KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már hallottuk, a mezőgazdasági bizottság 2007. szeptember 5-én, szerdán megtartott ülésén megtárgyalta a kisajátításról szóló T/3328. számú törvényjavaslatot. Államtitkár úr is elmondta, hogy az Alkotmánybíróság 2005. szeptember 29-i határozata megállapította, hogy az alkotmányban szabályozott tulajdonhoz való jogot sértő, alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet szabályait nem hozta összhangba az alkotmány 13. § (2) bekezdésében a kisajátítással szemben megállapított követelményekkel.

A határozat értelmében az Országgyűlésnek 2007. június 30-áig kellett volna ezt az alkotmányellenes helyzetet megszüntetnie. A kisajátításról szóló T/3328. számú törvényjavaslat ezt a mulasztásos alkotmánysértést hivatott megszüntetni. A bizottsági ülésen kifogásoltuk, hogy a csaknem kétéves határidő ellenére már a bizottsági tárgyalás megkezdéséig 15 módosító javaslatot nyújtottak be a törvényjavaslathoz - köztük kormánypárti képviselőé is volt -, ez azt tükrözi, hogy az nem volt kellőképpen előkészítve, valamint azt is, hogy az Alkotmánybíróság által kiszabott határidőt nem sikerült betartani, hiszen az előterjesztő csak 2007. június 14-én nyújtotta be.

Az általános vitára való alkalmasság szavazásánál tartózkodásunkkal egyelőre megkérdőjeleztük, hogy az Alkotmánybíróság elvárásának, illetve a közérdeknek teljes egészében megfelelően került-e benyújtásra a törvénytervezet. Az általános indokolás 8. §-ában többek között az olvasható, hogy az elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog jogosultja, továbbá az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, végrehajtási jog, életjáradéki jog jogosultja nem lesz jogosult kártalanításra. Nem értettünk egyet azzal, hogy az életjáradéki jogra jogosultat a törvényjavaslat értelmében nem illeti meg a kártalanítás.

A törvénytervezet ugyan célként tűzi ki azt, hogy az önkormányzatok jogai erősödjenek, és hogy a feladataiknak valóban maradéktalanul meg tudjanak felelni, de hiányoljuk a településekhez tartozó területek rendezésének előkészítését. Ehhez azonban megfelelő földtörvényt is kellett volna alkotni.

Még kormánypárti képviselő részéről is kritika hangzott el a jelenlegi törvényjavaslattal kapcsolatban, ugyanis bizonyos infrastrukturális létesítmények kapcsán történő kisajátítás során a szántóföldi tulajdonos méltánytalan helyzetbe kerülhet, hiszen például a villanyoszlopok környékének gyommentesítése nehézkessé válik, ami költségnövelő tényező is. A törvényjavaslatból általában hiányoljuk a tulajdonos védelmét. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy kisajátítás lehet jogszerű, lehet közérdek, de a tulajdonos védelme szintén fontos lenne.

Különösen érdekes, hogy a termőföld védelméről szóló T/3094. számú törvényjavaslatban az éppen megszűnő törvényerejű rendeletre vonatkozóan még ezt olvassuk: "e törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 33/1976. Mt. számú rendelet 32. § (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki". Az, hogy mivel, talán mellékes is. Mindenesetre most izgulhatunk, hogy melyik törvényjavaslatból lesz előbb törvény. Talán jobb lett volna az előterjesztőknek gondolni erre a lehetséges anomáliára.

Az általános vitára való alkalmasság szavazásánál 8 tartózkodással fejeztük ki aggályainkat azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat megfelel-e teljes egészében az Alkotmánybíróság elvárásának, illetve a közérdeknek.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu