DR. VIZI E. SZILVESZTER, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azzal szeretném kezdeni, hogy megtiszteltetés számunkra, a tudomány emberei számára, hogy a magyar törvényhozás házában beszámolhatunk a magyar tudományosság helyzetéről.

Az Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény alapján a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kötelessége beszámolni a magyar tudományosság helyzetéről. Ennek megfelelően jelen beszámoló az elmúlt évek munkájáról szól. Jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve szakmai háttéranyagokkal, a kutatás-fejlesztésben érdekelt illetékes minisztériumok segítségével és az országos hatáskörű, különböző intézetek és intézmények anyagaival kiegészítve készítettük el anyagunkat. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése megvitatta és elfogadta, majd az elnökség kiegészítésével került ez önök elé.

Itt szeretnék köszönetet mondani az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának, amely az Akadémia vezetésének meghívására az Akadémián egy közös bizottsági ülést tartott, és megtárgyaltuk a jelentést. Ugyancsak köszönöm Szabó Zoltán elnök úrnak, Sándor Károly, Zsigó Róbert alelnököknek, hogy lehetővé tették ezt a megbeszélést. Hadd mondjam el: nem első ízben találkoztunk az oktatási és tudományos bizottsággal; az Akadémia többszörösen vendégül látta és megtárgyalta az ország egyik legfontosabb kérdését. Köszönöm a gazdasági bizottságnak, valamint a tudományos eseti bizottságnak, elsősorban Magda Sándornak és Pálinkás Józsefnek, hogy a magyar tudomány helyzetét, egyáltalán a tudomány és a gazdaság kapcsolatának problematikáját 10-10 meghívott, igazán kiváló, nemzetközi hírű szakértő jelenlétében megtárgyalta.

Hölgyeim és Uraim! A politikában vannak jobboldali és baloldali irányzatok - a tudományban nincsenek. Az igazi tudós, az alkotó értelmiség e tevékenysége a világ és a társadalom törvényszerűségeinek feltárása, ez a feladata.

(10.00)

Ez nemzetközi munkamegosztásban folyik. Először igazából a tudomány globalizálódott, és nemcsak azért, mert azonos nyelvet használtunk, valamikor a latint, aztán a németet, a második világháború után pedig az angolt; hanem azért is, mert kalákában, egymás tudományos eredményeire, egymás felismeréseire épül és fejlődik a tudomány. Ez azt jelenti, hogy nálunk a munkamegosztás és a közös gondolatvilág természetes.

A XXI. század nagy-nagy kihívása, hölgyeim és uraim, hogy minden, de minden termékben megjelenik a hozzáadott szellemi érték. Óriási kérdés, hogy vajon Magyarországon az itthon gyártott termékekben milyen mértékben jelenik meg a hozzáadott magyar szellemi tőke, a magyar szellemi érték. Egy áru piaci értékét, hölgyeim és uraim, 80-90 százalékban a hozzáadott szellemi érték adja meg, nem a nyersanyagérték. Itt változott meg az elmúlt évszázad során a világ. Valamikor az anyagi tőke oda ment, ahol nyersanyag volt, ma oda megy, ahol a legfontosabb nyersanyag, a szellemi tőke van. Ezért hatalmas a felelősségünk nekünk, tudósoknak, hogy felhívjuk az önök, a törvényhozók figyelmét arra, milyen fontos kérdés az, amikor közoktatásról, felsőoktatásról, amikor kutatás-fejlesztésről beszélünk; milyen fontos kérdés az, hogy vajon Magyarországon az itt lévő szellemi tőkét hogyan használjuk fel; milyen fontos kérdés az, hogy vajon hány kiváló magyar tudós, oktató megy el külföldre; és milyen fontos kérdés az, hogy milyen jogi, társadalmi, erkölcsi hátteret biztosítanak önök törvénykezésükkel a magyar állampolgárok számára.

Az elmúlt évszázad során a tudomány exponenciálisan fejlődött, teljesen megváltoztatta a világot, hiszen látom, hogy önök előtt ott van a komputer, a zsebükben ott van a telefon, és akár Alaszkával beszélhetnek abban a pillanatban, akár az itt készült fényképet egy másodperc alatt el lehet küldeni a világ bármelyik részére. Ezt mind-mind a tudomány adta a világnak. A nagy kérdés az - és itt vitába szállok sokakkal -, hogy vajon a kutatásnak csak az-e a haszna, hogy termékké váltható ötletet ad, felfedezést ad, vagy honosítja a gondolatot, és kérem, az utóbbinak is nagyon nagy a jelentősége. Nagyon nagy a jelentősége, hogy amikor a miniszterelnök megkérdezi a Tudományos Akadémiát, hogy a geotermikus energiafelhasználásban mi a véleményünk, akkor az Akadémia bal és jobb irányzatoktól függetlenül le tud tenni az asztalra egy tanulmányt, amelyben azt mondja, hogy kérem, ezt gondolja ma a tudomány. Vagy az atomenergia kérdésében mi bátran állást foglalunk, és ez felhasználható a politika, a tisztelt Ház számára. Tehát a tudós tevékenységének van egy olyan haszna is, hogy honosítja a világ tendenciáit, a világon meglévő új felismeréseket, és ezzel növeli a gazdaság, a magyar gazdaság versenyképességét.

Tisztelt Ház! Európai uniós tagságunk teljesen új típusú tudománypolitikát igényel. Nemcsak a kormánytól igényelné, hanem a többi közszereplőtől is, tőlünk is, tőlem is. Igen, ezért van akadémiai reform, ezért van a tudomány területén reform, amelynek egyik célja a minőség biztosítása, a másik célja pedig nyitni a társadalom felé és nyitni a gazdaság felé. Igen, az elefántcsonttoronyból ki kell szállnunk, ki kellett szállnunk és a jövőben is ki kell szállni. Igen, haszonra is szükség van, de ahogy elmondottam, bizony a tudománynak van egy olyan haszna is, amikor a külföldi eredményeket honosítja, nem beszélve arról, hogy a közoktatás és a felsőoktatás számára nyújtja a világban észlelt legújabb tudományos eredményeket.

Tisztelt Ház! Napjainknak van egy sajátos képlete: tudás plusz információ egyenlő hatalom. Sajnos ebből a képletből egyvalami hiányzik, ami ebben az országban is hiányzik: ez az erkölcs. A tudást meg lehet szerezni, az információt az információs forradalomban meg lehet szerezni, ezzel a hatalmat is, de a hatalom megtartásához véleményem szerint erkölcs kell. Ma az országok rangsorát, kérem, nem elsősorban nemzeti jövedelmük nagyságával, nem katonai potenciáljával mérik, hanem azzal mérik, hogy milyen mennyiségű szellemi tőkével rendelkezik. Magyarország ilyen szempontból előnyös helyzetben van, ezt kell, hölgyeim és uraim, kihasználni. Nem véletlen, hogy a Nature egyik vezércikkében éppen arról írt, hogy "the 20th century was made in Budapest", a XX. századot Budapesten csinálták, a genius loci volt itt - de ez a múlt, erre hivatkozunk, de ez kevés. Itt kell tenni, ma és most, hogy tényleg olyan szellemi tőke legyen rendelkezésünkre, amellyel a magyar gazdaságot, a magyar közéletet is tényleg meg lehet segíteni.

Nem véletlen, hogy George W. Bush a tavalyi union speechében azt mondta, hogy Amerikát még kompetitívebbé, még versenyképesebbé kell tenni, és ehhez kell további matematika és science. Kérem, a német kancellár, Angela Merkel asszony 2006 júliusában az egyik legjelentősebb tudományos lapban úgy írt, hogy a német kormánynak kötelessége a tudományt támogatni. Azt hiszem, hogy ezért fontos a tudomány, ezért fontos a kutatás-fejlesztés.

Beszélnem kell a költségvetésről, és itt köszönetet kell mondanom a magyar kormánynak, a pénzügyminiszternek, aki biztosította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia működése meglegyen, és azoknak, akik biztosították azt, hogy tulajdonképpen a harminckilenc tudományos intézettel rendelkező professzionális kutatóhálózat tovább működjön. Fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon van-e ennek haszna. Számtalan példát tudnék felhozni, elmondtam számtalanszor a sajtóban, és hadd mondjam el, örülök, hogy a politika igen tisztelt képviselői kezdik értékelni ezt.

Ami pedig azt illeti, hogy vajon a lisszaboni döntés értelmében eleget tesz-e Magyarország annak az elvárásnak, hogy a nemzeti jövedelemből elegendőt költünk a kutatás-fejlesztésre, és ezzel Európát versenyképessé tesszük Távol-Kelettel - amibe nemcsak Japán tartozik, hanem ma már Kína is - vagy Észak-Amerikával szemben, akkor azt kell mondanom, hogy sajnos jelen pillanatban, az elmúlt évben 1 százalékát költöttük a nemzeti jövedelmünknek a kutatás-fejlesztésre, ez kevés. Jelen pillanatban az európai uniós átlag 1,8-1,9 százalék az EU 25-ökben, még nem a 27-et számolva. Ígéret van arra, hogy 1,8 százalékot fogunk elérni 2010-re, amikorra viszont az Európai Unió már 3 százalékot várna el tőlünk.

Az OTKA költségvetését köszönöm önöknek, valamennyiüknek, akik támogatták. Azt hiszem, nagyon fontos kérdésről van szó, hiszen az alapkutatás az alapja mindennek, és tessék elhinni, hogy az innovációs lánc lerövidült négy-öt évre. Ez azt jelenti, hogy a felismerés pillanatától a termékké válás pillanatáig már csak négy-öt év telik el, elmúlt az az idő, amikor ötven-hatvan-hetven év kellett hozzá. Az Innovációs Alap, amelyet önök megszavaztak a mi előterjesztésünkre - köszönet érte -, minden évben 35-36 milliárd forintot tesz lehetővé, hogy pályázat útján elnyerhessük, a magyar gazdaság elsősorban, a kis- és középvállalkozók, az egyetemek, az akadémiai intézetek.

Meg kell mondanom, hogy keményen kritizáltuk az előző időszakban az NKTH, tehát a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal működését, joggal, most azonban el kell mondanom, hogy Pártos Ferenc vezetésével úgy néz ki, hogy egy igazságos, korrekt allokációs politika valósul meg.

(10.10)

A magyar tudomány teljesítménye két kötetben benne van, de hadd mondjam el azt, hogy a megjelent magyar publikációk 36 százaléka nemzetközi, tehát osztrák, angol, orosz, amit el lehet képzelni, a világ minden tájáról. Tehát globalizálódott a magyar tudomány, és ezt nagyon nagy eredménynek tartjuk. Azt is el kell mondani, elhoztam azt az anyagot magammal, amely alapján a magyar tudományterületek - matematika, elméleti fizika, agykutatás, sorolhatnám - az első tízben vannak. Önök tudják, hogy versenyképességben vagy gazdaságban hányadik helyen áll Magyarország. Van az Európai Uniónak egy felmérése, hogy vajon gazdaságosak-e az európai uniós kutatások. Ebben első helyen van Magyarország, tudniillik, olyan kevés pénzből olyan sok eredményt ér el, erre büszkék lehetünk. De azért hadd mondjam meg, sokkal jobb lenne, ha ez az eredmény nem volna ilyen szép, és sokkal többet költenénk.

Ami a szabadalmi bejelentéseket illeti, sajnos kevés, és csökken. Ennek egyik oka önök is, nevezetesen, hogy nagyon sokba kerül a szabadalmi bejelentés. Az EPO-nál, tehát a European Patent Office-nál nagyon-nagyon sokba kerül. Olyan politikát kellene folytatni, van alap, meg kell mondanom, az NKTH-nál, a Gazdasági Minisztériumnál van alap erre, de kevés ez a pénz.

Ami a kutatás-fejlesztési létszámot illeti, el vagyunk maradva. Az Európai Unióban ezer aktív keresőre hat kutató-fejlesztő jut; Magyarországon 3,8, Finnországban 16. Ami pedig azt illeti, hogy az üzleti szférában hány kutató-fejlesztő van, Magyarországon feleannyi, mint az Európai Unió 25 országában. Feleannyi! Itt nemcsak a kormányzati hozzájárulással van probléma, azzal is, hanem azzal, hogy a magyar gazdaságban nincs igazából kutatás-fejlesztés, vagy nagyon kevés van. Kivétel a gyógyszeripar, amelyről tudjuk, hogy például egyedül a Richter gyár több mint 11 milliárdot költ kutatás-fejlesztésre, több mint 11 százalékát a turnoverének.

Meg kell említeni itt a tudás újraképzését, a közoktatást, a felsőoktatást. Ebben a politikában hibádzik az, hogy kevés tudós, kevés műszaki értelmiségi végez az egyetemeken, pedig erre volna a piacnak igénye. Tehát össze kellene hangolni a piaci igényeket igazából a magyarországi lehetőségekkel. Belehallgattam a tisztelt Ház életébe, Hoffmann Rózsa és Arató államtitkár úr beszélgetésébe, a minőséget mind a ketten preferálták. Nagyon örültem, hogy egyetértenek ezzel. Kérem, a minőség mindenekelőtt! Ennek az országnak egyetlenegy kitörési pontja van a jövőt illetően. Ha ezt a kormányzatok nem veszik figyelembe, akkor baj lesz. Nevezetesen az, hogy a magyar szellemi tőkét fölhasználja, hogy a közoktatásban, a felsőoktatásban a minőséget preferálja.

Hetvenvalahány egyetemünk van. Nonszensz, kérem! Nonszensz, lehetetlen; akkor, amikor jól emlékszem, volt egy törvény, hogy csökkentsük az egyetemek számát. Itt önök szavazták meg, nagyon egyetértettünk vele. Ma hetvenvalahány van. Miért? Mert a parlamenti képviselők úgy gondolják, hogy a saját területükön is kell egy főiskolát legalább egyetemmé minősíttetni és egyetemeket alapítani. Versenyképes magyar egyetem igenis jelentős bevételhez juttathatná az országot, a közoktatást. Van egyetemünk, amelyeken van német kar, van angol kar, és tessék megkérdezni, hogy milyen hatalmas összegeket tud behozni.

Továbbképzés, tanulás életen át, tanítás életen át, ez az Akadémia reformjának egyik motívuma. A Mindentudás Egyeteme mindent elsöprő sikere bizonyította, hogy igenis, a magyar lakosságban van igény a szép és a jó iránt, van igény a tudás iránt. Egy multimédiás vállalkozás, a könyvtől kezdve a Metro újságig, a CD-től kezdve a rádióig, a televízióig, mindenütt adták az előadásokat, hatalmas sikerrel. A Medián felmérése szerint a magyar lakosság 83,6 százaléka több műsort látott. Nem olyan rossz a kép a magyar lakosságról, nem is beszélve most a határon túliakról. Nem olyan rossz a kép, nemcsak az egyéb műsorokat nézik, hanem nézik ezt is.

World Science Forum. Magyarországról úgy beszélnek ma, mint a tudás központjáról a világon, ahol kétévente a világ Nobel-díjasai, kiváló kutatói, oktatói, politikusai, írói, költői, közéleti emberei, törvényhozók, sőt a különböző nagy cégek döntéshozói találkoznak, és a tudomány nagyon gyors fejlődésének következtében bekövetkező társadalmi, szociológiai és egyéb problémákat megtárgyalnak, és üzenetet adnak át a világnak. A CNN kétszer egy percben adott közvetítést a legutóbbi, tavalyi World Science Forumunkról. A következő évben megrendezzük a következőt, amelynek elnöke, Barroso elnök úr mellett ott lesz Macura úr, az UNESCO főtitkára, az ENSZ főtitkára, a magyar államfő és a Magyar Tudományos Akadémia következő elnöke. Igen, a World Science Forum, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia csinál a világon, amelyet a tudomány, a tudás Davosának hívnak, sikertörténet szintén a Mindentudás Egyeteme mellett. Ez a magyar felsőoktatás, a magyar tudóstársadalom dicsősége, mert ők csinálják.

Néhány szót az európai keretprogramról! A VII. keretprogram 52,4 milliárd eurót irányoz elő 2007 és 2013 között. Ebből, ha Magyarország, mint eddig, tessék tudomásul venni, hogy mi jóval többet nyertünk vissza, mint amennyit befizettünk, ha ebben Magyarország ugyanilyen eredménnyel szerepel, akkor évi 30-40 milliárd forinttal több jut kutatás-fejlesztésre. Igen, támogatjuk a European Institute of Technologyt, éppen azt hiszem, Dióssy államtitkár úr beszélt erről. Támogatjuk, hogy jöjjön Magyarországra egy nagy intézmény, amelyet Brüsszel támogat. Nagyon fontos lenne ilyen szempontból a European Institute of Technology Magyarországra kerülése vagy egyéb nagy kutatási centrumnak az idetelepítése.

Mi baj Magyarországon a kutatás-fejlesztéssel? Egyrészt nincs kockázati tőke, nincs forgóalap, a kutatók, fejlesztők képzése és a szellemi tőke újratermelése között nincs kellő összhang, az üzleti szféra innovációs tevékenysége nagyon jelentős mértékben sajnos nem éri el az európai uniós átlagot. Mi Magyarország megítélése, ami a tudományt és a versenyképességet illeti? A high-tech iparágaknak lényegesen jobb a megjelenítése, mint az európai uniós államoké, a diplomások aránya már rosszabb, a szabadalmakban 10 százalékát sem érjük el az európai uniós átlagnak az európai szabadalmi bejelentésekben. A felnőttképzésben is elmaradás van, a vállalatok kutatás-fejlesztési hozzájárulásában is. Tehát van mit tenni.

Utoljára hadd mondjam el a bizalmi indexet, amelyet a Medián készített. Ebben a magyar tudóstársadalom nagyon jó bizonyítványt kapott. A Medián felmérése szerint, amelyet egy bizalmi indexben fejezett ki, messze első helyen a Magyar Tudományos Akadémia végzett, az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank, a köztársasági elnök, az ügyészségek, a Magyar Televízió, a bíróságok, a Magyar Rádió, a rendőrség, a hadsereg, az egyházak, a napilapok, a kereskedelmi bankok, a parlament, a biztosítótársaságok, a kormány - amely a 16. -, a szakszervezet és politikai pártok előtt.

Ez azt jelenti, hogy igenis a kormány támogatja a magyar tudományos közvéleményt, igen, és támogatja azt a politikát, amely igazából a magyar tudományosságot és a magyar szellemi tőkét képviseli. Az Akadémia feladata, hogy gondolataiban és cselekedeteiben egyidejűleg fejezze ki a nemzetit és a nemzetközit, a hagyományt és az újdonságot, és mindezt mindenki számára hozzáférhetővé teszi. Ezért alapították eleink a Magyar Tudományos Akadémiát.

(10.20)

A magyar kormány, de megítélésem szerint a parlamentben levő pártok is egy hajóban eveznek, amikor a magyar tudományosságról beszélnek. Szüksége van ennek az országnak, ennek a nemzetnek a magyar értelmiségére, és a Magyar Tudományos Akadémia 1989 óta a világon élő minden magyar tudós akadémiájának vallja magát. Tavaly Kolozsvárott a 6. területi bizottságunkat alapítottuk meg, a következőt Pozsonyban fogjuk.

Meggyőződésem, hogy Magyarország, ha nem akar olcsó munkabéreivel feltűnni, és versenyképes akar maradni az Európai Unióban, akkor nagyon jól képzett munkaerőre van szüksége, nemzetközi színvonalú kutató-fejlesztő szakemberekre. Vallom gróf Széchenyi István "Hitel"-beli gondolatát, amikor arról beszélt, hogy mi lesz Magyarországgal. Meggyőződésem, hogy ha Magyarország, a Kárpát-medencében élő magyarság arra a szellemi tőkére bazírozza a jövőjét, amellyel jelenleg is rendelkezik és amellyel a jövőben rendelkezni fogunk, akkor meggyőződésem, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu