MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kulcsszó a versenyképesség javítása, a gazdaság kifehérítése, az egyszerűsítés, és nem adóreformról beszélünk, mint ahogy ezt valamennyi képviselőtársunk elmondta, hanem egyszerűen az élet által hozott változások vannak átvezetve az adótörvényeken.

Miket hallottunk itt ma? Hát elég sok furcsaságot, elég sok pontatlanságot. Engedjék meg, hogy néhány dologgal kiegészítsem. Amikor arról beszélünk, hogy Magyarországon az adóterhelés milyen, akkor figyelembe kell venni azt, hogy ha megnézi valaki ezt a táblázatot, akkor látja, hogy a 2000. évi 39 százalék fölötti adóterhelésről lejöttünk 36,5 százalékra, és a 2008. évi tervezet sem haladja meg a 37,6 százalékos adóterhelést. Ebben az adótörvénycsomagban adóemelésről nincs szó. Ebben az adócsomagban arról van szó, hogy egyszerűsítsünk, hogy fehérítsük ki tovább a gazdaságot, hisz egy olyan országban élünk, ahol 315 ezer társaságiadó-bevallásból 125 ezer adózó fizet adót, ahol veszteséges ebből 118 ezer vállalkozás, 70 ezer pedig nullás. Olyan országban élünk, ahol az egyéni vállalkozók 321 ezer adóbevallásából 111 ezer fizet mindössze adót, és 108 ezer veszteséges, vagy 4,3 millió fő ad be személyi jövedelemadó-bevallást, ebből mindössze 3 millió fizet adót, tb-járulékfizető pedig 3,8 millió. Ha megnézzük ezeket a számokat és azt, hogy 2007-ben mit ért el a magyar gazdaság, akkor azt gondolom, hogy egy nehéz, keserves úton haladunk. A költségvetés példátlan elmozdulást tett az egyensúly irányába.

Míg 2006-ban 9,2 százalék államháztartási hiány volt, addig az idén 6,5 százalék körüli várható, jövőre pedig 4,2 százalékot tervezünk. A fogyasztás várhatóan a jövő évben 0,4 százalékkal nőhet, a bruttó hazai termék növekedése közel 3 százalékos lesz. Az ipari termelés és az export húzta a gazdaságot, 2006-ban 10 százalék fölötti, de az idén is a 10 százalékot kicsit alulról súrolva, 9 százalék körüli növekedéssel. Még jobb a helyzet a külkereskedelmi mérleg vonatkozásában. Közeledünk az egyensúlyi külkereskedelmi mérleghez. Ez azt jelenti, hogy az export 3-4 százalékkal magasabban teljesül hónapról hónapra, mint az import, és ez azt jelenti, hogy jövő évben egyensúlyközeli állapotba kerül a magyar gazdaság. Az építőiparban valóban volt egy 5,8 százalékos csökkenés, amely összefüggésbe hozható az állami kiadások csökkenésével. A mezőgazdaság idei rossz éve körülbelül 20-25 százalékkal kisebb kibocsátást tesz lehetővé. Ez jelentősen csökkenti a bruttó hazai termék termelését.

A munkaerőpiacon 3 millió 943 ezer ember dolgozik. Ez 100 ezer fővel több, mint 2000-ben. Tudom, hogy ez évente csak 10-20 ezer fővel több foglalkoztatott, de megszűnt minden évben 20-30 ezer munkahely, és körülbelül 50-60 ezer pedig képződött. Így megy végbe egyfajta struktúraváltás a magyar gazdaságban.

A társasági adó mértékéről itt egy kisebb vita alakult ki. Nos, 2005-ben 7,5 százalék volt az átlagos társaságiadó-szint Magyarországon, 7,5 százalék. 2007-ben pedig 8,3 százalék. Ez úgy jött ki, hogy nagyon sok vállalatnak van adókedvezménye, és a kicsiknek, illetve valamennyi vállalkozásnak 5 millió forint adóalapig mindössze 10 százalékos a társaságiadó-alapjuk. Ezt azoknak mondom, akik ezt nem tudták vagy elfelejtették.

Az infláció a szeptemberi csökkenés után is 6 százalék fölötti, a jövő évben 4,5 százalékot tervezünk. Ezek azok a keretek, amelyek meghatározták azt, hogy ez az adótörvény milyen adóbevételt kell hogy hozzon a társadalom számára, hogy azokat az újraosztásokat megtehessük, amelyek a nagy ellátórendszerek működtetéséhez szükségesek.

Ha azt nézem, hogy Tállai András és több ellenzéki képviselő azt mondta, hogy adófilozófiai különbség van a két oldal között, akkor valóban van. Én is tudnék mutogatni negatív példákat, valószínűleg önök is ránk vonatkozóan néhány negatív példát. Amikor azt mondják, hogy önök tb-járulékot csökkentettek 2001-ben, akkor én erre azt mondom, hogy viszont ugyanannyival növelték a tételes egészségügyi hozzájárulást. (Domokos László: Ez nem igaz!) Tehát az önök tb-járulék csökkentésének a szaldója nulla, uraim. Mondhatnám azt is, hogy egy elfogadott nyugdíjtörvényt nem hajtottak végre, vagyis a nyugdíjakat nem emelték meg; vagy beszélhetnék a családi pótlék két évig befagyasztott állapotáról is. De azt gondolom, hogy nem ez az út. A Versenyképességi Tanács azt javasolta a Magyar Országgyűlésnek, hogy a mai korhoz igazodó adótörvény legyen Magyarországon, én azt javaslom, hogy ezen az úton menjünk tovább, és februárig dugjuk össze a fejünket, csináljunk a magyar gazdaság részére egy olyan adóreformot, amely megtestesíti mindazokat az összetevőket, amelyekről itt beszéltünk, hogy jogkövető Magyarország legyen, jogkövető vállalkozók legyenek az országban, és az adóbevételek lehetővé tegyék az ellátórendszerek működtetését.

(16.40)

Ehhez kérem a képviselő urak támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu