KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Azzal szeretném kezdeni, hogy a szocialista frakció teljes mértékben osztja azt a célkitűzést, amit a közélet tisztasága szempontjából a miniszter úr még a mai nap első napirendje kapcsán kifejtett. Ehhez szeretném hozzátenni, hogy ezt az alapelvet persze nem most fogalmazzuk meg, hanem jó néhány évvel ezelőtt került ez megfogalmazásra, jó néhány évvel ezelőtt kifejtettük azt, hogy a közélet tisztaságának a megteremtése mennyire fontos, mennyire fontos a politikusoknak a bizalom megszerzése, megtartása, megőrzése szempontjából a közélet tisztasága. Természetesen most ez a törvényjavaslat nem a politikusokra vonatkozik, hanem olyan közszolgálatban dolgozókra, akik közpénzekkel járnak el, közpénzeket kezelnek, de a bizalom megteremtéséhez az egész közszféra bizalma is szükséges.

Arról már szó volt itt a mai napi vitában, és ezt én is szeretném megerősíteni, hogy bizony nagyon szerteágazó jelenleg a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos szabályozás. Az egyik szabályozási csoport esetében, akik a nyilvános vagyonnyilatkozati eljárást kell hogy megtegyék, és ilyenek az országgyűlési képviselők és egyéb közjogi tisztséget betöltők, mi úgy érezzük, hogy itt nem indokolt a változtatás. Többen a mai vitában is kifejtették azt, hogy megnyugtató módon, átláthatóan teszik meg a nyilatkozatukat az ebbe a csoportba tartozók. Itt a most tárgyalt és már az általános vitában lezárásra került törvényjavaslatnál az állami vezetők vonatkozásában kerül sor egy kis kiegészítésre, de lényegét tekintve azt lehet mondani, hogy azok vonatkozásában, akiknél nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kerül sor, ott a törvényi környezet rendezett.

Más a helyzet azok esetében, akik nem nyilvános vagyonnyilatkozatokat tesznek. Még 2001-ben indult el ez a folyamat. Döntően a köztisztviselőkről szóló törvénybe épült be a szabályozás, és magának a vagyonnyilatkozatoknak a kezelése pedig gyakorlatilag kormányrendeleti szinten valósult meg. E tekintetben nagyon fontos az adatvédelmi biztosnak a jelenleg hatályos törvénnyel kapcsolatos megállapítása, amit döntően 2005-ben tett. Gyakorlatilag ő azt állapította meg, és a miniszter úrnak azon megjegyzése is alátámasztja, ami arra utalt, hogy hány vagyonnyilatkozati eljárásra, vizsgálatra került sor, azt állapította meg tehát az adatvédelmi biztos úr is, hogy bizony a törvény nem érte el a célját. 2004. január 1-jétől volt ugyan egy pontosítás, de lényegét tekintve a vagyonnyilatkozati rendszer nem változott meg. De mint tudjuk, nagyon nagy számú vagyonnyilatkozat tételére került sor, és ebből különösen nagy számú a hozzátartozói vagyonnyilatkozat, ami most megszűnne, hiszen most a kötelezett egy személyben tesz majd nyilatkozatot minden vonatkozásban. A miniszter úr említette, hogy összesen eddig 8 eljárásra került sor. 2002-ben például egyetlenegy eljárás volt az után, hogy beindult a rendszer, 2003-ban kettő, 2004-ben kettő, és az ezt követő években volt összesen ebből következően három.

A 2003-ban elfogadott üvegzsebtörvény, amely szintén nagyon sok törvényt szabályozott, többek közt a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatban is számos új elemet léptetett életbe, ez egy előrelépést jelentett, mára azonban megérett a helyzet egy új szabályozásra.

A most tárgyalandó törvényjavaslat teljeskörűen szabályozza a nem nyilvános körbe tartozók vagyonnyilatkozatát. Egyrészt ésszerűsít, pontosít a törvény, jogkövetkezményt erősít, ahogy a miniszter úr mondta, szigorít, és átalakítja magát az eljárási rendet. Kevesebbszer kell nyilatkozatot tenni, ötévente, munkavállalás előtt és munkavállalás után, vagyis ha valakinek lejár a munkaszerződése, azt követően. Egy nagyon fontos eljárási rendet változtat meg a törvény. Ahogy már a miniszter úr is utalt rá, nem a munkaadóra bízza a mérlegelést, hogy vajon volt-e indokolatlan vagyonnövekedés, vagy sem, hanem vagyonosodási vizsgálatot rendel hozzá, amely egy szabályozott rendben az adóhatóság által történik.

A törvény egyértelműen rögzíti azt, hogy kiknek kell ebben a körben vagyonnyilatkozatot tenni. Úgy lehet ezt nagyon röviden összefoglalni, mert a törvény ettől sokkal bonyolultabban fogalmaz, hogy mindazoknak, akik közszolgálatban vannak, dolgoznak, közpénz felett rendelkeznek, illetve azon személyeknek, akik a közélet tisztasága szempontjából jelentőséggel bíró munkakört töltenek be.

Nyilván a törvény minden részletet nem szabályozhat. Éppen ezért előírja a törvény azt, hogy minden szervezeti egységnek a közszolgálatban a szervezeti és működési szabályzatában fel kell tüntetni azokat a munkaköröket, amelyekben úgy nem lehet alkalmazni, hogy valaki nem tesz vagyonnyilatkozatot, de egyébként kötelező lenne rá vonatkozóan a nyilatkozattétel. A nyilatkozattétel elmulasztásának szankciói egységesebbekké válnak, és nagyon szigorúak. Az őrzési feltételekben alapvető változás következik be. Lehet persze vitatni is azt, hogy jó-e az, hogy a munkáltatónál kerül őrzésre, megőrzésre a vagyonnyilatkozat. Az látszik, hogy az eddigi központosított őrzés gyakorlatilag kudarcra van ítélve. Az eddigi gyakorlat e tekintetben úgy néz ki, hogy nem folytatható. Nemcsak a munkáltató őrizhet, hanem bizonyos személyek esetén a közfeladatot megvalósító szervnek is őrzési lehetősége van.

Számot kell adni a törvényjavaslat szerint egyrészt a vagyoni helyzetről, másrészt az érdekeltségről, és itt jön egy lényeges mozzanata a törvényjavaslatnak, az öt évre visszamenő jövedelemről. Nyilván ebben lesznek majd kritikai észrevételek esetleg, de úgy gondolom, hogy mindenkinek az adóbevallását meg kell őrizni, és ebből gyakorlatilag a jövedelme visszakereshető. Ahogy utaltam rá, az önálló hozzátartozói nyilatkozat megszűnik. Ez egyébként szinkronban van az ombudsman véleményével is, hiszen ő ezt meglehetősen komolyan kifogásolta.

Tisztázatlan eredetű jövedelem esetén kerülhet sor vagyongyarapodási vizsgálatra. Ekkor ismételt vagyonnyilatkozatot kell tenni a munkavállalónak, és amennyiben kiderül az egy vagyonosodási vizsgálat során, hogy bizony nem megfelelően járt el a közpénzek kezelésével, és a nyilatkozat és a valóság között jelentős eltérés van, akkor bizony akár három évig is eltiltható a munkaviszony megszüntetésével párhuzamosan a további foglalkoztatástól.

Megítélésem szerint foglalkozni kell a vitában és a módosító javaslatokban majd azzal, amire a miniszter úr is utalt, hogy komoly gyanú esetén lehetőség van a vagyonosodási vizsgálat kezdeményezésére.

(10.00)

Most fel kell tenni a kérdést, hogy hogyan kezdeményezhető úgy vagyongyarapodási vizsgálat, ha az őrzésért felelős nem nézhet bele a nyilatkozatba. Hogyan lehet a gyanút adott esetben eloszlatni? Ez egy költői kérdés, de a törvénynek válaszolni kell megítélésem szerint erre is, mert meglehetősen bizonytalanul hagyja a törvény ezt a részt. Biztos vagyok benne, hogy van jó megoldás, lehet jó megoldást találni erre, de a személyiségi jogok megsértését el kell kerülni, ugyanakkor pedig a munkavállalónak a zaklatását is.

Összességében szeretném elmondani, hogy a szocialista frakció támogatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvényjavaslatot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és mi is azt mondjuk, hogy értelmes módosító indítványokhoz készek vagyunk partnerek lenni.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu