ÉKES ILONA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk megtárgyalta a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. A bizottságban kialakult kisebbségi vélemény képviselői is egyetértenek azzal a céllal, hogy valóban tegyük átláthatóbbá a különböző pályázati rendszereket, különösen is azokat, amelyek költségvetési vagy EU-s pénzeket is tartalmaznak.

A javaslat azonban olyan sok hibától szenved, amelynek orvoslásához módosító javaslatok benyújtása is kevésnek bizonyul, mert a törvényjavaslat nagy részét generálisan kellene újraírni. Álláspontunk szerint a fokozott nyilvánosság elvének nemcsak a pályázati eljárásnak a meghirdetéstől a támogatási döntésig terjedő időszakára kell hogy kiterjedjen, hanem legalább olyan fontos a megvalósítás és az elszámolás időszaka.

Célt téveszt a javaslat, ha nem figyel a már megítélt támogatások felhasználásának megfelelőségére, hatékonyságára. Érdekes, hogy miközben a javaslat az országgyűlési képviselők jó részét kizárja a döntéshozatali lehetőségből, ugyanez a rendelkezés nem terjed ki a kormány vezető tisztségviselőire. Úgy tűnik, ezek az irányított félmegoldások végigkövethetők az egész úgynevezett tisztasági csomagon.

Kérdezzük, hogy miért hiányzik a javaslatból a kormánytisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályozás, és ha már kizárják az országgyűlési képviselők jó részét a pályázati döntéshozatalokból, miért nem terjesztik ki az összeférhetetlenségi szabályokat valamennyi országgyűlési képviselőre. Miért vonatkozzon más-más szabály az egyéni képviselőkre, a területi listás és az országos listákon mandátumot szerzett országgyűlési képviselőkre? Ez az aránytalan diszkrimináció elfogadhatatlan.

Hasonló összeférhetetlenségi aggály a pályázóval munkaviszonyban álló személy döntéshozatalból való kizárása. Nem az a probléma, hogy ezeket a személyeket kizárják, ez nagyon is rendjén van. Hanem az, hogy miért nem zárjuk ki azokat is, akiknek a cége üzleti kapcsolatban áll a pályázóval, hiszen az ilyen személyek gazdaságilag éppúgy összefonódnak a pályázóval, mint a munkavállalók.

A kizárási eljárás kapcsán nem értünk egyet, hogy a kizárásról a testület egyszerű többséggel döntsön.

(15.40)

Valamennyi olyan jogszabályban, ahol kizárási eljárás található, minősített többség szükséges, hiszen a testület tagjainak pillanatnyi jelenléte nem befolyásolhatja egy tag jogai gyakorlásáról szóló döntést.

Az összeférhetetlenség fennállta miatti érvénytelenség megállapítását szabályozó előírások egyszerűen nevetségesek. Nincs jogorvoslati lehetőség, az egyetlen felülvizsgálatra jogosult személy a pályáztató szerv vezetőjeként pedig az a személy, aki egyébként is felelősséggel tartozik a pályázatok törvényességéért. Kíváncsi vagyok, lesz-e egyáltalán egyetlen olyan vezető, aki saját felelősségét elismerve megállapítja, hogy érvénytelen egy pályázati döntés. Összességében tehát megállapítható, hogy a javaslat jó célt szolgál, ám alaposabban át kellett volna gondolni azt a problémahalmazt, amelyet meg kíván oldani. Talán jobb lett volna, ha a benyújtást szakmai egyeztetés előzte volna meg.

Az imént elmondott hiányosságok és hibák a törvényjavaslat lényegét érintik, ezért az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság képviselőinek egy része a javaslatot nem tartotta általános vitára alkalmasnak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MDF-es és a fideszes képviselők soraiban.)

Forrás: parlament.hu