FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2006. év nyarán világossá vált, fenntarthatatlan pályán halad a magyar gazdaság. Oly mértékben megrendült a magyar államháztartás helyzete, amely miatt a kormány azonnali tűzoltásra kényszerült. Az államháztartás megbomlott egyensúlyát a kormány bevételközpontú megszorításokkal próbálta orvosolni. Az adó- és járulékemelésekre épülő megszorítások jellemzője, hogy jelentős növekedési áldozattal, azaz alacsony GDP-növekedéssel, valamint megugró inflációval és munkanélküliséggel járnak.

A 2006. év őszétől induló adó- és járuléknövelő politika alapvetően határozza meg a magyar gazdaság 2008. évi kilátásait is. Magyarország 2008-ban továbbra is jelentős versenyképességi problémákkal fog küszködni. Elég komoly kritika ez a néhány éve regnáló Veres-féle Pénzügyminisztériumra nézve, és elég nehéz helyzetbe hozza az országban a többi minisztériumot is.

Beszéljünk néhány szót a környezetvédelem tárcájáról! A baloldali kommunikáció az elmúlt hetekben a költségvetés tervezésekor a Környezetvédelmi Minisztériumot a sikeres minisztériumok közé sorolja, mégpedig azért, mert 6,8 milliárd forintnyi többletforráshoz jut. Emellett 337 fő létszámfejlesztés is lehetséges a tárcánál. Azonban ha megnézzük, az elmúlt években a fűnyíróelv milyen gondokat okozott, akkor megállapíthatjuk, hogy az öt évvel ezelőtti létszám 20 százalékkal magasabb volt a mostaninál. Ilyen módon leszögezhetjük, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium nagy valószínűséggel nem tud megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyek a 2008. évben rá várnak.

A 2008. évi költségvetés nem szolgálja hazánk felzárkózását, mert a 2006 nyarán hozott tűzoltó intézkedések csak rövid távon és csak az államháztartási hiány tekintetében tudnak eredményeket felmutatni. Magyarország hosszú távú problémáit nem képesek kezelni, az intézkedések fenntartása hosszabb távon nem lehetséges komoly növekedési, illetve szociális áldozatok nélkül. A romló üzleti környezet és a befektetések elmaradása már most is jelzik a helyzet tarthatatlanságát. A 2008. évi törvényjavaslat során olyan alapkérdések maradnak továbbra is megválaszolatlanok, mint a hitelesség problémája, ki a felelős ezért, ki okozta ezt a válságot, milyen személyi konzekvenciái lehetnek ennek a történetnek.

A versenyképességi probléma kezelése, amelynek elsősorban a kis- és közepes vállalkozások terheinek mérséklése, az élőmunkaterhek csökkentése lenne feladata - ennek ellentétét látjuk. Továbbá jelentős probléma, hogy máig nem tudjuk, hogy mikorra várható az euró bevezetésének céldátuma, amely bizonyos értelemben igazodási pontot, mintegy horgonyt jelentene a gazdasági élet szereplőinek. Ezen kérdések megválaszolása nélkül nem várható hazánk gazdasági növekedésének jelentős felgyorsulása, a foglalkoztatottság számottevő növekedése és az európai csatlakozás feltételeinek javítása.

Néhány konkrét, környezetvédelemmel kapcsolatos problémát is szeretnék megemlíteni. A Vásárhelyi-terv: készült az elmúlt években egy nagyon hasznos, nagyon pozitív, nemcsak árvízvédelemmel foglalkozó, hanem térségi, regionális fejlesztési programot is magában foglaló terv, ez a Vásárhelyi-terv. Most ott tartunk, hogy ennek a továbbfejlesztett változatáról beszélünk és arról, hogy ennek megvalósítása kizárólag európai uniós pénzekből lesz lehetséges, és várhatóan 25-30 évre tolódik ki az az időszak, ami a tervezés időpontjában mintegy hároméves elképzelés volt. De sorolhatnám azokat a konkrét problémákat, amelyek akár a Dunával, akár a Sajó-völggyel, de az ország fényszennyezésével, Budapest légszennyezésével, a Balaton és a természetvédelmi értékeink megóvásával kapcsolatosak.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu