HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény ennek a parlamenti ülésszaknak az egyik legfontosabb törvénye, és a frakcióm nevében kénytelen vagyok elmondani, hogy méltatlan, hogy erre 11 óra vagy 23 óra után 8 perccel kerülhet sor, mondjuk, az MDF hozzászólására. Ez egy tarthatatlan állapot.

Ennek a törvényjavaslatnak a célja az, hogy az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjét alakítsa ki; hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, továbbá a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon védelmét és egyebeket határoz meg nagyon helyesen a törvény a bevezetőjében.

Ezekkel a célokkal tulajdonképpen egyet lehet érteni, ezekkel egy a baj: ha én jól emlékszem, akkor a Horn-kormány legutolsó időszakát is figyelembe véve ez a negyedik kísérlet, ami ugyanezt a célt fogalmazza meg. Idáig nem sikerült a dolog, kicsi az esélye annak, hogy ez most fog; mert ez a törvényjavaslat valójában a privatizáció gyors ütemű továbbfolytatását célozza meg egyrészt azzal, hogy a tartós állami tulajdonban maradó vállalkozások körét tizenkilenc különféle zrt.-re és az erdőgazdaságok körére szűkíti le.

(23.10)

Több esetben az eddigi százszázalékos állami tulajdonrésznek 75, illetve 50 százalékra történő csökkentését írja elő, illetve úgy rendelkezik, hogy az 50 százalék alatti állami tulajdonrészű vállalkozásokat az indokolt kivételektől eltekintve - bár nem tudjuk, hogy ez mit jelent - privatizálni kell. A dolog lényege, hogy az elkövetkezendő években további 1000-2000 milliárdos állami vagyon vár magánosításra. Hogy ez hány milliárd, sajnos az előterjesztésből nem lehet látni, ehhez ugyanis nem készült semmilyen olyan háttéranyag, amely bemutatná, hogy az ÁPV Zrt.-nél, a központi költségvetési szerveknél, a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságnál, illetve a Nemzeti Földalapnál ma mennyi a meglévő állami vagyon nagysága. Az ingatlanvagyonról a törvényjavaslatban egy mondatot sem találunk. Nem készült olyan melléklet, amely felsorolná az állami vagyonnak azt a részét - s itt elsősorban a vállalkozásokra gondolok -, amelyeket a közeljövőben el kell adni. Nehéz tehát az előterjesztés során arról tájékozódni, hogy miről is lesz szó a következő években, de mint mondottam, a privatizáció várhatóan folytatódik.

A Demokrata Fórum az ésszerű privatizáció folytatásával egyetért, hiszen a nemzetgazdaság fejlődését és a középosztály erősítését szolgáló 13 pontunk közül a 6. pontban kifejezetten hangsúlyoztuk, hogy a középosztálynak lehetőséget teremtve kell folytatni a privatizációt. De nem látszik ebből a javaslatból, hogy a privatizációnak az általunk javasolt módját, a tőzsdére vitelt választaná az előterjesztő, enélkül pedig a privatizáció számunkra kevéssé elfogadható.

A törvényjavaslat 1. §-a definiálja az állami vagyont és a vagyonnak azt a körét, amely a törvény által létrehozandó nemzeti vagyongazdálkodási tanács, illetve az ennek operatív feladatait ellátó nemzeti vagyonkezelő zrt. tulajdonába kerül. Az NVT, illetve az NVK Zrt. a tulajdonjogokat a magyar állam nevében fogja gyakorolni, az ezekre a szervezetekre kidolgozott modell nagyjából megegyezik az ÁPV Zrt. modelljével, ami tulajdonképpen nem rossz választás. Az új szervezettel az állami vagyon jelentős koncentrációja jön létre, az NVT tulajdonosi joga és kötelezettségei ki fognak terjedni az ÁPV Zrt. által kezelt állami vagyonra, a kincstári vagyonkezelő által kezelt kincstári vagyonra, a központi költségvetési szervek által kezelt minden ingatlan- és vállalkozási vagyonra és a Nemzeti Földalap vagyonára. A javaslat értelmében a központi költségvetési szerv - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szerv részesedését vagy valamely vagyonértékű jogot a magyar állam értelemszerűen az NVT, illetve az NVK Zrt. javára szerez meg.

A centralizációval az MDF részben egyetért, különösen akkor, ha ésszerű, és nincsenek benne kisszerű megalkuvások. De nem elfogadható számunkra az állami földalap beintegrálása ebbe a nagy vagyonkezelő szervezetbe. A földalapnál egészen speciális feladatokról van szó, szinkronban a mindenkori birtokpolitikai irányelvekkel. A földalap helyben adódó feladatait a megyei földművelésügyi hivatalok és a földhivatali szervezet közreműködésével látja el. Nem részletezem, a nemzeti földalap jó helyen van az agrártárcánál, ott kell maradnia.

Érthetetlen ugyanakkor, hogy a Magyar Fejlesztési Bank száz százaléka és az ehhez kapcsolódó Mehib Zrt. és az Eximbank Zrt. 75 százaléka fölötti tulajdonosi jogokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gyakorolja, akinek egyébként ugyanúgy, mint a többi tárcának, állami tulajdona nem lehet. Ezt a tulajdonosi jogot nagyon nehéz indokolni a tárca gazdaságpolitikát irányító feladataival, ezért ezt a kompromisszumot nem fogadjuk el.

Különösen értelmetlen megoldásnak tűnik, hogy az állami tulajdonú lakások értékesítése, bérletezése a kormányhoz kerül. Véleményünk szerint ez a legkevésbé értelmes megoldás.

A nemzeti vagyonnal való gazdálkodást az állam nevében a tanács gyakorolja. A tanácsra és az NVK Zrt.-re néhány kivételtől eltekintve a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai vonatkoznak. Lényegében a tanács és az ellenőrző bizottság az ÁPV Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának, valamint munkaszervének megfelelő rendszert képez. Végül is az előírások az összeférhetetlenséggel, a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban ugyanúgy a korábbi ÁPV Zrt.-s szabályoknak felelnek meg, úgyhogy ezekkel nem érdemes külön foglalkozni, hiszen ezek működőképesek.

Ami kimaradt: az ÁPV Zrt. ugyanúgy, mint a tanács éves működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásról évente volt köteles beszámolót készíteni az Országgyűlésnek, illetve ezt meg kellett küldenie az ÁSZ-nak. Most ez utóbbi kimaradt. Ugyanúgy a korábbi felügyelőbizottság sem csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hanem az ÁSZ számára is készített éves működési jelentést, ez most a törvényben "szükség szerint" címszó alatt szerepel. Az ÁSZ itt is kimarad. Hozzáteszem, hogy az ÁPV Zrt. felügyelőbizottsága az igazgatósággal történt egyeztetés után jelentését az ÁSZ-nak is megküldte. Szükségesnek tartjuk az állami vagyongazdálkodás feletti fokozott ÁSZ-ellenőrzés fenntartását, ezért a mostani modell fenntartását javasoljuk.

Ugyanígy elfogadhatatlan a 13. § (7) bekezdése, ami szerint az ellenőrző bizottságnak évente jelentést kell készítenie az ellenőrzők, vagyis a tanács számára. Ez egy teljesen fejre állított logikát tükröz.

Egyetértünk a 15. § (1) bekezdésének a) pontjával, amely szerint országgyűlési képviselő, önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke nem lehet a tanács, illetve az ellenőrző bizottság tagja, de javasoljuk, hogy ebbe a miniszterek és az államtitkárok is kerüljenek bele. Be is adtunk ilyen módosító javaslatot.

A 15. § (4) bekezdése azt mondja ki - ez fontos dolog -, hogy az állami vagyon tőkepiaci intézményrendszeren keresztül történő értékesítése során a tanács és az ellenőrző bizottság tagjai részesedést szerezhetnek. Szerintünk ez a lehetőség nem reális, ezt törölni kell, hiszen a társaságok további privatizációjában jelentős tőzsdei értékesítésre számítunk, ez pedig egyben azt jelenti, hogy a tervezett akciókról a tanács és az ellenőrző bizottság tagjai bennfentes információkkal rendelkezhetnek, ez pedig törvényt sért.

A munkaszervezetről és a területi szervezeti egységekről szól a 21. §, és körülbelül annyit mond el, mint amit én elmondtam most erről. A törvényjavaslat nagyjából ennyit mond: Magyarország vagyonkezelői, egyesüljetek! Ezzel a kérdéssel, a vagyonelemek csoportosításával és másokkal a törvényjavaslatban sokkal bővebben kellett volna foglalkozni, mert az itt leírtak alapján érdemi vitában ezt nem lehet kezelni. Egyetlen előírás szerepel itt, és ha már így történik a dolog, mindenképpen helyes az, hogy a szervezeti és működési szabályzatban önálló szervezeti egységet kell létrehozni az állami tulajdonú termőföldekből álló Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással összefüggő feladatokra. A jogalkotó is érzi, hogy a földalap rendszeridegen ebben a nagy szervezetben. Igaz, hogy nyilvánvalóan egy sereg kormányrendelet születik ahhoz, hogy az új állami vagyonszervezet működni tudjon, de ezek készültségéről információink nincsenek, és összességében az a benyomásunk, hogy ismét félkész törvényjavaslatot nyújtott be a kormány.

Roppant érdekes és egyáltalán nem értelmezhető, hogy miért kell az állami szerveknek ezentúl az általuk használt épületekért bérleti díjat fizetni. Különösen érdekes ez, amikor az új kormányzati negyed megépítéséről gondolkodunk és beszél a kormány. Érdekes szélsőséges eset lehet, ha például a Pénzügyminisztérium azt mondja, hogy miután költséget akar spórolni, inkább egy városszéli kis ingatlant bérel ki, mert sokkal olcsóbb lesz, mint a kormányzati negyedben egy megfelelő épület bérleti díjának a kifizetése. Ezt feltétlenül újra kell gondolni, mert szerintünk ez teljesen illogikus lépés.

Összefoglalva, miután az időm lejár: úgy tűnik, hogy ez a törvény a koalíció egyetértését sem bírja, hiszen a sürgősségi tárgyalás során alig támogatták kormánypárti képviselők. Lehet, hogy rosszul nyomtak gombot, de nagy valószínűséggel nem így volt. Úgy látszik, hogy a koalíción belüli feszültségektől terhelt törvény elfogadása kétséges a parlament számára. Szerintünk ez így jól van. A Magyar Demokrata Fórum ebben a formában ezt a törvényjavaslatot bizonyosan nem fogja támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu