BAGI BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ismét a földdel foglalkozik a magyar parlament - megítélésem szerint már megtehette volna korábban, mert a helyzet már korábban is megérett rá. De ennek a napirendi pontnak a súlya felértékelődik napjainkban, hogy csak két okot említsek: az egyik a globális felmelegedés, ha valaki még mindig kétségbe vonná, ezt már a hétköznap embere is megtapasztalhatja, a Ház falain kívül biztos, hogy Celsius-fokokban is jól mérhető, ez a tény fölértékeli földgolyónkon a termőföld értékét.

A másik szempont, amit szeretnék a figyelmükbe ajánlani, illetve a közvélemény figyelmébe is, az európai uniós támogatási tendencia, ami nem olyan sokára a támogatás nélküli mezőgazdaságot irányozza elő. Ha ez bekövetkezik - márpedig úgy tűnik, hogy ez csak idő kérdése -, a versenyt a termőhelyi adottságok, a jó termőhelyi adottságok fogják eldönteni, nem pedig ahogy most van, mert lényegében a támogatások versenyéről beszélhetünk.

Ez a két szempont is elegendő indok lenne, hogy a magyar parlament foglalkozzon ezzel az igen fontos kérdéskörrel, amiről meg vagyok győződve, hogy jogalkotásunk egyik igen fontos területe, talán lehetek annyira elfogult, hogy talán a legfontosabb területe, már ami az ország perspektíváját illeti. Nem csak azért fontos, mert termőföldi adottságaink világviszonylatban is a legjobbak közé sorolhatók, amely után az érdeklődés a Kárpát-medencei tartózkodásunk óta jelentősnek mondható, sok esetben nehézséget okozott az érdeklődők távol tartása is; nem csak azért, mert az ország területének négyötöde termőföld, amely hazánk legnagyobb természeti erőforrása; nem csak azért, mert a termőföld megmaradt nemzeti vagyonunk 20-25 százalékát teszi ki; nem csak azért, mert ökológiai adottságai a környékbeli országokéhoz képest kiválóak, szinte minden egyes terület hasznosítható, és helyes vidékpolitikába ágyazott agrárstratégiával a gazdálkodás eredményessé tehető. Azért is igen fontos, mert az egészséges nemzettudatú ember szorosan kötődik szülőhelyéhez, szülőföldjéhez, tehát társadalmi ügy a termőföld ügye, a föld, ahogy élünk és ezen belül a termőföld a nemzeti önazonosságunk része, védelme az egész társadalom kötelessége.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással sok mindent vállaltunk, többek között azt is, hogy a tőke szabad áramlásának érdekében idővel megnyitjuk a földvásárlási lehetőséget más tagállamok polgárai előtt is. Ez az idő nagyon közeledik, mondhatnám azt is, hogy vészesen közeledik, ha az erre való felkészültségünket nézem. Ha elveszítjük a rendelkezési jogot földjeink java felett, sok tekintetben kerülünk kiszolgáltatott helyzetbe - ezt most nem kívánom itt részletezni. Szem előtt tartva a csatlakozással vállalt kötelezettségeinket, az ország termőföldjét prédának tartók kivételével mindenkinek az az érdeke, hogy termőföldjeinket megtartsuk magunk és utódaink számára.

Ezek előrebocsátásával kétségtelen, hogy a hatályos földtörvényünk felett eljárt az idő, mértékadó szakértők szerint a termőfölddel kapcsolatos kérdéskört új törvényi alapokra kell helyezni. A törvényjavaslat lényegében nem áll másból, mint hogy a 1994. évi LV. törvényből kiemeli a termőföld védelmére és a talaj védelmére vonatkozó részeket. A tervezet tulajdonképpen új elemet nem tartalmaz: néhány eljárástechnikai kérdést pontosít, részletesebben szabályoz, miközben nagy hangsúlyt helyez a bevételek fokozására, ez valamelyest indokolható is, ha a költségvetés állapotára gondolunk.

A jogalkotó ezzel a javaslatával azt sugallja, hogy egy törvényen belül kell rendezni azokat a kérdéseket, amelyek a bekövetkezett külső és belső változások hatására az elmúlt több mint egy évtized alatt halmozódtak fel. Igaz, ezek megoldására kísérletet sem tesz, például a birtokrendezés, pedig jelentősége miatt önálló részletes szabályozást igényelne.

E törvény kereteibe kívánják beleszorítani többek között a bel- és külterületek ügyét, a termőföldek tulajdoni kérdéseit, a termőföldek hasznosítását - igaz, hogy itt az erdő és természeti oltalom alatt álló területek kivételes területet képeznek -, a termőföldek cseréjét, a termőföldek más célú hasznosításának engedélyezését, a külföldiek termőföldvásárlását, a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezését, a külföldiek termőföld- és ingatlanszerzésének feltételeit, a termőföld újrahasznosítását, az elő-haszonbérleti jogot, az elővásárlási jogot az ingatlanra, földre, épületre, az ingatlanügyi nyilvántartást, a birtokrendezést, a talajvédelem kérdéseit, a talajtani szakvélemények kérdésköreit, a termőföldön történő infrastrukturális beruházások engedélyezését, mindezek szakmai követelményrendszerének meghatározását, számonkérését, ellenőrzését, a termőföldet érintő káros beavatkozások szabályozásának rendszerét, hulladéklerakó telepek, szennyvíziszap-elhelyezés és a többi.

(12.10)

Továbbra is e törvényben kívánja rendezni a gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezését, nyilvántartását. Számomra egy kissé érthetetlen, hogy miért jár ilyen megkülönböztetett figyelem ennek az ágazatnak az ültetvények közül. Szokatlan európai megoldás, hogy ebben a csomagban foglalkozik ágazati feladatokkal.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett, termőföld védelméről szóló törvény helyett új törvényeket kell alkotni. Hangsúlyozom, törvényeket. A helyzet megérett arra, hogy a termőfölddel kapcsolatos törvényi szabályozást komplex módon oldjuk meg. Nyilvánvaló, hogy a törvény módosítgatásával ennek megfelelni nem lehet. Az idő sürget ugyan, de ez nem indokolja a félmegoldásokat, vagy még azokat sem. Ne alkossunk olyan törvényt, amiről jelen állapotában is tudható, hogy nem fogja betölteni a szerepét. Átláthatóvá, egyértelművé és főleg nyilvánossá kell tenni a termőföld védelmével kapcsolatos elképzeléseket. Mindenekelőtt a politika szintjén kellene eldönteni, hogy mit is akarunk. Herbály Imre képviselőtársam is, gondolom, erre célzott.

Konszenzussal kell, mint ahogy ő is mondta, meghatározni a célokat, rögzíteni az alap- és irányelveket, amelyeket mind a törvényalkotás, mind pedig a jogalkalmazás során következetesen képviselünk és kérünk számon. Véleményünk szerint külön törvényt kell alkotni az ingatlanügyekre és az ingatlan-nyilvántartásra (Herbály Imre: Arra van.), beleértve az ingatlanvásárlással kapcsolatos előírásokat is. Külön törvényt kell alkotni a birtokrendezésre, különösen tekintettel a területfejlesztési, területrendezési szempontokra, nem mellékesen a magyar mezőgazdaság versenyképességét jelentősen akadályozó szétszórtságra; és külön törvényt kell alkotni a talajvédelemre. Ebbe beleértem a külterületi termőföldek hasznosítását és védelmét, illetve az üzemszabályozást is.

Ezek a törvények természetesen szervesen összefüggenek, célszerű ezeket egy törvénycsomagban előkészíteni, megvitatni és elfogadni. A Nemzeti Földalap ügyét az előbbiekhez kapcsolódóan kellene újragondolni és a többihez illeszteni. Ha ezekben egyetértenénk és megtárgyaltuk, akkor javaslom, hogy országgyűlési határozat keretében foglaljuk össze a termőfölddel kapcsolatos feladatokat, határidőket, határozatban rögzítsük az alap- és irányelveket. Kérjük fel a kormányt, hogy az országgyűlési határozatnak megfelelően a törvények tervezetét sürgősséggel készítse elő, és ősszel kezdjük el annak tárgyalását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sokszor és sokat beszéltünk a konszenzus szükségességéről. A közvélemény is többet vár e tekintetben tőlünk. Ez elmúlt években képesek voltunk egy olyan koegzisztencia-törvényt alkotni, amivel az ország polgárainak túlnyomó többsége egyetért, és szerte Európában a környezetükért felelősséget érzők követendőnek tartanak. Előttünk áll egy hasonló nagyságrendű feladat, azzal a különbséggel, hogy ez kizárólagosan Magyarország ügye. Ebben az ügyben nagy a mi felelősségünk. Ha most tévedünk, ha nem leszünk eléggé körültekintőek, ha nem használunk ki minden lehetőséget földjeink megvédésére, örökre beírjuk magunkat hazánk történelmének fekete könyvébe. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu