GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Ahogy itt valaki mellettem az imént nagyon szellemesen megjegyezte, felfedeztük vagy létrehoztuk a kisebb parlamentet - a legkisebbhez közeledik lassan. Ennek a törvényjavaslatnak kezd meglehetősen hányattatott lenni a sorsa. Most azt hagynám is, hogy úgy ülünk itt az általános vitának a folytatásán és lezárásán, hogy egy ötpárti képviselői indítvány öt különböző frakcióhoz tartozó előterjesztői közül senki nincsen itt és nincsen jelen a vitán, de bizonnyal követik valahol még ennek a vitának ezt a szakaszát. De nem is igazán ezért hányattatott a javaslatnak a sorsa, hanem azért, mert nagyjából mostanra már a módosító javaslatokról való szavazáson is túl kellene hogy legyünk, nagyjából mostanra már el kellett volna fogadnunk ezt a törvényt az eredeti menetrend szerint.

Több menetben módosult a törvényjavaslat tárgyalási menete, több körben módosult ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalási menete. Volt szó arról, hogy együtt lesz majd az általános vita és a részletes vita ezen a héten, és a módosító indítványokról is tudunk tárgyalni, aztán utána ez is megváltozott, és miközben egy több hónapos, ötpárti tárgyalással előkészített törvényjavaslatról van szó, eközben egyre nehezebben követhető, hogy pontosan kinek és pontosan mi is a baja ezzel a javaslattal. Miközben a helyzet az, hogy az Országgyűlés pártjai, a parlamenti frakciók szinte egyhangúlag egy nagyon komoly politikai elkötelezettséget vállaltak idén nyáron, amikor úgy szüntették meg az ombudsman, az általános ombudsman helyettesének tisztségét, teljesen - elnézést a kifejezésért - kigyomlálva ezt a tisztséget, még a maradványait is az ombudsmanokról szóló törvényről, hogy egyben kötelezettséget vállaltunk egy nagyon erős politikai ígéret és egy elfogadott törvény formájában arra, hogy december 15-éig közösen megválasztjuk az új biztost.

(17.20)

Meglehetősen nehéz lesz úgy új ombudsmant választani, hogy nincsen róla törvény.

Nekem néha az elmúlt napokban vagy az elmúlt egy héten már kezdett olyan aggodalmam lenni - és ezt támasztja alá a mostani érdeklődés, illetve annak hiánya, valamint az, hogy nincsen jelen az a frakció, amelyiknek a képviselői kezdeményezték a vita ide-oda tologatását, és nem kapunk arra magyarázatot, hogy pontosan mi is a probléma, és nem tudom, zajlanak-e ezek az ötpárti egyeztetések a módosító indítványokról -, hogy a helyzet nem túl rózsás. Márpedig egyrészt nem szegheti meg a szavát az öt parlamenti frakció, másrészt pedig ettől függetlenül is nagyon fontos lenne, hogy ez az új biztosi tisztség létrejöjjön, hogy a köztársasági elnök úr jelölni tudjon, a parlament pedig tudjon választani. Ez nagyon fontos lenne, és valamennyiünk közös szégyene lesz, ha ez nem így történik.

Ráadásul egy olyan kérdésről van szó, amit ezerszer kivitatott már az elmúlt egy évtizedben a magyar politika. Ha az SZDSZ álláspontját szabad felidézni, a különösebben mély történeti áttekintés igénye nélkül, azt azért el lehet mondani, hogy a liberális pártnak az volt a nagyon határozott álláspontja, hogy nem tudja úgy támogatni egy új biztosi tisztségnek a létrehozását, hogy ezzel az állampolgári jogok biztosainak a száma nőjön, hogy az intézmények ezáltal inflálódjanak gyakorlatilag. Tehát az a kompromisszum volt elfogadható számunkra, ami az idén született meg, ami az általános biztos helyettese tisztségének megszüntetésével hozza létre az új ombudsmani tisztséget, ezáltal nem szaporítva az ombudsmani hivatalok számát.

A hatásköri vitákat régóta ismerjük. Ennek alapvetően két fő topikja van, ha szabad így fogalmaznom. Az egyik az, hogy bekerüljön-e a gyermekjogok kérdése vagy sem. Talán már az ötpárti tárgyalásokon valamelyest nyugvópontra jutott ez a kérdés.

Ami még nyitva lévőnek látszik, ha jól értelmezem azt a ki nem mondott gondolategyüttest, ami a vita ide-oda tologatása körül és mögött van, az az, hogy pontosan milyen jogkörökkel, milyen hatáskörökkel rendelkezzen az új biztos, hatósági jogkörök mennyire legyenek, ne legyenek, mennyire legyenek erősek. Ez egy nagyon fontos vita, nagyon sok idő volt rá korábban, az elmúlt években, és különösen sok idő volt rá azóta, amióta tudjuk, hogy az idén el szeretnénk fogadni egy ilyen törvényt. Tehát én magam azt tudom itt elmondani, hogy az SZDSZ erőteljesen szorgalmazza, hogy az ötpárti egyeztetések folytatódjanak, a módosító indítványokról legyen valamilyen tárgyalás végre, és egyezzünk meg abban, hogy ötpárti egyetértéssel hogyan lehet ezt a törvényt minél hamarabb elfogadni, ne tologassuk tovább ennek a vitáját. A legfontosabb az, hogy szülessen meg ez a jogszabály, próbáljunk meg valahogy megegyezni. Az SZDSZ nyitott és kompromisszumkész ebben a kérdésben.

Két dolgot nem tudunk elfogadni, két dologgal nem tudunk egyetérteni. Egyrészt nem látjuk értelmét annak, hogy létrehozzunk valamit, ami semmire nem jó, tehát a mindenféle hatáskör és jogkör nélküli új biztosi intézményt nem tartjuk túlságosan ésszerűnek. A másik oldalon pedig természetesen értjük azoknak az aggályait, akik attól félnek, hogy esetleg túlságosan erősek lesznek ezek a jogosítványok, és sok mindent meg tudnak gátolni és akadályozni. Meg kell találni egy ésszerű kompromisszumot ebben a dologban, ez a parlamenti pártoknak, a frakcióknak a kötelessége, de ehhez beszélnünk kellene egymással, vagy itt, ebben a vitában, vagy a plenáris terem falain kívül, az ötpárti keretek között.

Itt, a parlament teljes nyilvánossága előtt szeretném azzal befejezni, hogy a továbbiakban természetesen nem vagyunk hajlandóak hozzájárulni ahhoz, hogy ennek a törvényjavaslatnak a parlamenti kálváriája folytatódjék. Tehát határozottan ragaszkodunk ahhoz, hogy a normál menetrend szerint, az általános vita lezárultával a jövő héten kerüljön sor a részletes vitára, szavazzunk utána a módosító javaslatokról, és dőljenek el ezek az eldöntetlen kérdések. Ne tologassuk tovább ezt a vitát és ezeket a döntéseket, ne lehetetlenítsük el azt, hogy létrejöjjön ez a fontos új tisztség, ne lehetetlenítsük el azt, hogy a parlament be tudja tartani a saját szavát, és december közepéig tudjon új biztost választani.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak mindannyian.

Forrás: parlament.hu