DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkezett 2007 utolsó plenáris ülésnapja, ami úgy általában évekre visszamenőleg is valamiféle mérlegkészítésnek az időszaka.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nem lenne Magyarországon egy bizakodó, kicsi, de rendkívül megbízható és keményen küzdő középosztály, ha nem lenne Magyarországon egy olyan vállalkozói réteg, amely sokat kockáztat, befektet, nyugodtan elmondhatjuk, hogy 2007-ben a gazdaság összeomlott volna. De talán azt is elmondhatnánk, hogy a társadalom is összeomlott volna ebben az évben, ha nem kap olyan sikereket - na nem a politikától -, mint amilyen sikereket kapott az elmúlt hónapokban, például a sportból.

Azt hiszem, hogy ami az elmúlt napokban történt Debrecenben, az úszó Európa-bajnokságon, az egy fantasztikus érzés volt minden magyarnak. És talán megérdemlik itt, a mai napon azok az úszóink, akik érmet hoztak és csúcsot döntöttek, hogy név szerint is megemlítsük őket: Cseh László, Gyurta Dániel, Kis Gergő, de említhetném a lányokat: Hosszú Katinkát, Verrasztó Evelint, Szepesi Nikolettet, Kovács Ágnest, Mutina Ágnest és a sort folytathatnám, de nagyon igazságtalan lennék... (Általános taps.) Köszönöm a megelőlegezett tapsot a sportolóknak, de a sort nem fejeztem be, mert nagyon igazságtalan lennék, ha az utóbbi időszakbeli fantasztikus sportélményeink kapcsán nem említeném meg Szávay Ágnest és Talmácsi Gábort. Talán ők is megérdemlik. (Általános taps.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Képviselőtársaim! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Ennyit az idei év pozitívumairól, mert azért itt nekünk mégiscsak a közéletről kellene néhány mondatot szólni.

Képviselőtársaim! A miniszterelnök úr az idei év tíz hónapjában rendkívül sokszor állt itt napirend előtti felszólalások kapcsán, és nagyon sok mindent megosztott velünk, többségükben kiérleletlen ötleteket és javaslatokat, amiknek még írásbeli hátterük sem volt. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselőtársaim! És most, amikor eljött az ideje annak, hogy az év utolsó napján egy mérleget készítsünk, akkor a miniszterelnök úr hallgat. Pedig minket, és nemcsak minket, akik itt ülünk a parlamentben, de azokat is, akik nézik a televíziót, és azokat is, akik várják azt, hogy számoljanak el vezető politikusaink az idei évvel, nyilván érdekelné, hogy mi lett azokkal a kérdésekkel, amikre miniszterelnök úr itt az elmúlt időszakban oly sok időt szentelt; mi lett azokkal a tervekkel és programokkal, amelyeket az idei évben a miniszterelnök úr a kormánya nevében meghirdetett.

Ilyen volt a szembenézés programja. Huszonhárom pontból állt, tisztelt képviselőtársaim, talán tavaly januárban jelent meg. Ilyen volt a zászlóshajóprogram, amely már csak öt pontból állt. Ez volt az évértékelő beszédnek egy része, a gyermekszegénység megszüntetése, az iskolai program, a hátrányos helyzetű települések számának a csökkentése, és sorolhatnám. Aztán szeptember 10-én egy újabb programot kaptunk, ez volt a 48 pont, amelyben bizony komoly elemek is voltak, írásos előterjesztés nélkül; növekedésről beszélt miniszterelnök úr, munkahelyteremtésről beszélt, patrióta gazdaságpolitikáról; és aztán ezt követte az ősz folyamán még egy hétpontos program, a tisztasági program.

Tudom, hogy meghirdetni könnyű egy programot, megvalósítani pedig rettenetesen nehéz, de ha most fejből össze is adom, 83 programot hirdetett meg miniszterelnök úr az idei évben, és a számadás napján pedig itt, a parlament előtt hallgat. S nem beszélek akkor a féléves programokról, a jogalkotási programokról, és arról sem, amit meghirdetett miniszterelnök úr és csapata az idei év januárjában: féléves munkatervet állapítottak meg önnönmaguknak, amelyből egyharmadot sikerült teljesíteni. És hol van a júniusi koalíciós megállapodás? Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a megállapodás egy komoly növekedési csomagot is tartalmaz. Hát ezekről szerettünk volna amúgy az év utolsó napján hallani.

Én tudom miniszterelnök úr válaszának egy részét. A kisnyúl esetét fogja említeni: ha van rajtam sapka, az a baj, ha nincs rajtam sapka, az a baj. Miniszterelnök úr, nem az volt a baj az évben, hogy a miniszterelnök úr itt, a parlamentben sokat beszélt, hanem hogy nem a lényegről beszélt. Ma azonban a lényegről szerettük volna hallani: mi az elmúlt egy évi 83 pontnak a hozadéka az ország fejlődése számára és szempontjából?

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu