KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vitában a 7. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. A 7. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 5. §-ának (5) bekezdését érinti, ami így szól jelenleg: "A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld AK-értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb annál, amelyet külön jogszabály a behajtható köztartozás minimális összegeként meghatároz. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az ingatlanügyi hatóságot illeti meg."
A módosító javaslat értelmében a bírság nem a termőföld aranykorona-értékének ezerszerese lenne, hanem hektáronként 25 ezer forint. A módosítást az indokolja, hogy az AK-érték mint a föld értékének meghatározója ebben az esetben értelmetlen, és gyakran nehezen számítható. A módosító javaslat szerint megállapított bírság mértéke viszont mindenki számára könnyen meghatározható. Tegyünk egy kis történeti visszatekintést az aranykorona-érték kialakítására vonatkozóan!
Az 1875. évi VII. törvénycikk a földadó szabályozását hozta létre, és a rendszer a mai napig is a hivatalos minősítés alapja. Egy adott terület aranykorona-éréke az az adó volt, amelyet a földterület tiszta jövedelme után vetettek ki. Idézem az ide vonatkozó törvényt. Az akkori 8. § így szólt: "A föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értéke, levonván belőle a gazdálkodási rendes költségeket." Ugyanezen törvény 16. §-a így szól: "A föld tiszta jövedelmének kiszámításánál a termés és a gazdálkodási költség következő módon veendő fel: a szántóföldek terméséül vétetik a közönséges gazdasági vetésforgások alatt termelt összes termények és ezekből vett haszon értéke, amiből a gazdálkodási költség fejében a trágya értéke, s ennek kihordására, továbbá a felügyeletre, szántásra, kapálásra, boronálásra és a hengerelésre, a termények le- és betakarítására, cséplésére megkívántató költség, illetőleg szükséges kézi és igás napszám, vagy ezek egyenértéke, s ott, hol az rendszerint előfordul, a gyomirtás költsége, továbbá a vetésre, vetőmagra szükséges kiadás vonandó le."
Láthatjuk, hogy a XIX. század végén mezőgazdaságunk mennyire más volt, mint a jelenlegi, és az aranykorona-érték meghatározása pedig arra épült. Talán célszerű lenne a törvényjavaslatban a bírság mértékének meghatározásánál mellőzni az erre való hivatkozást. Vagy ha a hektáronkénti mérték nem megfelelő, akkor inkább az EU-ban érvényes mértékegységet, az EUME-t kellene figyelembe venni.
Az elmondottak alapján kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a 7. számú módosító javaslatomat.
Köszönöm a figyelmet.
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés