DR. NAGY KÁLMÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden közösségi véleménynyilvánításnak van következménye, így a népszavazásnak is. A szakmai és szakmapolitikai következtetéseken túl én egyetlen következtetést kívánok levonni: azt, hogy nem helyes, és ez a kormánypártokra értendő, ha valaki a bölcsőjét ringató embert tagadja meg. Értem ez alatt Kádár Jánost. Ki érti a népszavazás eredményét? Van egy kínai közmondás. Ez a kínai közmondás nagyon bölcs: azt mondja, hogy ha az ujj a Holdra mutat, a balga az ujjat nézi. A mondást megszelídítettem, az eredeti közmondásban az van, hogy a bolond az ujjat nézi.

Mi a népszavazás üzenete Magyarországnak? Önök nem értik a népszavazás üzenetét. Nem érti Kóka miniszter úr, és nem értik önök, annyian mások sem. A népszavazás üzenete az, hogy a gazdagok és szegények, a fiatalok és öregek, bal- és jó sorsukban, betegségben és egészségben szolidárisak akarnak maradni egymással. Mi a vizitdíj? El kell olvasni az ezzel kapcsolatos irodalmat. A vizitdíj nem bevételi forrás - jót derültek a kormánypárti képviselők ezen - esetleg egy nagyon szegény országban. A vizitdíj az irodalom szerint azért nem bevételi forrás, mert csak a jól felszerelt, az alapellátásban végleges ellátást nyújtó országokban van igazi értéke, azért, mert ott már az alapellátás nagyon sokba kerül. De ott, azokban az országokban, ahol megvizsgálták azt, hogy akik orvoshoz nem fordulnak a vizitdíj miatt, azoknak hány százaléka valóban beteg. Ez 53 százalék.

És azt mondják önök, hogy igen, a gazdagok nem akarnak szolidárisak lenni, illetve a jómódúak nem akarnak szolidárisak lenni. Nézzék meg a népszavazás eredményét: a népszavazás eredménye az, a nemek aránya tudják, hol volt a legmagasabb? A legszegényebb megyékben. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol 44 ezer közgyógyellátott van, 44 ezer, Kóka úr. (Dr. Kóka János és dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi közbeszól.) Ott volt a nemek aránya a legmagasabb. Szabolcs-Szatmár megyében, ahol 42 ezer közgyógyellátott volt, ott volt a legmagasabb a nemek aránya. Kiket érint a vizitdíj a GfK Hungária felmérése szerint? Az alacsony iskolai végzettségűeket, a rossz szociális körülmények között élőket. Ezeket tartja távol az orvosi ellátástól.

Önök nem akarják világosan kommunikálni, hogy mit akarnak. Azt mondják, hogy az ingyenesség pazarlásra ösztönöz. Ebben az országban, ahol a gazdasági növekedés a padlón van? Itt pazarlásra ösztönöz az ingyenesség? Az, hogy a háziorvosnak és a kórháznak növeli a bevételét a vizitdíj és a kórházi napidíj, akármikor visszavonható, mert az E-alapba folyik be. Onnan utalják ki, a kórházaknak nem is teljes mértékben. Mondom egy nagy megyei kórház adatát. Kérem, Kóka úr, hogy figyeljen! (Dr. Kóka János: Figyelek.) 14,7 milliárd forint az éves bevétele. A kórházi napidíjból 110 millió forintot küldtek fel az OEP-nek. Ebből az OEP egészségügyi támogatásként 87 millió forintot utalt vissza, 87, azaz nyolcvanhét millió forintot utalt vissza. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Önök ezeket a pénzeket akkor veszik el, amikor éppen akarják, és akkor, amikor szükségük van rá.

Egyéni felelősségvállalás és közösségi felelősségvállalás: vajon ez mit jelent az önök számára? Azt mondja, hogy vállaljon mindenki egyénileg felelősséget magáért.

(13.50)

Igen, de az egyéni felelősségvállaláshoz pénz kell, uram, pénz bizony! Mert ahhoz, hogy valaki egészséges élelmiszert vegyen magához, ahhoz, hogy megfelelően éljen, ahhoz bizony bevétel szükséges. Ha valakinek nincs, akkor az nagyon korlátozottan tud önmagáért felelősséget vállalni. Amikor ön az önkormányzatokról beszél, igenis, aki az önkormányzatok esetében úgy privatizál, hogy azért privatizál, hogy megszabaduljon a felelősségtől, mert szólnak az egészségügyi ellátó intézménytől, hogy most is ki kell festeni a rendelőt, hogy a kórházban most is műszert kell vásárolni, akkor bizony az nagy bűn, az nagy bűn, mert lelök magáról egy felelősséget, amit nem akar vállalni.

Mi lenne a helyzet megoldásának a kulcsa? A helyzet megoldásának a kulcsa ebben a kérdésben egyfajta szakmapolitikai konszenzus. Ugye, van mód - van mód! - a források növelésére is. Ebben a vonatkozásban már semmilyen konzultáció nincs. Mikola képviselő úr felajánlotta a lehetőségeket, mi élni akarunk vele, élni akarunk ezzel a lehetőséggel, de elutasítjuk Horváth Ágnes miniszter asszonynak - kár, hogy nincsen, mert szembe akartam mondani - a magatartását, mert ez alatt az időszak alatt, amíg ő miniszter volt, a szakma minden rétegét felháborította. Minden rétegét felháborította, egyrészt azért, mert az a fajta minimális empátiás készség, ahogy egy közösségben kell dolgozni, egy kórházban, egy egyetemi intézményben, az mind hiányzik belőle. Ha ez nem fog működni, mi nem tudunk együtt dolgozni, nem tudunk egy olyanfajta rendszert kialakítani, ami az embereknek is jó, a szakmának is jó, és mindannyiunk számára elfogadható.

Varga Mihály képviselő úr meghatározta, hogy mi a fedezete a kórházi napidíjnak és vizitdíjnak. Önök azt mondják, hogy ez egy álságos dolog, ugyanakkor azt nem tartják álságosnak, hogy minden tizedik daganatos betegtől, miután azt kommunikálták, hogy ne fizessenek vizitdíjat, beszedik a vizitdíjat, mert mindaddig, amíg a szövettani lelete nincs meg, ha kilóg a hasából a daganat, akkor is beszedik a vizitdíjat. (Közbeszólás az ellenzéki oldalon: Így van!) Hát, hogy gondolják ezt? Milyen formában? Az, hogy a szociális intézményekben nem kell vizitdíjat fizetni, de ha munkaidőn túl vizsgálja meg a szociális intézmény orvosa, már vizitdíjat kell fizetni, hogyha elküldi valahová rendelésre, már vizitdíjat kell fizetni. Azt kommunikálják, hogy nem kell a szűrésekért vizitdíjat fizetni, de a szűrésekért is vizitdíjat kell fizetni - sőt. Puskás képviselő úr nem olyan régen önöknek bizonyította, hogy ott állt a szocialista képviselő úr, és azt mondta, hogy most jöttem a mellkasszűrésről, vizitdíjat kell fizetni érte, 300 forintot. (Dr. Kóka János: És még néhány tízezer forint hálapénzt. - Dr. Mikola István: Orvosok. Esküt tettek.)

Én azt gondolom, hogy van egy másik feladatuk önöknek, ez pedig az egészségbiztosítási törvény visszavonása. Vissza kell vonni az egészségbiztosítási törvényt, mert az egészségbiztosítási törvény másról nem szól, mint egy olyan feladatnak a megszervezéséről, amihez nem értenek. Én például nem értem a gazdasági miniszteri pozíciót vagy az SZDSZ elnöki pozícióját, de 20 százalékáért a fizetésének az elnök úrnak szívesen megszervezem a napi munkáját (Dr. Kóka János: Oké! Nulla forintot keresek.), mint ahogy önök akarják szerveztetni a mi munkánkat. Éppen ezért én azt gondolom, hogy erről tegyenek le. Szervezzék a saját munkájukat, és ne próbálják szerveztetni hozzá nem értéssel az egészségügyi dolgozók munkáját!

Továbbá azt akarom mondani, hogy igenis kell a konszenzus. Kell a konszenzus az orvosok és betegek érdekében, de ne vonuljanak vissza olyan álságos eszközökkel ez alól, hogy nincs pénz, hol a pénz. A pénz a miénk. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) Arra osztjuk el, amire nagyon szükséges. Nem az önöké, nem az önöké, az egész társadalomé. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu