ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomban a kistérségek lehetőségeiről szeretnék pár szóban megszólalni, mindenekelőtt először a működési feltételeikről, illetve a lehetőségükről.

Mindannyian tudjuk, képviselőtársaim, hogy a többcélú kistérségi társulások összesen nyolcféle feladathoz igényelhetnek kötött felhasználású, döntően kiegészítő jellegű normatív hozzájárulást. A többcélú kistérségi társulások szociális alapfeladatain belül új elem a szociális étkeztetés támogatása, amelynél a fajlagos támogatás a feladatellátás szervezete szerint eltér, a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetén 6500 forint/fő, intézményi társulás által fenntartott intézmény esetén 4500 forint/fő mértékű. Ehhez és a feladatellátás bővülésére együttesen 300 millió forint támogatásnövekmény kapcsolódik. A normatívarendszer jogcímei és a kapcsolódó fajlagos támogatási összegek megegyeznek a 2007. évivel, a feltételrendszer nem változik, az értelmezést egyértelművé tevő kisebb pontosításokra kerül sor.

Az egyes támogatási jogcímek fajlagos támogatási összegei a közösségi ellátások és a támogató szolgálatok kivételével létszámalapúak, illetve az említett két ellátási formánál szolgálatokra vetítettek. Az alkalmazható háromféle szervezeti forma, a többcélú kistérségi társulás intézménye, intézményfenntartó társulás intézménye, vagy a szociális törvény alapján kötött szerződés vagy megállapodás közül egy településnél csak az egyikre igényelhető támogatás. A támogatási előirányzatok ágazati összetételének megjelenítése a törvényjavaslatban lehetővé tette az egyes ágazatokat érintő hozzájárulások és támogatások összesítését. Az általános támogatás a többcélú kistérségi társulásokat a közszolgáltatási feladataik ellátásához és munkaszervezetük működési és fejlesztési kiadásaihoz továbbra is kistérséget alkotó települések száma és lakosságszáma szerint illeti meg. De a részt vevő települések után - a települések lakosságszáma szerint differenciáltan - fajlagos összeg jár a 2008. évben is. A támogatás legkisebb mértéke 20 millió forint, a legnagyobb értéke 45 millió forint egy-egy társulás vonatkozásában.

A szociális és gyermekvédelmi feladatok támogatására a többcélú kistérségi társulásoknál az egységes normatíva helyett külön fajlagos összeget tartalmaz a javaslat a többcélú kistérségi társulás által, illetve az intézményi társulás által ellátott, valamint a szociális törvény által kötött feladatvállalási szerződés útján ellátott feladatokra.

A többcélú kistérségi társulások támogatási feltételei továbbra is rendkívül sokrétűek és bonyolultak, a javaslatba beépített kiegészítő támogatási jogcímkör, a kapcsolódó feltételrendszer, illetve a szabályozás alapvetően megegyezik a 2007. évi szabályozással, pontosításokra került sor a normaszövegekben. Képviselőtársaim, azt hiszem, önkritikusan megállapíthatjuk, hogy ebben a támogatási rendszerben nagyon tetten érhető, hogy hiányzik az önkormányzati reform elfogadása, amelyet az elmúlt időszakban - sajnos ellenzéki támogatás hiányában - nem tudott elfogadni az Országgyűlés.

A hozzászólásom másik részében a kistérségek fejlesztési lehetőségeiről szeretnék beszélni, és ebben - azt hiszem, a képviselőtársaim elolvasták ezt a fejlesztési programot, a "Nem mondhatunk le senkiről" zászlóshajóprogramot - tudják, hogy miről fogok beszélni. Azért volt erre a programra szükség, mert az elmúlt időszakban a kutatók, illetve különböző felmérésekkel a szakemberek megállapították, hogy a rendszerváltáshoz viszonyítva az elmúlt időszakban a különböző térségek közötti fejlettségi szint nem csökkent, sőt nőtt a szegény települések, illetve térségek rovására; ami magyarul azt jelenti, hogy a szegények még szegényebbek lettek, a gazdagabbak még gazdagabbakká váltak.

Ez az uniós támogatás politikájában mint versenyképesség-növelés versus területi kiegyenlítés jelenik meg. Ezt a kettős célt követi a hazai területfejlesztési politika is, koncentrál a leghátrányosabb helyzetűekre és a fejlődőkre egyaránt. Ahhoz, hogy eleget tegyünk ennek a kettős követelménynek, az uniós források maximális kihasználására van szükségünk. Ezt a lehetőséget biztosítja a 2008. évi költségvetésben a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására szánt források nagysága. Az idén elfogadott kedvezményezett térségek besorolásáról, feltételrendszereiről szóló országgyűlési határozatban szereplő kedvezményezett kistérségek különböző fejlesztésekhez kapnak lehetőséget. Így elvárható, hogy valóban a legrászorultabb kistérségek részesülhetnek ebben a támogatásban. A 174 kistérségből 94 minősül kedvezményezettnek, és ezek közül 47 vehet részt az úgynevezett zászlóshajóprogramban. Ezen belül 33 kapott célzott programokon felzárkóztató támogatást.

A 94 kedvezményezett térség többek között előnyben részesül, mind a pályázatok értékelésekor, mind pedig a támogatás mértékének megállapításakor. E programnak eleme az, képviselőtársaim, hogy egyrészt a térségeket alkalmassá kell tenni, hogy mentálisan fogadóképesek legyenek ezekre a támogatásokra, illetve a rendszer biztosít lehetőséget az önrészek fedezésére, hogy versenyképesen részt vehessenek ezekben a támogatásokban.

Képviselőtársaim, befejezésként, hogy beleférjek a hozzászólási időkeretembe, egy harmadik témakört is szeretnék megemlíteni röviden, ez az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium keretén belül a büntetés-végrehajtási intézményrendszernek a költségvetésben szereplő támogatási rendszere. Itt az anyag egyértelműen mutatja, hogy a személyi juttatások tulajdonképpen az előző évivel azonos szinten maradnak, és ez azért érdekes, mert a különböző létszámleépítésekkel, illetve a szervezet-korszerűsítéssel nyert létszámok lehetőséget adnak, illetve az előirányzat fedezetet nyújt a PPP-finanszírozással megvalósuló két új intézet személyi állománnyal való feltöltésére.

Ugyanakkor azt önkritikusan meg kell állapítani, hogy ma az igazságszolgáltatás területén talán a bv-intézetek a legmostohább gyerekek, ezt talán a mai munkaerő-ellátottságuk is bizonyítja. Ezért ma talán az egyik olyan szervezet, amely a legnagyobb munkaerőhiánnyal küszködik. Úgy gondolom, végig kell gondolni az elmúlt időszak tapasztalatai alapján, hogy azonkívül, hogy pénzügyileg az ott dolgozókat megfelelő helyzetbe hozzuk, azokat a működési feltételeket is meg kell teremteni, hogy az elítéltek foglalkoztatása milyen nyereséget, illetve milyen gazdasági előnyt jelenthet azoknak a szervezeteknek, hogy egyszer az elítéltek ösztönözve lehessenek a munkavégzésre, illetve az ott megtermelt javakat megfelelően tudjuk különböző eszközökkel felhasználni.

Bízom benne, hogy a továbbiakban még tudunk erről beszélni, de mivel időm lejárt, most köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(17.20)

Forrás: parlament.hu