PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Fokozva azt a hangulatot, amit itt az oktatási normatívák keltettek a tisztelt Házban a költségvetés kapcsán, én is ehhez a területhez kívánok hozzászólni, illetve ahhoz - nevezzük nagy normatívacsomagnak -, amelyet Navracsics Tibor nyújtott be a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében, és ez érintette az önkormányzati támogatások címet viselő IX. fejezetet is.

Nos, miért nyújtottuk be az oktatást érintő és az oktatást befolyásoló módosító javaslatainkat? Már a tavalyi költségvetési vitában lefolytattuk és jeleztük azt, hogy nem értünk egyet az új teljesítménymutató alapján járó hozzájárulással, hiszen tavaly is, hiába is próbálták egy bonyolult számtanpélda mögé elrejteni az új finanszírozási modellt, ez nem más célt szolgált, mint 2007 szeptemberétől jelentős forrást kivonni az oktatásból, és ez folytatódik az elkövetkezendő években is. Most már kormánypárti oktatáspolitikusok is egyre gyakrabban elismerik azt, hogy az oktatás, a magyar oktatásügy áldozatul esett a konvergenciaprogramnak, elismerik, hogy az állami normatívák egyre kisebb részt fednek le a tényleges költségekből, és az iskolafenntartók terhei növekednek évről évre.

Kuzma László képviselőtársam célzott a miniszterelnöknek egy, az oktatási kerekasztal egyik konferenciáján elhangzott megjegyzésére. Ezt kívánom megerősíteni jómagam is, hiszen azt mondta, hogy politikai prioritásként kell megjelölni az oktatás és kultúra ügyét, ám hozzátette azt is, hogy ez nem jelenti azt, hogy holnap százmilliárdokat fognak adni az iskolafenntartóknak az oktatásra, viszont azt mondta, hogy a ciklus második felében lehetővé válik majd az, hogy értelmes fejlesztési ügyekre, pedagógiai programokra pénzt adjanak. Nos, szeretném jelezni, hogy ez a mostani benyújtott költségvetési törvényjavaslat az oktatási normatívák területén már a ciklus második felében is érvényesülni fog, sőt ha azt vesszük, hogy a 2010-2011-es tanévben csúcsosodik ki, akkor már ezen a cikluson túlnyúlik ez a finanszírozási rendszer, és sehol nem találjuk azokat a pluszforrásokat, amelyekről a miniszterelnök beszélt, tehát csalódnunk kellett a költségvetési törvényjavaslat benyújtása során.

A most szeptemberben megkezdődött 2007-2008-as tanévben összességében 25-30 milliárd forinttal kevesebb a támogatás. Az elvonás harmada 2007-ben, míg kétharmada 2008-ban sújtja az óvodákat, iskolákat. A súlyos következményeket már ismerjük az elmúlt hónapokból: csaknem tízezer megszüntetett álláshely, elbocsátások, félezer bezárt és átszervezett intézmény. Talán ezért is várták sokan, hogy a miniszterelnök most az egyszer majd igazat mond, és hogy 2008 szeptemberétől kedvező változások lesznek.

2004 óta lényegében egy kormányzati ciklusnyi idő telt el, melynek első két évében stagnált, második két évében jelentősen csökkent a közoktatás normatív támogatása. A törvényjavaslat szerint a következő tanévben sem változik a közoktatási alap-hozzájárulás összege, felmenő rendszerben folytatódik a magasabb csoportlétszámok bevezetése, a teljesítménymutató alapján járó finanszírozás, és 2007-hez képest kétszer annyi évfolyam esetében kell számolni akár 20-25 százalékos támogatáscsökkenéssel. Csökken a kollégiumok támogatása, csökken a művészetoktatás támogatása, és a 2007 szeptemberétől megszűnő kiegészítő támogatások miatt a települések jelentős része számára egyedül majd csak a körzetesítés jelentheti a túlélést.

Mindezeket alátámasztva érdemes az Állami Számvevőszék véleményét ismertetnem, mely szerint a közoktatáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulások előirányzata a 2007. évi költségvetési törvény előirányzatához viszonyítva 22,7 milliárd forinttal csökken a következő évben. Növekszik az önkormányzatok saját forrásainak aránya, szerepe és az ellátások színvonalában meglévő különbségek.

Tisztelt Ház! A benyújtott közoktatási normatívacsomagban eleve érvényesítettünk egy 10 százalékos normatívaemelést, ennek indoka, hogy 2004 óta egy fillérrel nem emelkedtek a normatívák. Ez azt jelenti, hogy több mint 10 százalékkal csökkent, romlott a reálértékük. A költségvetés az oktatásban tanévre szól, így ez a költségvetés a 2008-2009-es tanévre. A 10 százalékos emeléssel elérjük, hogy a normatívák összege ne maradjon több mint egy kormányzati ciklusra változatlan, ugyanis most ezzel a példátlan esettel állunk szemben. A normatívaemelést 2008 szeptembere helyett 2008 januárjától javasoljuk, ugyanis az önkormányzatok működőképességük határához értek, eladósodásuk mértéke sürgős intézkedést igényel. Ezt nem mi mondjuk, hanem az Állami Számvevőszék. Tegyük hozzá, hogy ebben az eladósodásban jelentős szerepe van annak, hogy a kormány úgy próbálja csökkenteni az állami szinten jelentkező hiányt, eladósodottságot, hogy ezt az önkormányzati szintre nyomja le.

A kormány már tavaly tervbe vette, hogy egyes óvodai, iskolai évfolyamokról indítva csökkenti az egy tanulóra jutó oktatási támogatást.

(14.10)

Oldják meg a fenntartók olcsóbban a gyerekek nevelését, az oktatást, fűtést, világítást, miközben rohamosan emelkednek az árak. Ez eddig jelentette az 500 iskola, óvoda megszüntetését, átszervezését, és csaknem tízezer pedagógus elbocsátásával járt. Ezért javasoljuk megszüntetni a felmenő rendszerű forráskivonást az óvodákban és iskolákban.

Több egyéb esetben is csökkentek vagy megszűntek a normatívák. Jellemzően a kistelepüléseken, és az esélyteremtés különböző intézményei és programjai kapnának kisebb támogatást, miközben a miniszterelnök a vidéket járja, és ígérget. Mi ezeket a normatívákat visszaállítani javasoljuk, mint például a kistelepülési és az óvodai általános iskolai bejárónormatívát, a tehetséggondozó programok normatíváit.

Ma is már több szó esett a művészetoktatási intézményekről. Azt látjuk, hogy miközben a nemzetközi iskolai teljesítménymérésekben jeleskedő országok fejlesztik a művészeti nevelésüket, nálunk ennek a tudatos és módszeres pusztítása folyik. Jelentősen csökkenne az egyéni és csoportos oktatás normatívája, amiből intézményeket nem lehet fenntartani. A támogatás többi részét pályázati formában adná az iskoláknak a kormány. A hazai oktatás történetében ez példátlan és elképesztő, hogy csaknem 700 intézmény léte és több mint 300 ezer gyerek művészeti nevelése egy pályázati sikeren múljon. Ezért a pályázati alapot normatívává javasoljuk alakítani, egyúttal a normatíva összegét, a 2004-es szintre javasoljuk emelni, tekintve, hogy enélkül a művészetoktatás finanszírozása másfél évtizedes mélypontjára kerülne.

Esett ma már szó a kollégiumok támogatásáról is. Itt teljesen érthetetlen módon kettészedik a kollégiumi normatívát nevelési-oktatási feladatokra és szállásbiztosításra. Okkal feltételezhető itt is a pénzkivonás szándéka, ugyanakkor szeretném megjegyezni azt, hogy amikor még élt az a konszenzus a kollégiumok támogatása ügyében, aminek még gyakorlatilag Göncz Árpád volt a védnöke, az azt eredményezte, hogy 2001-ben a támogatás még a tényleges költségek 96 százalékát fedte le, ma pedig ott tartunk e szerint a javaslat szerint, hogy a támogatások csak a kollégiumi költségek 60 százalékát fogják fedezni a következő évben.

A közoktatás egészére vonatkozó támogatások mellett jellemzően 10 százalékos támogatásnövelést javaslunk a többcélú kistérségi társulások oktatási feladatainak ellátására is. A kormányzat hatalmas átszervezést kényszerített az önkormányzatokra, miközben pénzkivonást hajt végre. Ezt a legjobb indulattal sem lehet reformnak nevezni, a reformhoz ugyanis többletforrást kell teremteni. Attól, hogy két-három iskola gyerekeit egy épületbe zsúfoljuk, csak az oktatás minősége romlik. Ennek csak az vehette volna elejét, ha előtte a társulás központjában a kormány fejlesztést hajt végre - nem tette. Pénzügyi eszközökkel ugyan ösztönözte a társulásokat, és most magára hagyja őket az előttük tornyosuló problémákkal.

Szóba került itt ma már az óvodai elhelyezések ügye is. Mi egyetértettünk azzal, hogy gyakorlatilag kötelező óvodáztatás jöjjön létre első lépcsőben 2008-tól a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tekintetében, majd 2010-től, hogy minden jelentkezőt fel kelljen venni ezekbe az intézményekbe. Ugyanakkor mi itt egy 8 milliárdos pénzalapot javaslunk forrásnak, hiszen a férőhelyigény a legtöbb helyen nem áll rendelkezésre. Figyelembe véve az érintettek létszámát, a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ez az összeg, a kormány által javasolt 3,5 milliárd forint alábecsültnek tűnik.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, a közoktatási normatívákat mintegy 50 milliárd forinttal javasoltuk megemelni, 485 milliárd forintra, részben az alap-hozzájárulás összegének megemelésével, részben a számítási szabályok módosításával. Úgy gondoljuk, hogy a támogatás megemelése, illetve a korábbi szinten tartása a kiszámítható működés feltételeit teremti meg oly módon, hogy lehetőséget ad akár egy differenciált bérezési rendszer kialakítására, illetve annak elindítására is. Javasoljuk a kistérségi társulások támogatásának 10 százalékos emelését.

Ugyanakkor még egy stratégiai ügyről kell szót ejtenem, ez pedig a felsőoktatási intézmények 9 milliárd forinttal történő támogatása. Ez azt a célt szolgálná, hogy a 2008-tól bevezetendő tandíj összegét tudnánk kiváltani. Nem tenné szükségessé a tandíj bevezetését. Ez valóban stratégiai kérdés, hiszen több felmérés azt mutatja, hogy egyrészt nálunk 10 százalékkal kevesebb diplomás van, mint az OECD-országokban, de ennél fontosabb dolog az, hogy ma Magyarországon a társadalmi felemelkedésnek ez az egyik legfontosabb záloga, miért is kellene ebből kirekesztenünk több tízezer fiatalt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu