KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Bizottsági ülésen felmerült, hogy június 19-én lesz a szóban forgó T/3094. számú törvényjavaslat általános vitája a parlamentben, a törvényalkotási ciklus pedig valószínűleg 25-én befejeződik. Többen úgy látjuk - és már ma is többször elhangzott -, hogy ésszerűbb lett volna az általános vitát őszre halasztani, különösen annak tudatában, hogy a részletes vitára már mindenképpen csak az őszi ülésszak alatt kerülhet sor. Vagyis javaslatunk szerint egyelőre le kellett volna venni a napirendről, és az egészet ősszel visszahozni úgy, hogy akkor legyen az általános vita is és azt követően a részletes vita, ne legyen közben egy két hónapos szünet. De azt a megoldást is elfogadhatónak találtuk volna, ha az általános vitát a mai nappal nem zárjuk le. Ha a napirend elfogadásával az általános vitát még ma le is zárjuk, az azt vonná maga után, hogy a módosító javaslatokat még ma be kellene nyújtani. Közben volt egy szavazás és született egy határozat, amely szerint augusztus 29-ig lehetőségünk van a részletes vitához módosító javaslatokat benyújtani.

(A jegyzői székben dr. Kis Zoltánt Béki Gabriella váltja fel.)

De van egy ellentmondás magában a törvényjavaslatban is. A 11. § egyértelműen azt írja le, hogy a törvény - 7. és 8. §-ainak kivételével - a kihirdetést követő 46. napon lép hatályba, a 7. és a 8. § pedig 2008. január 1-jén. A kettő majdnem egybe fog esni, számolás kérdése az egész. Ebben az esetben viszont ezt felesleges külön meghatározni. Az egész törvény január 1-jén léphetne életbe.

A 3. oldalon az 5. § (4) bekezdésében olvashatunk a földhasználó bejelentési kötelezettségéről, amely pontosan így szól: "A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföldhasználata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. A földhasználó a használatban bekövetkezett külön jogszabályban meghatározott változásokat harminc napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni." Ez egy nagyon fontos rész a törvényben, mert tudjuk jól, hogy a törvényben nagyon sok korlát van, csak azokat soha nem juttatjuk érvényre. Ilyen korlát például a belföldi magánszemély tulajdonszerzésének feltételét szabályozó, a 300 hektár nagyságú vagy 6 ezer aranykorona értékű termőföld-tulajdonlás, vagy hogy gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 ezer aranykorona értékű termőföldet haszonbérelhet. Feleslegesnek érezzük a további szigorítást addig, amíg a meglévő korlátoknak sem szerez érvényt a hatóság, noha a mai adatszolgáltatási kötelezettség mellett azok jól ellenőrizhetők lennének; számítógépes nyilvántartás.

Ugyanide tartozik, hogy a 10. § egy alcímet változtat meg. Az új alcím az lenne, hogy "külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti szabályok". A eredeti alcím úgy szólt, hogy "állami tulajdonra és külföldi tulajdonszerzésre vonatkozó átmeneti szabályok". Vagyis az "állami tulajdonra" részt elhagyják. Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat általános vitája épp most zárult le, és kiderült, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az NVK Zrt.-re szállnak át. Nyilván ezért törölték az alcímből az állami tulajdonra utaló részt. Ezt mi elfogadhatatlannak tartjuk, szerintünk az állami tulajdonú termőföld feletti tulajdonosi joggyakorlást továbbra is a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt kellene tartani.

A 11. § azzal foglalkozik, hogy a földtörvényben változik annak a megjelölése, hogy ki kap felhatalmazást. Eddig ez így szólt: "a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter", most pedig "a földügyért felelős miniszter" lesz. Ezt abban az esetben tudnánk elfogadni, ha a földügyért felelős miniszternek pedig a mindenkori földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert jelölnénk meg. De akkor mi szükség van az egészre?

Nem tartottuk általános vitára ezt a törvényt.

Pár szót a másik törvényről is szeretnék mondani, a 3094. számú törvényjavaslatról. Szerintünk itt is ésszerűbb lett volna az általános vitát őszre elhalasztani, és utána rögtön lehetett volna a részletes vita, nem pedig két hónapos szünet után.

Ami azonban számunkra különösen érdekes, azt az előterjesztőtől hallottuk: "Lényegében alapvetően három nagy részterületet szabályoz a törvény: a termőföld mennyiségi védelmét, a talaj védelmét, illetve a gyümölcsültetvény-telepítés engedélyezését és nyilvántartását." Ma már több képviselőtársam is elmondta, hogy nem itt kellett volna szabályozni a gyümölcstermesztésről szóló részt; említette ezt Kis Zoltán és Bagi Béla képviselőtársam is. Még szerencse, hogy a szőlőtermesztés és a borgazdálkodás szabályozását nem tették bele az új törvénybe. Mint ahogy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról külön törvény szól, mégpedig a 2004. évi XVIII. törvény, ugyanígy megérdemelt volna a gyümölcstermesztés is külön egyet.

2003-ban szintén a balliberális kormány hozott egy olyan döntést, hogy a gyümölcstermesztést - Kis Zoltán képviselőtársam figyelmét hívom fel arra, hogy hogyan is volt ez - az 1970. évi 36. törvényerejű rendeletben szabályozták. Utána 2006-ban egy újabb törvénnyel 2007. január 1-jéig szabályozta a földtörvény. Azóta egy év sem telt el, s máris egy új törvénybe kerül minden bizonnyal, ha ezt megszavazzuk. Tudjuk, hogy szőlőterület 95 ezer hektáron van ma Magyarországon, míg a gyümölcsösök összterülete 103 ezer hektárt tesz ki. Vagyis ha a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról külön törvény szól, akkor a gyümölcsösökre legalább annyira indokolt lenne külön törvényt alkotni. Ebben az esetben a jelenlegi gyümölcsösöket érintő fagykár körüli anomáliák is elkerülhetők lettek volna.

Ugyanakkor a 4. oldalon van egy érdekes dolog. Az 5. §-ban az olvasható, hogy "a földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni". Mit tekintünk termőföldnek nem minősülőnek?

(12.50)

Megnéztem a 2. §-t, amelynek c) pontjában ez áll: "termőföldnek nem minősülő ingatlan a termőföldről szóló törvény 3. § q) pontjában meghatározott földrészlet". Lehet, hogy célszerű lett volna itt, a törvényben meghatározni és nem visszautalni, így viszont megint elő kell venni a termőföldről szóló törvényt, amelyben ez a meghatározás szerepel a q) pontban: "termőföldnek nem minősülő ingatlan, termőföldnek nem minősülő földrészlet, egyéb önálló ingatlan". Itt már az ember elveszti a fonalat. Tehát egy kis utánajárással megtudhatjuk, hogy a termőföldnek nem minősülő ingatlan meghatározása így szól: "termőföldnek nem minősülő földrészlet". Nem ragozom tovább.

A szándék talán egyértelmű: ha például a földutakra céloznak a termőföldeknek nem minősülő ingatlan meghatározásával, akkor azoknak a gyommentesítése is természetesen valakiknek kötelessége, csak az a kérdés, hogy kinek a kötelessége. Tudjuk jól, hogy nem mindig a termőföldhasználók tulajdonában vannak az utak, ami magában is bonyolítja a dolgot, de ilyen pongyola megfogalmazás mellett szinte előre borítékolható, hogy nemigen fog akadni olyan, aki ezt a feladatot kötelességének érezné. Így annak idején ezt a törvénymódosító javaslatot sem támogatta a környezetvédelmi bizottság.

Köszönöm, elnök úr. Majd az általános vita további részében fogok felszólalni. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu