JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: (Zaj. - Az elnök csenget.) Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar önkormányzati rendszer korszerűsítésre, átalakításra szorul. Gondolom, hogy ezzel a kijelentésemmel a parlament többsége egyetért, és ezzel a szakma is egyetért. Abban persze, hogy milyen irányban kell a magyar önkormányzati rendszert átalakítani, már jelentős véleménykülönbségek vannak. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban megpróbáltuk felmérni azokat a kérdéseket, megvizsgálni azokat a kérdéseket, amelyekben a konszenzus megteremthető, és azokat a kérdéseket, amelyeknek a további halogatása jelentős károkat okoz, a parlament asztalára tettük.

Így a beterjesztett törvényjavaslat tulajdonképpen három kérdéskört ölel fel: egyrészt a körjegyzőségekkel kapcsolatos jelenlegi szabály megváltoztatása; a második ilyen témakör a vagyonkezelői jogintézménnyel kapcsolatos, aránylag nem régi szabály pontosítása és az önkormányzatok számára kedvezőbbé tétele; a harmadik kör pedig a fővárosi forrásmegosztás törvényének módosítása, nem érdemi változása, hanem pontosítása, egyértelművé tétele.

Erről a három kérdéskörről egy picit hosszabban hadd szóljak! A jelenlegi szabályozás szerint a megyén belüli, ezernél kevesebb lakosú települések úgy alakíthatnak körjegyzőséget, ha azok egymás szomszédságába tartoznak, tehát egymással határosak. Az önkormányzati bizottsághoz is érkezett ilyen önkormányzati megkeresés, de máshová is érkezett ilyen megkeresés, hogy oldjuk ezt a kötöttséget, mert egymással nem határos, de egymáshoz közel fekvő önkormányzatok szeretnének körjegyzőséget alakítani, és tegyük lehetővé ennek a körjegyzőségnek a létrehozását.

Alapvetően az 1. §-ban ezt az igényt fogalmaztuk meg, és néhány apró pontosítást is beletettünk ebbe a paragrafusba. Egyrészt az 500 és 1000 lakos közötti települések esetében is - Magyarország sokszínűsége miatt - lehet olyan helyzet, hogy mégsem tudnak körjegyzőséghez csatlakozni, ezért különleges, kivételes esetekben engedje meg a kétharmados önkormányzati törvény, hogy mégse hozzanak létre, és önállóan tudjanak működni, tehát ne csatlakozzon körjegyzőséghez az ilyen település. Persze, ennek a feltételeit, pontos szabályát a törvény leírja.

Szó van róla, és pontosításra kerül a körjegyzőség létrehozásával, megszüntetésével kapcsolatos szabályozás is. Ennek a lényege az, hogy közös megállapodással bármikor létre lehet hozni a körjegyzőséget, ugyanakkor kiválni a körjegyzőségből csak év végén lehet, illetve a január 1-jei fordulónappal, és ezt hat hónappal korábban be kell jelenteni. Ez a hat hónappal korábbi bejelentés a jelenlegi hatályos szabályban is megfogalmazásra került, tehát nem új dolog. Új dolog benne, hogy kit és hogyan kell tájékoztatni, tehát a működést egyszerűsítő, könnyítő megoldásokról van szó.

A 2. §-ban a vagyonkezelői joggal kapcsolatos pontosítás szerepel. 2005 végén került az Ötv.-be a vagyonkezelői jog jogintézménye mint lehetőség az önkormányzatok számára. Ez a vagyonkezelői jogi szabályozás bizonyos esetekben lehetővé teszi a vagyonkezelői jog kijelöléssel történő megszerzését; erre akkor van lehetőség, ha kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő cég szerzi meg a vagyonkezelői jogot. Felmerült ez, mert a korábbi szabályozásnál vannak nagyvárosok, ahol már most is holdingszerűen működtetik a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat. Azoknak, akik ezt a lépést nem lépték meg sokkal korábban, meggyőződésem, hogy biztosítani kell. Tehát a holdingszerű működtetését biztosítja az önkormányzati vagyonnak a most beterjesztett törvényjavaslat, ha a parlament erre áldását adja. Természetesen ez is az Ötv.-ben van és kétharmados törvény, tehát kétharmados támogatottságot kell hogy kapjon.

A harmadik a forrásmegosztás. A forrásmegosztásban nincs új helyzet, képviselőtársaim, a jelenlegi szabályozáshoz képest se az arányaiba nem kívánunk belenyúlni, se a lényegét tekintve, ugyanakkor fogalmi pontosításokra szorul a jelenleg hatályos törvény. Az önkormányzati törvényt is érinti ilyen szabályozás. Ma már a költségvetési törvény és az adójogszabályok nem ugyanazokat a fogalmakat használják, mint amilyenek a forrásmegosztási törvényben vannak, ezért ilyen pontosításokat végre kell hajtanunk.

Éppen ezért azt gondolom, hogy tudva, hogy az önkormányzati rendszer nagyon sok gonddal, problémával küszködik, de megítélésünk szerint ez a három téma olyan, amely megérdemli azt, hogy még ebben az évben törvénymódosítást fogadjon el a parlament: biztosítsunk egyrészt a körjegyzőségeknél egy lazább szabályt, hogy ha akarják az önkormányzatok, akkor tudjanak körjegyzőséget létrehozni; a vagyonkezelői joggal bővebben tudjanak élni az önkormányzatok, tehát holdingszerűen is tudják az önkormányzati cégeket - még egyszer hangsúlyozom, kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő cégeket - működtetni, és a harmadik pedig az, hogy a fővárosi forrásmegosztási törvényben végezzük el a szükséges pontosítást. Ehhez kérem képviselőtársaim támogatását.

Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu