KATANICS SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt évek során, de az utóbbi napokban is sok továbbtanulni vágyó fiatallal és hozzátartozóival volt alkalmam beszélgetni. Volt tanítványaim és szüleik ezúttal a tandíjkérdéssel kapcsolatos rémisztő hírek valóságtartalmáról érdeklődtek. A jobboldal népszavazással kapcsolatos kampányhírei között most leggyakrabban azt az állítást hallják, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően a szegények szorulnak majd ki a felsőoktatásból, mert a képzési hozzájárulás elviselhetetlen terheket fog jelenteni a számukra.

Elmondtam: a kormány jelenlegi intézkedéseivel szerintem éppen ezt igyekszik elkerülni. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban, ahol 23 éve dolgozom, és ahol 10 éven keresztül iskolaigazgatóként is tevékenykedhettem, a kezdetek óta részt veszünk az Arany János tehetséggondozó programban. Évente jó pár olyan diákkal találkozom, ahol a szülők iskolai végzettsége igen alacsony, és a tanuló a gimnáziumba kistelepülésről, hátrányos helyzetű körzetből, környezetből érkezik. Számukra az új 480 pontos rendszerben biztosított többletpontok komoly segítséget jelentenek ahhoz, hogy ne költségtérítéses képzési formákra juthassanak be csupán, olyan képzési formákra, ahol már az első tanévtől kezdve tanulmányi teljesítményük mérése nélkül is jelentős összegeket kellene félévente befizetniük.

Hátrányos helyzetük miatt a felvételi eljárás során biztosított pluszpontokkal számukra is lehetőség nyílik arra, hogy ne szoruljanak ki az államilag támogatottak köréből. Életkörülményeik, a biztos családi háttér hiánya miatt nekik kevesebb az esélyük még érettségi előtt a nyelvvizsgák letételére, az emelt szintű vizsgák teljesítésével megszerezhető többletpontok elérésére.

A jelenleg érvényes szabályozók szerint a következő tanévtől a magasabb évfolyamra járó, legjobban teljesítő hallgatók 15 százaléka tandíjmentes lesz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pedig teljesítményüktől függetlenül is tandíjmentesek. A befizetett képzési hozzájárulásból, ami a tényleges képzési költségnek körülbelül a 10 százaléka, lehetőség nyílik ösztöndíjként a legtöbbet a legjobbaknak és a legrászorultabbaknak adni - ellentétben a Fidesz koncepciójával, amelynek következtében tapasztalatunk szerint a szegényebbek kiszorulnak az államilag támogatott férőhelyekről, és a költségtérítéses képzésre kerülnek, ahol a tényleges képzési költségek 60-70 százalékát kell megfizetniük.

Kérdezem a miniszter úrtól: ténylegesen milyen terheket jelent a költségtérítés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a képzési hozzájárulás a hallgatóknak? Milyen segítséget kapnak a hátrányos helyzetű továbbtanulni vágyó fiatalok (Az elnök ismét csenget.), illetve a diákhitel milyen módon tud segítségére lenni a tanulmányaikat végző hallgatóknak? (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu