KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A téma sok tekintetben összefügg, de azért mégis más. Ez a szabályozás a parlamenti nyelvhasználat szerint egy kis terjedelmű módosítást jelent, de összességében a hadseregben szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák számára jelentős módosításokat tartalmaz.

A módosító javaslat 44 helyen javasol változtatást. Ebből egy helyen a szocialista frakció kéri, hogy a kormány tekintsen el a módosítástól. Ez az a módosítás, amely arról szól, hogy a nem magyar vagy kettős állampolgárságú személyek esetében legyen lehetősége a miniszternek a szolgálat megkezdését engedélyezni. Mi ugyanakkor azt gondoljuk, hogy mivel az elmúlt esztendőkben két ilyen esetről volt szó, amikor kettős állampolgárságúak kérték a hadseregbe történő felvételüket, hogy nem szükséges ilyen egyedinek mondható eseteket törvényben szabályozni, vagyis javasoljuk, hogy a törvénytervezetből ez a módosítás kerüljön ki.

A 44 módosítás hasonlít az előbb tárgyaltakhoz, és a legjelentősebb változás, amit fontosnak tartunk a szocialista frakció részéről, hogy ez az úgynevezett civilesítés ebben az esetben is szóba került. Talán szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy valamennyi fegyveres szerv és rendészeti szerv tekintetében a hadsereg tart legelőbbre a civilesítés tekintetében. Ott történtek az elmúlt esztendőkben olyan változások, amelyek ezt lehetővé tették, ami érthető is, hiszen a hadseregben jelentős létszámcsökkentés volt, és ez a létszámcsökkentés elsősorban a hivatásos katonákra vonatkozott. Párhuzamosan természetesen amikor a sorkatonai szolgálat megszűnt, akkor a szerződéses állomány növekedését figyelhettük meg, de összességében, mivel a hadsereg létszáma csökkent, így természetesen ezek a változások bekövetkeztek.

Akkor, amikor a hadsereg - ez a rendszerváltás előtt közvetlenül volt - mintegy 110 ezer főből állt, természetesnek tekintette mindenki, hogy katona volt a konyhafőnök, katona volt a főszakács, és katona volt, hivatásos vagy továbbszolgáló katona mindenki, aki bent, a laktanyában teljesített szolgálatot, vagy a hadsereg valamelyik raktárbázisán vagy valamelyik olyan logisztikai helyszínén dolgozott, aminek köze volt a hadsereghez. Ugyanakkor azt is világosan látni kell, hogy a hivatásos és a szerződéses katona drága, ami azt jelenti egyrészt a hivatásosok esetében, akár tisztről, akár tiszthelyettesről beszélünk, hogy egy oktatási formában kell részt venni, ami egy külön téma, hogy kell-e a hadseregen belül a tisztképzést, tiszthelyettes-képzést változtatni, de azt valamennyien tudjuk, hogy ez a hadsereg költségvetésében minden esztendőben komoly milliárdokat emészt föl.

(12.10)

Míg a közalkalmazotti vagy köztisztviselői státusba, hadseregbe felvételre kerülő személyek polgári iskolákba járnak, vagyis nem a hadsereg költségvetését terhelik, nem annyira speciális katonai képzésben részesülnek, hanem például közgazdászok lesznek, vagy orvosok lesznek, vagy bármi más szakmát vagy hivatást sajátítanak el, nem a hadsereg költségvetéséből emésztenek fel jelentős pénzt, és lehetővé teszik azt az oly régen emlegetett átjárhatóságot, amikor is a polgári életből a hadseregbe vagy a hadseregből a polgári életbe kerülhetett valaki a munkaviszonya végzése során. Ebben a törvénymódosításban, azt gondolom, a miniszteré lesz a legnagyobb felelősség abban a tekintetben, hogy melyik helyeket kívánja átalakítani, melyik helyekre fogja megfelelő döntéssel, határozattal meghozni a civil betöltés lehetőségét, vagyis azt, hogy köztisztviselő vagy közalkalmazott is betöltheti.

Ugyanakkor a törvénymódosításnak van egy rendkívül nagy előnye, ami azt a lehetőséget adja meg, hogy aki jelenleg hivatásos katonaként vagy szerződéses katonaként olyan munkakört tölt be, olyan feladatot lát el, amely a miniszter döntése értelmében közalkalmazotti, köztisztviselői munkakörré fog válni, folytathassa a szolgálati viszonyának megtartása mellett. Azonban ha eltávozik ebből a beosztásból, akkor következő kinevezést már csak kifejezetten közalkalmazott vagy köztisztviselő kaphat.

Ami a módosításokat illeti, meglehetősen szerteágazóak. A külföldi szolgálatot teljesítők vallásgyakorlása lehetőségének a jövőben rugalmasabb biztosításától kezdve a fegyelmi jogkör különböző gyakorlásával kapcsolatos javaslatok vannak. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon időszerű módosítás volt, hiszen mint a törvény címe is mutatja, ez egy szerződéses és hivatásos katonákról szóló jogállási törvény, és bizony az elmúlt esztendőben vált általánossá a sorkatonai szolgálat megszüntetése után a szerződéses katonák hadseregben történő szolgálata. Vagyis elkövetkezett egy olyan idő, amikor a korábbi törvényt, amely 5-6-7 évvel ezelőtti állapotokat igyekezett szabályozni, az elmúlt évek eseményei miatt korrigálni kell, és az elmúlt években bekövetkezett katonai feladatok váltása és kihívások változtatása következtében új helyzethez kellett igazítani.

Itt szeretném emlékeztetni a képviselőtársaimat, hogy a törvénymódosítás a külszolgálat tekintetében egy sor módosításra tesz javaslatot, ami érthető, hiszen az utóbbi 6-7 évben vált általánossá az, hogy a Magyar Honvédség úgynevezett békefenntartói feladatok keretében külszolgálatot teljesít. Ennek a szabályozását meg kellett tenni például a szerződéses és hivatásos katonák anyagi elismertségének az oldaláról, vagy a külszolgálatban eltöltött idő elismerésének az oldaláról, vagy - amint már említettem - például a vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása a külszolgálat időszakában.

A szocialista frakció a már említett kettős állampolgárságra vonatkozó katonai szolgálat kivételével magát a törvénymódosítást támogatja, és elismerését fejezi ki a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó jogalkotóknak, hogy egy olyan módosítással állt a parlament elé, amely az élet változásait követve a különböző érdek-képviseleti szervekkel történt egyeztetés után állt össze. Egyébként zárójelben szeretném megjegyezni, hogy ma ünneplik a 15. évfordulójukat a hadseregben lévő érdek-képviseleti szervek. Tehát egy nagyon jelentős állomásukhoz érkeztek el. Ez a törvény is velük történt egyeztetéssel készült. A honvédelmi és rendészeti bizottság is a törvényt támogatta, általános vitára alkalmasnak tartotta.

Kérem a képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslataikkal segítsék a törvény még teljesebbé tételét, illetve a részletes vita után szavazataikkal támogassák, hogy a hadseregben szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák jogállása még pontosabb, számukra még kedvezőbb legyen, és jogaik gyakorlására nagyobb lehetőséget biztosítson.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu