népé. A dolog lényege az, hogy mindig jogosan tartózkodik ott, nem lehet azzal az igénnyel fellépni, hogy ne foglalja el a közterületet - miként sugallja ez a mondat -, hanem menjen szépen haza. Alkotmányos keretek között igenis a demokrácia érdekében áll és a közjót szolgálja a véleménynyilvánítás szabadságának e módon történő gyakorlása.

Nagyobb bajom van ennek a mondatnak a második felével, amely ily módon a közterületeket elfoglaló tüntetőkkel szemben alkalmazott kényszerítő eszközök használata miatti vizsgálódásról szól. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy nem kényszerítő eszközök alkalmazására került sor az inkriminált és vitatott esetekben, hanem semmivel sem magyarázható megfélemlítésre, kínzásra és bántalmazásra került sor a rendőri egyenruhát viselő, ám azonosításra legtöbb esetben nem alkalmas személyek részéről. Feltenném azt a kérdést, hogy vajon miféle kényszerítő eszköz az, amikor egy magatehetetlen, földre tepert emberbe, aki csak arra jár, belerúg, vagy őt bottal megüti? Ugyan mire kívánják kényszeríteni az ily módon magatehetetlenné tett személyt? Ezért tehát több mint eufemisztikusnak találom ezt az általános jellegű megfogalmazását a jelentésnek. Igenis ki kellett volna mondani, hogy nyilvánvaló, durva és súlyos jogsértések történtek, mégpedig tömegesen. Egyébként a több tucat rendőrrel szemben indult büntetőeljárás ezt már önmagában is igazolja.

A rendelkezésemre álló csekély időben szeretném még a jelentések néhány alapvető hiányosságára és hibájára felhívni a figyelmet. Sérelmezem, hogy a kiegészítő jelentés III. pontjában az események hátterének leírásakor teljes egészében hiányzik az az azóta ismert és köztudomású eseménysor, amely a Magyar Rádió székházában, annak udvarán történt bántalmazásokat és rendőri visszaéléseket illeti, ezek megemlítésre sem kerülnek.

Nem tartom elfogadhatónak az ombudsman úr azon megállapítását, amely szintén a III. pontban, az utolsó előtti oldalon szerepel. A mondat úgy szól, hogy: "A Deák térre mintegy ötezer tüntető érkezett, a csoportot a rendőrök nem tudták feltartóztatni." Ugyanezzel összefüggésben a későbbiekben - sajnos nincs oldalszámozás ezen a jelentésen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) -, a VII. pontban pedig úgy fogalmaz, hogy "a rendőrségnek nem sikerült megakadályoznia, hogy a tüntetők a befejeződött Fidesz-nagygyűlés helyszínére jussanak". (Az elnök ismét csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ombudsman Úr! A későbbiekben folytatom, köszönöm szépen. Ismételten szót fogok kérni.

Forrás: parlament.hu