DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Asszony! A szemem sír, és a szívem is sajog - nem tudom elfogadni a választ, megmondom, miért. Nagyon örülök annak, hogy a miniszter asszony mint jó tanítvány, sok olyan anyagomat olvasta el, amelyekből visszaköszöntek szó szerint azok a hitvallások és szakmai vélemények, amelyeket megírtam és előadtam sok tíz éven keresztül. Ennek nagyon örülök.

Azonban egy nagy probléma van, hogy a II. Belgyógyászati Klinika kihelyezett tanszéki csoportja pillanatnyilag nem tudja, hogy mi lesz vele, nem tudja, hogy hol lesz. Semmiféle olyan jelzést nem kaptunk, nem kaptam magam sem, hogy hol lesz ennek a folytatása, hiszen az ottani kiszállás során az albizottság nem tárgyalt erről, és nem kaptunk semmiféle olyan választ, hogy valamiféle kilátás lesz az elhelyezésére vagy az egyetemen belül, vagy máshol.

Ezért én rendkívüli módon sajnálom, de semmiképpen sem lehet elfogadni ezt a választ, mert nem látom a sorsát, a jövőjét ennek a nagyon fontos tételnek. Meg kell mondjam, hogy 1974-ben hoztam létre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az első gerontopszichiátriai akut osztályt, amely nagyon jól prosperált, és nagyon jól prosperálna még hosszú távon, gondolom, ebben az intézetben is, de egyelőre nem látom ennek a kilátását.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu