TASÓ LÁSZLÓ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Jegyző Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményét azért is mondom el, mert nem kiemelt bizottságként tárgyalta bizottságunk az előterjesztést, ettől függetlenül azt gondoljuk, hogy talán nem kellett volna támogatni a bizottságunknak akkor, amikor olyan zavaró körülményekről volt és van tudomásunk, amelyek aláássák ennek a javaslatnak a fontosságát úgy, hogy most ilyen sürgősen tárgyalja az Országgyűlés.

Aggályaink bőséggel voltak, csak néhányat szeretnék ezekből most felsorolni. Az volt az általános véleményünk, hogy ilyen horderejű kérdésben nem szabad semmiképpen sem társadalmi konszenzus és komoly vita előzménye nélkül döntést hozni. Elhangzott a bizottsági ülésünkön, hogy a tárca képviselőjének állítása szerint 580 szakmai szervezet tárgyalta az anyagot, vett részt a vitában. Ettől függetlenül azt gondoljuk, hogy nagyon kevés volt ennek a publicitása, nem hallottunk róla, és aggályaink azért is vannak, mert például a Magyar Természetvédők Szövetsége konkrétan megfogalmazta azokat a problémákat, amelyeket a koncepcióban lát. Elhangzott még az is a tárca képviselője részéről, hogy készült egy korábbi felmérés, amely szerint Magyarország lakossága 70 százalékos mértékben támogatja az atomenergia felhasználását, sőt majdhogynem kéri. Ez azért is aggályos, mert nem ilyen véleményeket hallunk más forrásokból.

Ezenkívül nekünk az a megdöbbentő, hogy újra tapasztalnunk kell, hogy a kormánynak van Országgyűlése. Ugyanis a kormány már 2007. november 27-én megtárgyalta és el is fogadta a koncepciót, így a mostani vita csak egy színjáték, jóvá kell hagyatni az Országgyűléssel, amelyben biztos többsége van. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. - Podolák György: Ne hülyéskedj, ez így működik.) Ezért megdöbbentő számunkra, hogy ezt újra végig kell élnünk. Elhangzott a bizottsági ülésen még az is, hogy sajnos megint késtünk, a koncepció elfogadására az uniós rendelet értelmében már az előző év június 30-áig szükség lett volna, de ez nem történt meg. Most nemcsak az a probléma, hogy az atomerőmű-kapacitás bővítésének kérdésében a kormány kap felhatalmazást az előterjesztés szerint, hanem az is, hogy ezt a fontos témát összességében egy napon, szekcióülésen, legfeljebb két óra hosszán keresztül tárgyalták az odahívott szervezetekkel.

Ez mégiscsak egy olyan kérdés, amiről nem szabad ilyen könnyedén tárgyalni és előterjesztéseket megfogalmazni. Maga Fodor Gábor azt mondta, hogy az atomenergiával kapcsolatos kérdésben mindenképpen meg kell kérdezni az ország lakosságát. Véleményünk szerint ez rendkívül fontos lenne már csak azért is, mert a javaslatban konkrétan a kormányt hatalmazzák fel arra, hogy a döntés-előkészítést megkezdje. Úgy atomerőmű-kapacitásokról van szó. Ez nem egyszerű, nem egy könnyed dolog, nem egy könnyed műfaj. Azt gondolom, bármilyen lépés történik ezzel kapcsolatban, meg kell a lakosságot kérdezni. Ez a koncepció 2020-ig szól, érinti a mindennapjainkat, érinti a biztonságot, a szociális biztonságot is többek között. Véleményünk szerint nem szabad ilyen felhatalmazást adni a kormánynak, mert az fog történni, amit már megszoktunk. Megkezdődik a tanulmányok gyártása, a tanulmányok gyártása után pedig nyilvánvaló lesz a kijelentés, hogy most már valamit tenni is kell, ebből valamit meg kell csinálni.

Ha visszaemlékszünk 1986-ra, Csernobilra, letagadták még azt is, hogy egyáltalán volt nukleáris baleset, akkor, azt gondolom, minden emberben van egyfajta félelem, remegés, ha az atomerőműre gondol, és arra, hogy mi történhet akkor, ha az történik, amit hallottunk tegnap a miniszterelnök úrtól. Azt hallottuk ugyanis, hogy fel kell gyorsítani a maradék állami vagyon eladását, és ha tudjuk azt, mivel szóba is került már, hogy a Magyar Villamos Művek között van a Paksi Atomerőmű is, akkor a félelmeink, aggályaink még erősebbek.

Tehát summa summarum, egy ilyen fontos kérdésben, mint az atomerőmű-kapacitás bővítése, nem lehet lépéseket tenni anélkül, hogy erről a lakosság ne mondjon véleményt. Tisztelettel kérem, gondolják ezt meg. Ez nem egy egyszerű kis vagyonkimentési akció lehet, hanem annál sokkal súlyosabb. Atomerőműről van szó, atomerőmű-kapacitás bővítéséről. A lakosságot meg kell kérdezni. Tisztelettel kérem önöket, hogy azért ne támogassák a javaslat általános vitára alkalmasságát, ugyan már támogatták nagyon sokan, de ne támogassák az elfogadását, mert ez a kérdés mindenkit foglalkoztat.

Köszönöm szépen. (Podolák György: El kellett volna olvasni az anyagot, akkor nem mondanál ilyet.)

Forrás: parlament.hu