NAGY LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai nap még viszonylag kevés szó esett a költségvetés foglalkoztatáspolitikai aspektusairól, ezért engedjék meg, hogy néhány gondolatot erről megosszak önökkel.

Elöljáróban fontosnak tartom, hogy az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslat a maga feszessége és szigorúsága mellett megalapozza a következő évek kiegyensúlyozott, tartós növekedésének és fejlődésének alapjait. Nincs tehát szükség további kiigazításra, viszont szükség van rendteremtésre. Ez vonatkozik mind a szürke-, mind a feketegazdaság felszámolására, a foglalkoztatás területén tapasztalható visszaélésekre, a járulékfizetés elkerülésére és az álminimálbéres alkalmazásra.

Nem kell magyarázni, hogy a rendteremtés milyen hatással van a foglalkoztatásra. Gondolok itt arra, hogy egyes számítások szerint évente 3700 milliárd forint adózatlan feketejövedelem keletkezik, ami a magyar költségvetésből körülbelül 1400 milliárd forint bevételkiesést jelent. Ekkora összeg elegendő lenne a munkáltatói járulékok felére történő csökkentésére. Elemi érdekünk, hogy minél inkább visszaszorítsuk a szürke- és a feketegazdaságot, átlátható és tiszta viszonyokat teremtsünk a foglalkoztatásban és az adózásban is. A rendteremtés programja már ebben az évben elkezdődött, amelynek máris mérhető eredményei vannak, hiszen már közel 200 ezer ember rendezte biztosítási jogviszonyát, amelynek nyilván meg kell jelennie az aktív munkaerő-piaci eszközöket biztosító Munkaerő-piaci Alapban is, hiszen ezen kiadásokat pontosan a járulékbevételekből lehet fedezni.

Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy a következő évben kellő mértékben biztosított a korábban elindított sikeres és kiemelten fontos munkaügyi programok és támogatások forrása. Idén is rendelkezésre állnak a szükséges források olyan fontos célokra, mint a foglalkoztatást elősegítő intenzív képzések, a mobilitást elősegítő programok, a nonprofit szervezetek munkavállalási támogatása, a közhasznú munkavégzés, valamint a munkáltatói képzés támogatása, az esélyegyenlőség biztosítása jegyében a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása, az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás lehetősége, a munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésére szolgáló munkahelymegőrző támogatás, a csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás, a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásához adható támogatás, a rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatása, a munkába helyezéshez, a munkahely megtartásához nyújtható bértámogatások, és többek között a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását segítő bér-, illetve bérköltség-támogatás.

(16.10)

Ennek keretében a költségvetés az idei évben is jelentős járulékkedvezményt biztosít a Start-kártya mellett a 2007 júliusában bevezetésre került Start Plusz és Start Extra programokhoz, amely a pályakezdők, a tartósan álláskeresők, valamint az 50. évet betöltött tartósan állást keresők és az alacsony iskolai végzettségű csoportok munkához jutását könnyíti meg. A járulékkedvezmények fontos szerepet töltenek be a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek javításában, ezért is fontos, hogy a költségvetés ezt továbbra is biztosítja.

A 2008-as költségvetés az idei forrásokhoz képest többlettámogatást nyújt a munkahelyteremtő, illetve a foglalkoztatást élénkítő programokhoz. 2007. évről a 2008. évre jelentősen, csaknem 5 százalékponttal, 22,6 százalékra megnőtt a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra fordítandó összeg. Míg erre a célra 2007-ben 61,6 milliárd forint állt rendelkezésre, beleértve a közmunkára, valamint a HEFOP-intézkedések társfinanszírozására átadott pénzeszközöket is, addig 2008-ban ez az összeg 89,2 milliárd forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az aktív támogatásokra jövőre közel 28 milliárd forinttal több forrás fordítható.

Az aktív támogatásokon belül kiemelést érdemel a foglalkoztatási törvényben meghatározott foglalkoztatási és képzési támogatásokra rendelkezésre álló 55,8 milliárd forint, amely körülbelül 6 milliárd forinttal haladja meg az idei forrást. Ebből az előirányzatból központi és decentralizált feladatok, valamint a regionális képzőközpontoknál lebonyolított képzések finanszírozhatóak.

Ennek az előirányzatnak a decentralizált részét 60-70 ezer fő támogatására lehet felhasználni, többek között munkaerő-piaci képzésekre, foglalkoztatási támogatásra, illetve munkahelyteremtésre. Az aktív támogatásra fordított kiadások a munkanélküliségi rátát egyes szakértői becslések alapján akár 1,5-2 százalékponttal is csökkenthetik.

A foglalkoztatást ösztönző és a munkanélküliséget csökkentő hatású uniós források hatékony lehívásának és felhasználásának fontos feltétele, hogy a hazai és az uniós forrásokból működtetett programok és támogatások összehangoltan kerüljenek megtervezésre és felhasználásra. A jövőre bevezetésre kerülő, úgynevezett egycsatornás finanszírozási rendszerben az egyes közösségi intézkedések pénzügyi forrásai a Munkaerő-piaci Alap költségvetésében önálló soron jelennek meg. Ezek közel 23 milliárd forintot tartalmaznak.

Ami a passzív kiadásokat jelenti, az erre fordítható előirányzatok az ideihez képest 2008-ban kismértékben nőttek, 103,9 milliárd forintról 106,5 milliárd forintra, az arányok viszont a Munkaerő-piaci Alapon belül csökkentek 30 százalékról körülbelül 27 százalékra. A passzív kiadások közül mindkét évben a legjelentősebb tétel az álláskeresési támogatások jogcímen jelentkezik, amely az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt foglalja magában.

A szakképzési és a felnőttképzési célú kifizetések 2008-ban 35,8 milliárd forintot tesznek ki, ez mintegy 5 milliárd forinttal több, mint az idei tervezett kiadás. A rehabilitációs célú feladatok bővülése az erre fordítható kiadások megemelését tette szükségessé. Rehabilitációs célú munkahelyek létrehozására, valamint központi programok támogatására 2008-ban 5,9 milliárd forint áll rendelkezésre, szemben a tavalyi, 4,3 milliárd forinttal.

A legjelentősebb, bár arányában csökkenő mértékű költségvetési tétel a Munkaerő-piaci Alap kiadásain belül a költségvetési befizetés, amely egyrészt 53 milliárd forint összegben a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásához biztosít forrást, másrészt egyéb költségvetési befizetés címén 66,3 milliárd forint összegben a munkanélküli-ellátó rendszer változásával összefüggő kiadások részben vagy egészben történő megtérítéséhez járul hozzá.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy alapvetően e szigorú költségvetés mellett csak akkor változhat jelentősen a foglalkoztatás, illetve a költségvetés helyzete is, ha a fekete-, illetve a szürkegazdaság elleni küzdelemben eredményesen és hatékonyan tudunk fellépni a jövőben.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu