KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem könnyű most válaszolni az ön interpellációs kérdésére, mert azzal kellene kezdenem, hogy örülök, hogy képviselő úr sokunkhoz hasonlóan együttműködik, elkötelezett híve értékeink védelmének és a környezet védelmének, és azzal kéne folytatnom, hogy igen, vannak olyan közös ügyeink, amelyekben csak együtt, közösen tudjuk a megoldást megtalálni és végigvinni, így tud a parlament, a civil szervezetek, a kormányzat, a gazdaság együttműködni. Szóval, erről kellene beszélnem, de nem könnyű, amikor az előző interpelláció végén a szemben lévő padsorból az hangzik felénk, hogy "gyilkosok". Ezt azért kellett elmondanom, mert nem könnyű így fölállni, és azt hiszem, nem ez a morálja ennek a parlamentnek, nem ez volt régen sem. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Szégyen! - Taps a kormánypárti oldalon.) De képviselő úrnak szeretnék válaszolni a kérdéseire, mert nagyon fontos kérdésnek tartom mindegyiket. Engedje meg, hogy bár több mint tíz perc kellene, vagy tizenöt is akár ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására, hogy mégis sorba vegyem őket.

A nemzeti parkokról föltett kérdésével kapcsolatban, hogy kell-e új törvény; egy bizonyos: a nemzeti parkok a védett természeti területek egy bizonyos területi kategóriáját jelentik, így jelenleg is vonatkozik rájuk a természet védelméről szóló '96-os, tehát legalább tíz éve érvényben levő törvény. A nemzeti parki reform Fodor Gábor miniszter úr irányításával zajlik, és ebben tervezzük azt, hogy szükségképpen, ha úgy hozza a reform és a közös gondolkodás eredménye, akár a jogszabályt is módosítjuk. Azonban nem ezt tartjuk legfontosabbnak, hanem azt a fajta szemléletváltást, amely a nemzeti parkokat arra ösztönözné, hogy elsősorban az emberek természetszeretetét, környezettudatos gondolkodását maguk a nemzeti parkok, létesítmények elősegítsék diákokon keresztül, felnőtteken keresztül, turizmuson keresztül, tehát egy nyitott nemzeti parkban gondolkodunk.

Ami a monitorozásra vonatkozó kérdését illeti, külön megköszönném ezt a kérdést, hiszen azt hiszem, büszkék lehetünk rá, hogy az európai elsők között tíz éve működik az a nemzeti rendszerünk, amely a biológiai sokféleség monitorozására szolgál. Jelenleg, ahogy ön is elmondta, 240 faj elterjedéséről, állománynagyságáról kell számot adnunk a Bizottságnak, és képesek vagyunk rá. Tájékoztatásul mondom, hogy a természetmegőrzési főosztály gyakorolja a monitorozás feletti ellenőrzést és a koordinációt. Ennek keretében vizsgáltuk a közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket, és az így született adatok alapozták meg annak idején a Natura 2000-es területek kijelölését.

(15.20)

Tehát a monitorozó rendszer egymással harmonizáltan működik, a Natura 2000-es rendszer és a monitorozás. Napjainkban a finanszírozásban egyre nagyobb szerepet töltenek be a pályázati források, és szeretném tájékoztatni, hogy csak a monitorozásra több mint 1 millió euró átmeneti támogatást kértünk.

Meggyőződésem szerint hasonlóképpen sikertörténet a Life-program, hiszen Magyarország volt az egyik legsikeresebb pályázó ebben az új induló programban, négy nyertes pályázatunk volt a tizenkettek között, tehát az Európai Unió új csatlakozó országai között a legtöbb pályázatot nyertük el, több mint 4,4 millió euró értékben. Azt gondolom, ez azt mutatja, hogy nagyon komolyan számítunk erre a pályázatra, és számítunk arra, hogy a Life Pluszban is újabb források nyílnak meg. Közvetlen magyar siker, hogy a kerecsensólyom mint nemzeti büszkeségünk bekerült a 75 százalékkal támogatott fajok körébe.

Csak képviselő úrnak mondom tájékoztatásképpen, hogy nem mi késlekedünk. Az Európai Unión belül a Bizottság és a Parlament elhúzódó vitája miatt csak néhány nappal ezelőtt jelent meg a támogató rendelet, ehhez fogunk alkalmazkodni, és bízom benne, hogy újabb forrásokat tudunk elérni.

Köszönöm szépen. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu