TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjainak döntő többsége, nyilván elsősorban az emberi jogok védelmét szem előtt tartva, egyetért azzal, hogy a költségvetési szervek egyes, törvényben szabályozott feladataik ellátásához adatokat gyűjtenek természetes személyekről és gazdasági szervezetekről. Azzal is egyetért, hogy ezek az adatok elsősorban adminisztratív célokat szolgálnak, de felhasználhatóak a kormányzati döntések sokszor elmaradtnak vélt hatásainak vizsgálatára is, különösképpen akkor, ha ezeknek a hatásvizsgálatoknak az a célja, hogy a közpénzek elköltésének eredményességét mérjék és feltárják, hogy a szabályozás vagy a közpénzek elosztásának módosításával növelni lehessen az eredményességet.

Ezt indokolja az is, hogy a hatásvizsgálatok készítésére mára már egy önálló tudomány jött létre, a hatásvizsgálatok készítése mára már egy önálló tudományágként jelenik meg. Eszközrendszere egyre inkább lehetővé teszi, hogy a döntéshozatal minél inkább pontos ismeretekre, és ne felvetésekre alapuljon.

Bizottságunk is olyan előrejelzéseket tart elfogadhatónak, amelyek nemcsak a kiadások várható mértékére, hanem az intézkedések hatására is koncentrálnak. A hatásvizsgálatokhoz szükséges adat biztosítása azonban olyan problémát vet fel, hogy a közérdek és az egyéni érdek, pontosabban a személyes vagy bizalmas adatok védelme hogyan egyeztethető össze. Fontosnak tartjuk, hogy a közérdek mellett egyenrangú szempontként kezeli a törvényjavaslat a bizalmas és különösen a személyes adatok védelmét, vagyis azt, hogy minden állampolgárnak joga van a személyéről szóló információkról rendelkezni.

Az előterjesztés javasolt megoldásával, azzal, hogy az információs önrendelkezési jog, illetve a bizalmas adatok védelmének sérelme nélkül biztosítja az adatvagyon hasznosulását, amelynek lényege, hogy a hatásvizsgálatok céljára csak anonimizált mikroszintű adatokat lehet átadni, egyetértünk. Tesszük ezt azért, mert ma még az általános gyakorlat az, hogy az adatokat kezelő költségvetési szervek a személyes adat védelme érdekében olyan szigorral járnak el, hogy még akkor is elutasítják a mikroszintű adatok továbbítását, ha egyébként biztosítható lenne a személyes adatok védelme.

A tervezet 2. §-a tilalmaival, amelyek a mikroszintű adatok átadására vonatkoznak, azért értünk egyet, mert annak a természetes személynek vagy gazdasági szervezetnek a jogait védik, akire vagy amelyre az adat vonatkozik. Egyetértünk a kérelmezői kör szűkítésével is, mert ezzel biztosítottnak látszik, hogy az adatok csak olyan felhasználókhoz kerüljenek, akik birtokában vannak a felhasználáshoz szükséges ismereteknek. Mivel a törvényjavaslat olyan garanciákat is tartalmaz a személyes adatok védelmére, amelyek előírják, hogy a kapcsolati kódokat és a kapcsolás módszerét is törölni kell, amint a felhasználás célja megvalósult, vagy hogy egyik adatkezelő se tudja a kód segítségével más adatkezelő adatát azonosításra alkalmas módon meglévő adatbázisával összekapcsolni, és azt, hogy az adatok anonimizálását és kapcsolását az adatvédelmi biztos ellenőrizheti, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Elnök úr, köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu