KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, kifejezetten szakmai kérdés az iparűzési adó szabályrendszerének a kialakítása. Először is azt szeretném mondani, hogy az iparűzési adó az adott településeken nem magától nő. (Közbeszólás: Akkor már nem ő lesz a polgármester!) Kérjen szót, képviselő úr! (Derültség.) Én még akkor is polgármester leszek, amikor már ön itt nem ül a parlamentben, erről szeretném megnyugtatni. (Domokos László: Ó, de beképzelt!) Szeretnék visszatérni az iparűzési adó kérdésére. Tehát ez nem magától nő. Nyilvánvalóan vannak a településeknek adottságaik, amiről, mondjuk úgy, nem tehetnek, a tőkét vonzza magának a településnek az elhelyezkedése, jó földrajzi adottsága, ez kétségtelen, de akkor figyelembe is kell venni, hogy vannak olyan települések, ahová pedig hiába csinál bármit az adott önkormányzat, polgármester, nem tudja odavinni a tőkét.

Ebből következően nem lehet az az eszközrendszer a gyengébb adottságú önkormányzatok segítésére - és elismerem, hogy erre szükség van -, hogy ott, ahol az iparűzési adón keresztül lesznek érdekeltek az önkormányzatok abban, hogy mindenféle fejlesztést támogassanak, próbálják meg elősegíteni, próbálják úgy szervezni a befektetéseket vagy a beruházásokat, hogy az vonzó legyen a tőke számára, szóval, nem lehet visszafogni ezeket a településeket vagy térségeket a fejlesztésben.

A különbség az önkormányzatok között meggyőződésem szerint nem azért alakult ki, mert egyik helyen jelentősebb az iparűzési adó, a másik helyen pedig kevesebb. Meg kellene nézni az önkormányzati finanszírozási rendszert, kívül az iparűzési adón, hogy vajon milyen ellentmondásokat hordozott az elmúlt 15-16 évben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ebből következik az a különbség, amit nekünk nyilván kezelni kell.

Forrás: parlament.hu