SZIRBIK IMRE, az európai ügyek bizottsága előadója: Tisztelt Ház! Az európai ügyek bizottsága a hazánk energiapolitikájáról szóló előterjesztést elsősorban európai kontextusban vizsgálta. Abból a szempontból értékelte, hogy vajon az európai együttműködés keretében Magyarországnak mekkora mozgástere van a politika kialakításában, illetve az európai együttműködés során mik azok a lehetőségek, amelyek az ország esélyeit, ezáltal az energiapolitika megalapozását és megvalósítását elősegítik.

A kérdés jelentősége a bizottságon belül gyakorlatilag nem képezte vita tárgyát, hiszen úgy gondoljuk valamennyien, bármelyik oldalán is ülünk ennek a parlamenti patkónak, hogy az ország életét alapvetően meghatározó kérdésről van szó. Hiszen az energiapolitikának nincs olyan területe, amely akár önmagában a gazdaságpolitikában ne jelentene alapvető kérdést, akár más törvénykezési aspektusból, akár gondolkodásmódban ne jelentsen olyan területeket, amelyek mindenütt kapcsolatokkal rendelkeznek. Tekintsünk ebből néhány dolgot! Az előzőekben, akár az expozéban, akár már a vitában is elhangzott az, hogy bizony Magyarország földgáz- és kőolajfüggősége alapvetően határozza meg a további gondolkodásunk módját, és néhány esztendő alatt a kőolaj világpiaci ára háromszorosára szökvén igencsak átrendezte a világ ezen kérdéseit.

Ha azt az aspektust is megvizsgáljuk, és ez nyilván az európaiság szempontjából döntő tényező, hogy Európa elérhető földgáz- és kőolajkészletei vagy az egykori Szovjetunió utódállamainak területén, döntően Oroszország kezében van, akár a közel-keleti részt nézzük, ami a világpolitika egyik legnagyobb válsággócának tekinthető hosszú évek óta, láthatjuk, hogy bizony igen labilis a beszerzési forrás. Tehát rendkívül indukált, rendkívül komoly dolog az, hogy ettől a bázistól való függőségünket lazítsuk. Hogy ez mennyire nem csak magyar kérdés, látszik az európai mozgástérben is, hiszen azok a vezetékek, amelyek Oroszországból vagy az orosz érdekeltségi szférából Európa felé irányulnak, bizony külön tárgyalásokra ösztönöztek olyan nagy európai nagyhatalmakat is, mint Németország vagy a délkelet-európai országok. Különösen a balkáni helyzet változása talán még egy indok arra, hogy Magyarország földgáz- és kőolajfüggőségét, ha egy mód van rá, enyhítsük. Ennek két útja van.

A bizottságban ebben is egyetértés volt, hogy az egyik a felhasználás csökkentése, tehát kvázi az energiatakarékossági programok erőteljes támogatása és minden eszközzel való elősegítése. Ebben a kérdéskörben a bizottság jó néven vette azt, hogy az anyag a távhőellátás kérdésével is foglalkozik - mint az ország jelentős lakossági rétegét energetikai szempontból alapvetően érdeklő kérdéskörrel. A másik része az energiabázisok bővítése, és itt elsősorban szeretnék visszautalni az Európai Unió 2007 márciusi állásfoglalására, amely az európai uniós tagállamok számára az egyéb energiaforrások, saját fogalmaink szerint a természetes energia vagy megújuló energiaforrások bővítését írja elő, többek között Magyarország számára is.

Itt a kőolaj világpiaci ára naponta rendezheti át ezen technológiák gazdaságosságát, másik oldalról ezen technológiák fejlődése is adott helyzetben átértékeli ezen technológiák alkalmazhatóságát, legyen szó a biomasszáról, legyen szó az atomenergiáról, a szél-, a nap- vagy a geotermikus energiáról. Itt szeretnék egy pillanatra megállni és visszautalni, bár Tasó képviselőtársam nincs már a teremben, hogy az energiapolitikának nemcsak a műszaki része a legizgalmasabb. Nemcsak a műszaki kérdésekhez kapcsolódó gazdasági része az izgalmas, hanem a tudati része is; az, hogy a lakosságot és itt valamennyiünket terhel olyan típusú felelősség, hogy a valót mondjuk, ne csak az igazit a kérdéskörről. Nyilván nincs olyan energia, amely annyira tiszta, hogy a környezetnek ne legyen valamilyen károsító része. A mérlegelés tárgya az, hogy mi a nagyobb kár, az energia hiánya és ezáltal az ország gazdaságának és kényelmének a megbillenése, vagy az a környezeti hatás, amely kivédhetetlen ugyan, de a minimalizálás lehetőségével rendelkezésre áll.

A bizottságban külön téma volt ezeknek a törvénykezési része. Itt egy dologra szeretném délkelet-alföldi képviselőként felhívni a figyelmet. A geotermikus energia vonatkozásában az ország geológiailag két részből áll. Az ország nyugati felén a visszasajtolásnak megvannak a geológiai feltételei, a Dunától keletre nincsenek. A természet- és környezetvédelem szempontjából izgalmas kérdés a visszasajtolás, mert alapvetően eldönti a keleti országrész geotermikusenergia-felhasználási lehetőségét, tehát egy pont, ahol a törvénykezés már más irányokat is vesz.

(10.40)

A bizottságban vita volt - és a kisebbségi véleményeket a képviselőtársam majd el fogja mondani - az időszerűség kérdéséről. A bizottság többségi véleménye arra alapozódik, hogy bár nagyon sok módosításra és sok pontosításra szükség lesz, a cselekvés sürgőssége jelenti azt, hogy a vitára alkalmasnak és az Országgyűlés számára elfogadásra alkalmasnak javasolta.

Kérem, hogy a bizottság véleményét figyelembe véve folytassák munkájukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu