DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a figyelmet. A félreértések elkerülése végett: itt van a benyújtott előterjesztés (Felmutatja.), ezen is a pénzügyminiszter szerepel előterjesztőként a kormány nevében, tehát azt gondolom, hogy valahol csak adminisztrációs oka lehetett.

Néhány szót erről a javaslatról. Az Európai Unió Tanácsának 2007. június 7-én elfogadott, 2007/436/EK, Euratom határozata rendelkezik az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről, azaz arról, hogy a tagállamoknak milyen tételeket és hogyan kell befizetniük a közösségi költségvetésbe. Az EK-szerződés 269. cikke szerinti jogalapból kifolyólag az említett határozatot a tagállamoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelő eljárás keretében is el kell fogadniuk, amihez a Magyar Köztársaság esetében kihirdető törvény megalkotására van szükség.

Engedjék meg, hogy bevezetésként az Európai Unió költségvetésének bevételeiről szóljak néhány szót! Az EU költségvetésének bevételeit, azaz saját forrásait képezik a közös költségvetéshez történő nemzeti hozzájárulások, úgymint az áfa- és GNI-alapú hozzájárulások, valamint az úgynevezett tradicionális saját források, a vámok, illetve a cukorágazati hozzájárulások. Ugyan a közösségi költségvetésnek nem része, de fogalmilag a saját források rendszeréhez tartozik az Egyesült Királyság számára a többi tagállam által fizetett, úgynevezett brit korrekció összege is.

A továbbiakban a szabályozás indokait szeretném ismertetni. Az Európai Tanács 2005. december 15-16-ai ülésén a tagállamok állam- és kormányfői politikai megállapodást kötöttek az Unió 2007-2013 közötti pénzügyi perspektívájáról és ennek részeként a közösségi költségvetés bevételeinek, azaz az Európai Unió úgynevezett saját forrásai rendszerének, azon belül is kifejezetten a tagállamok által fizetendő nemzeti hozzájárulások módosításáról is.

A fentiek alapján az Európai Bizottság kidolgozta, majd a Tanács 2007. június 7-én fogadta el az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatot, azonban az EK-szerződés 269. cikkében foglalt jogalapból kifolyólag a tagállamoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelő eljárás keretében is el kell fogadniuk a határozatot, ugyanis a tényleges kötelem jelen esetben nem a tanácsi határozattal, hanem a tagállamoknak a határozatot elfogadó aktusával jön létre. Az elfogadás és a kihirdetés a Magyar Köztársaság tekintetében az a mód, amellyel hazánk a határozat kötelező erejét magára nézve elismeri, és e tekintetben a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni, és a határozatot törvényben kell kihirdetni.

A 2005 decemberi európai tanácsi ülés következtetéseiben az állam- és kormányfők azt tűzték ki célul, hogy a határozat 2009. január 1-jét megelőzően hatályba lépjen. A 2008. február végi adatok szerint eddig már tíz tagállam küldte meg hivatalos értesítését a Tanács főtitkárságának az alkotmányos követelményeknek megfelelő eljárás lezárásáról.

A határozat hatálybalépésének gazdasági és költségvetési hatásairól a következőt szeretném elmondani. A határozat várhatóan 2008 őszén lép hatályba, azonban rendelkezéseit már 2007. január 1-jétől kell alkalmazni, vagyis a határozattal az Európai Unió saját forrásainak rendszerében végrehajtott módosítások várhatóan már a 2008. évi tagállami befizetésekben is érvényesülni fognak, a 2007. évi befizetés utólagos korrekciója mellett.

A határozat hatálybalépését követően a Magyarország által fizetendő nemzeti hozzájárulás összege a jelenlegi szabályozás szerinti 180-200 milliárd forint hozzájáruláshoz képest számításaink szerint évente körülbelül 7-10 milliárd forinttal növekszik. Ennek oka az, hogy a jelenleg hatályos rendelkezésekkel összevetve Hollandia és Svédország GNI-alapú hozzájárulásából éves szinten 2004. évi áron 605, illetve 150 millió euró kedvezményben fog részesülni, illetve Hollandia, Svédország, Németország és Ausztria áfaalapú hozzájárulását úgynevezett csökkentett lehívási kulcs alapján teljesítheti. A közösségi költségvetésből ily módon kieső bevételt a többi tagállamnak fejlettségükkel összhangban kell finanszíroznia.

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi törvény, az ahhoz kapcsolódó 2009-2011 közötti, úgynevezett kitekintő évek költségvetési előirányzatai és a konvergenciaprogram is a határozat 2008. évi hatálybalépését feltételezve készült el, így a megnövelt összegű hozzájárulás fedezete biztosított.

Végezetül röviden szeretnék kitérni a törvényjavaslatban szereplő felhatalmazásra, amely a határozatban foglalt rendelkezések hazai végrehajtását hivatott biztosítani. Mivel a saját források rendszeréről szóló korábbi határozathoz képest közösségi szinten is új jogi aktus született, ezért indokolt a határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket jelenleg szabályozó 84/2004. (IV. 19.) kormányrendelet hatályon kívül helyezése, és új kormányrendelet megalkotása. Ezért szerepel a törvényjavaslatban az új kormányrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazás.

A kormányrendelet-tervezet, mely tartalmában elsődlegesen a saját források rendszeréről szóló, közösségi jogi aktus változásából kifolyólag szükséges technikai módosításokat tartalmazza, és tartalmában továbbra is kizárólag egyes szervek elsődleges feladatait nevesíti, a jelen törvényjavaslattal közös előterjesztésben készült, a kormány 2007. február 27-ei ülésén fogadta el, hatálybalépése azonban a határozat hatálybalépéséhez igazodik. Kérem, hogy az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(18.20)

Forrás: parlament.hu