LENGYEL ZOLTÁN, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A szabályozás indoka, hogy a törvény az egységes európai piac megvalósulása miatt, valamint az uniós harmonizáció érdekében a tiszta piaci modellt vezeti be a földgázpiacon, a tervek szerint 2008. július 1-jétől, amit mi nagyon korai időpontnak tartunk. A tervezet szerint a verseny csak a kiszolgáltatott fogyasztók védelme, valamint a piaci erőfölény kialakulásának megakadályozása érdekében korlátozható. Elkészítésének további indoka, hogy a földgázpiac esetében célszerű hasonló elveket, szabályozást megfogalmazni, mint a villamosenergia-piacon. A piac felügyeletét a Magyar Energia Hivatal, a fogyasztók érdekeinek védelmét a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hivatott ellátni.
Nos, 1995-ben történt részleges piacnyitás a gázszolgáltatók privatizációjával. Ez nem teremtett valójában versenyhelyzetet, bár az akkor térítésmentesen az önkormányzatok részére átadott részvények jelentős része, túlnyomó többsége néhány hónapon belül az új tulajdonosokhoz került, de nem eredményezett innovációt és fejlődést. A rendszer technikailag elavult, a mérési kultúra lemaradása körülbelül húsz esztendőre tehető. A 2003-as és 2005-ös törvényi szabályozás is ezen az alaphelyzeten kívánt korábban módosítani.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, további észrevételeket szeretnék tenni. Nem kétségbe vonva azt, hogy mindig van aktualitása egy ilyen törvény módosításának, mégis szerencsésebbnek tartanánk azt, ha történne egy visszapillantás, vagy készülne egy elemzés az 1995-ös szolgáltatói értékesítés óta, amikor az állami vagyon nagy részét értékesítette a kormány, illetve ennek az értékesítésére kényszerültek az önkormányzatok; egyszóval: az azóta eltelt 12-13 évben azokat a szerződéseket a szolgáltatók mennyire tartották be, a szerződés szelleme mennyire valósulhatott meg az elmúlt időszakban akár állami részről, akár a vevői oldalról. Erről jó lett volna valamit olvasnunk, valamit hallani, hiszen azóta néhány tapasztalattal gazdagabbak vagyunk, és nyilván egy ilyen törvényjavaslat sem készülhet úgy, mintha nem történt volna semmi az elmúlt tíz esztendőben. A felelős döntéshozatalhoz szükségünk lett volna arra, hogy kellő tájékoztatást kapjunk az 1995 óta eltelt időszak tapasztalatairól.
A másik vitatható pont a fogyasztóvédelemhez kötődik. Éppen azért lett volna tanulságos megnézni, hogy az akkori vállalások és a fejlesztések, a technikai beruházások mennyiben valósultak meg. Amikor az ember azt látja, hogy a legtöbb szolgáltató sem a csőhálózat felújítását, sem a nyomásszabályzó cseréjét, sem semmiféle beruházást nem hajtott végre az elmúlt években, akkor meglehetős kételyei vannak abban a tekintetben, hogy a verseny előnyeit mennyire fogja majd a felhasználó élvezni.
Összességében: erősebb fogyasztóvédelmi szabályozásokat szeretnénk. Nem volt olyan túlságosan kemény a két évvel ezelőtti tél, mégis a számlázás módosítása, az átalányrendszerre való átállás olyan kaotikus állapotokat alakított ki, ami egész egyszerűen nem elfogadható. Nyilván itt a szolgáltatók között is van különbség, van, aki ezt komolyabban vette, van, aki nem, de a tapasztalat azt mutatja, hogy aki a gázszámlájával kapcsolatban reklamált, annak Canossát kellett járni, illetve a mai nap is van olyan szolgáltató, ahol egy-egy gázórának az átíratása többnapos procedúrát vesz igénybe.
A törvény a gázár változására is kihatással lesz valószínűsíthetően, összességében csökkenni nem fog, a liberalizáció feltehetően drágulást fog előidézni. Fontos megjegyezni, hogy a földgáz ára a piacnyitástól függetlenül is nő 2008 januárjától bizonyosan 5 százalékkal. Olcsóbb lehet a gáz az ipari nagyfogyasztóknak, valamint mindazoknak, akik a pozíciójuknál fogva képesek lényeges versenyhelyzetbe kerülni. Legrosszabbul a lakossági fogyasztók szegényebb rétegei, az alsó egyharmad járhat: a rossz anyagi helyzetre való tekintettel nem képesek megjelenni a versenypiacon, így a törvény értelmében az egyetemes szolgáltatás körébe kerülnek. Itt várható azonban a legmagasabb gázár.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeknek az indokoknak a mentén a bizottság kilenc tagja nemmel szavazott az előterjesztésre. Köszönöm a figyelmüket.
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés