SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, érdemes egy kicsit megvizsgálni, hogy milyen környezetben tárgyalunk erről a törvénytervezetről. Most nem a sokak által említett éjfélt gondolom ebbe a környezetbe, hanem azt, ami volt itt néhány héttel ezelőtt, amikor az Állami Számvevőszék jelentését tárgyaltuk, és azzal kapcsolatban a közpénzügyi törvényekről szó esett. Egy nagyon kivételes alkalom volt annak a törvénynek a tárgyalása kapcsán, amikor ellenzéki kezdeményezésre a költségvetési bizottságban egyhangú szavazással fogadtunk el egy módosító indítványt, ami arról szólt, hogy hogyan lehet ezeknek a közpénzügyi téziseknek az átültetését a magyar jogrendbe megoldani, és hogyan tudjuk a közpénzeinket rendbe rakni.

Az akkori vitában is előjött az, hogy több eleme van a közpénzügyek rendezésének. Itt van most az egyik eleme, a vagyontörvény, amelyről tárgyalni kell. A másik eleme a státustörvény, ami úgy tudom, kormányzati szinten már nagyon jó előkészítettségben van, hamarosan a parlament elé fog kerülni. A harmadik eleme ez a költségvetés-tervezés, költségvetés-elfogadás, költségvetés-végrehajtás, költségvetés-ellenőrzés procedúrájának a törvényi rendezése.

Azért tértem ki itt az elején ezekre a kérdésekre, mert nagyon jó lenne, ha ezekben a kérdésekben egy magasabb szintű konszenzussal tudnánk dönteni, hiszen ezek a kérdések, ha jól fogadjuk el, akkor hosszabb időre ezt a nagyon fontos területet, a közpénzügyek területét talán ki tudnák vonni ebből, a Molnár Oszkár képviselőtársam által is emlegetett, túlzottan átpolitizált magyar belpolitikai életből, a mindennapi politizálás színteréből. Ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy ezen a területen tényleg normális munka tudjon folyni.

A törvényről. Én négy területét érinteném a törvénynek: az első a szervezeti felépítés és a működés kérdései; a második az állami vagyonnal való gazdálkodás, az abban érintett kör és ennek módja; a harmadik az átmenet kérdései, amit meg kell oldani, amennyiben ez a törvény elfogadásra kerül; a negyedik az itt már sokat emlegetett melléklet kérdései.

A felépítés. Úgy gondolom, hogy ez a törvény egy viszonylag tiszta, átlátható szervezeti felépítést és működési modellt fogalmaz meg, amely a tanácsból, az ellenőrző bizottságból és az NVK Zrt.-ből áll össze egy megfelelően körülírt összeférhetetlenségi körrel, amit természetszerűleg lehet még javítani. Úgy tudom, hogy Kékesi Tibor képviselő úrnak is van már benn módosító indítványa ezzel kapcsolatban, illetve amit itt Herényi Károly képviselő úr a hozzászólásában mondott, ez mind javíthatja még ezeket az összeférhetetlenségi viszonyokat, ami a működéshez szükséges.

A második kérdés az érintett kör. Mi azzal az elhatározással vágtunk ennek a törvénynek neki, hogy minden állami vagyon kerüljön ide bele, és minden állami vagyon egységesen legyen kezelve itt, az NVK keretein belül. Hát ahogy jó szemű képviselőtársunk már észrevette, azért egy kivétel van benne, a Magyar Fejlesztési Bank Rt., amely a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik; talán ez az egy, ami kivételként megjelenik.

Az érintett kör meghatározásánál természetszerűleg vannak hiányosságok, hiszen többen elmondták, hogy nincsen egységes vagyonkataszter, és államtitkár úr is az expozéjában ezt elismerte, de a törvény előír kötelezettséget arra, hogy milyen módon és milyen határidőben kell ezt az egységes vagyonkatasztert megállapítani, ami, úgy gondolom, mindenképpen jó lett volna, ha most megvan, de talán egy fokozatosan fölálló ilyen vagyonkataszterrel is el lehet érni azt a célt, amit el szeretnénk érni az állami vagyon kezelésével kapcsolatban. Minőségileg más működtetési módot hoz az állami vagyon kezelésénél ez a törvénytervezet, és egy érdekes dolog, amiről itt már több képviselőtársam is beszélt, hogy megszűnik az ingyenes vagyonhasználat. Igen, ez okozhat döntési pontokat bizonyos állami szervezetek életében; valószínű, hogy le fogja tisztítani azt a kört, amit állami célok érdekében használni kell, és megteremti azt az érdekeltségi rendszert, hogy valóban csak azokat az ingatlanokat használjuk állami célokra, amelyek elengedhetetlenül szükségesek.

Magában a szervezet finanszírozásában is én a magam részéről jó elemnek tartom, hogy közvetlen költségvetési forrásból van finanszírozva az NVK működése, így elválik maga a szervezet működtetésének finanszírozása a vagyon hozamától, és tiszta képet kapunk arról, hogy a szervezet működtetésére mit kell fordítanunk, és mit hoz a vagyon működtetése, és ezt, a vagyon működtetéséből keletkező bevételet lehet a vagyon értékmegőrzésére fordítani.

A Nemzeti Földalap kérdésénél én akceptálom azt az álláspontot, amely a mezőgazdasági bizottság ülésén kialakult, hogy ezt speciálisan kell kezelni. Folynak már a tárgyalások a kormányzattal, hogy milyen rendszerben lehet egy speciális kezelését a Nemzeti Földalapnak megteremteni az egységes szervezeten belül, hogyan lehet azt biztosítani, hogy annak a bevételei azoknak a kiadását szolgálja, ne legyen arról a területről forrásátcsoportosítás, és hogyan lehet azt megoldani, hogy azok az emberek foglalkozzanak ezen szervezeten belül ezekkel a kérdésekkel, akik a tapasztalatokat megszerezték, és akiknek a szaktudása ehhez szükséges, tehát itt partnerek vagyunk a módosításban.

A mellékletek kérdése. Hát most félretenném azt, hogy akik ma nagyon kényesek arra, hogy ki mit, hogyan akar privatizálni, azok néhány évvel ezelőtt 19 állami gazdaság privatizálását végezték el elég kurta-furcsa módon. De hát tegyük ezt félre, ez a múlt része. Úgy gondolom, a mellékletek kérdése az, ahol szintén együttműködésre készek vagyunk, hogy közösen állapítsuk meg azt a kört, hogy mi az, ami tartós állami tulajdonban maradjon, mert ez tudja talán biztosítani azt, hogy valóban hosszú távon ezek tudnak tartós állami tulajdonban maradni. Itt sincs fekete meg fehér, mert a Szerencsejáték Rt.-nél is meg lehet közelíteni a kérdést racionális üzleti alapon, meg lehet közelíteni érzelmi alapon, meg lehet közelíteni úgy, hogy mit lehet ma az embereknek eladni, mit tudnak elfogadni az emberek, mikor kell egy vagyont eladni.

Amikor a piacon a legjobb árat tudjuk kapni érte, vagy tartani kell még olyan körülmények között is, amikor még bevételt hoz, de látszik, hogy az értékesítési ára csökkenni fog, mert a gazdaság körülményei úgy fognak változni, ahogy már most előre látjuk a Szerencsejáték Rt. esetében egy liberalizációval, illetve a posta esetében egy nyitással, amikor a szolgáltatás ki fog nyílni és bárki végezni tudja?

A szocialista frakció álláspontja most ahhoz áll közelebb, hogy ezeket a cégeket százszázalékos tulajdonban meg kell tartani, de a vita folyamán egyéb más, akár a Herendi Porcelán kérdéseiről, akár ezekről a kérdésekről a vitát folytassuk le.

(0.00)

Visszatérve oda, ahol kezdtem, ez egy nagyon fontos törvénycsomag része. A jó az lenne, ha a szokottnál magasabb szintű konszenzussal tudnánk ezen a törvényen is túl lenni, és tudnánk nekiállni a közpénzügyi törvények következő etapjának, az őszi ülésszakban már egy viszonylag, a lehetőségekhez képest legjobban megcsinált vagyontörvénnyel.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu