DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hét végén két ellenzéki beszédet hallhattunk, Orbán Viktorét és Gyurcsány Ferencét. Magam egy héttel ezelőtt itt tartottam egy belpolitikai értékelést, amelynek ma is él minden sora és minden gondolata. Szombaton meghallhattuk Gyurcsány Ferenc ellenzéki beszédét, amely ellenzéki beszéd egyértelműsítette önöknek is és nekünk is, hogy miért rossz a kormányzás, miért hibás az MSZP, miért hibásak az országgyűlési képviselők, miért siet az SZDSZ, miért rossz az SZDSZ tempója, miért hibás az elemzők sora, egyáltalán miért hibás a magyar társadalom, a lakosság, akik sok mindent nem akarnak a gyurcsányi politikából megérteni. Keményebb ellenzéki beszédet mondott, mint több ellenzéki képviselő.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felvetődik a kérdés, hogy abszurdisztánban élünk-e. Képtelenség az, ami ma Magyarországon folyik. Miniszterelnök úr, ki képviseli a kormány érdekeit? Van-e kormány? És van-e a kormánynak érdeke amúgy a mai napon. Soha nem látott, de legalábbis a rendszerváltozás óta nem látott kormányválság van ma Magyarországon. Nincs érdemi kormányzás, a minisztériumok nem működnek, a kormánykoalíciót teljes egészében köti le a két párt közötti feszültség, az a konfliktus, amely ma megbénítja a minisztériumok és a hivatalok működését is.

A kialakult helyzetért, tisztelt képviselőtársaim, egy felelős ember van. Ezért a helyzetért a felelősséggel bíró miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a felelős. Ebben a helyzetben kértük múlt héten is és kérjük ma is, hogy fontolja meg a távozását, miniszterelnök úr. Ma nem az egyes miniszterek távozása a fontos, mert azt megoldja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozása is. Segítheti ez a gazdaságunk iránti bizalmat, segítheti a belpolitikai feszültségek enyhítését és talán még a külföld szempontjából való megítélésünket is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzenek körül az országban és Európában: lesajnálnak minket, elszürkültünk, a margóra kerültünk, és való igaz, hogy egy egyéves-kétéves agonizálás előtt állhatunk, mert ahhoz, hogy új program legyen, olyan hiteles vezetőre volna szükség, akinek elfogadják ezt a fajta képességét.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön rendre a saját döntéseit is félreteszi. Gondolja meg, hogy mi történt a kormányzati negyeddel, beszélt ellene is, beszélt mellette is, mi történt az egészségbiztosítási törvénnyel, amit önök kétszer szavaztak meg, és most harmadszor is folyik a vita meg az ötletelés ezen a területen. Kétszer hallottuk, egyszer egy nappal Takács Albert távozása előtt, hogy nem lesz miniszterváltás, majd később annak az indokait hallottuk, hogy miért lett miniszterváltás; két nappal Horváth Ágnes menesztése előtt pedig azt hallottuk, hogy miért nem lesz személycsere, és miért ragaszkodik miniszterelnök úr a reformjához.

Miniszterelnök úr, ön nemcsak Gyurcsány Ferenc nevében beszél. Ön Magyarország miniszterelnöke. Magyarország szavahihetősége is összefügg azokkal a képtelenségekkel, amiket az elmúlt időszakban napról napra a politikában önön keresztül láttunk és hallottunk. Kérem, lássa be, hogy a koalíciós óvoda helyett felelős kormányzásra van szükség, de ma se kormányzás nincs, se politikai felelősség. Hogyan engedhet meg magának egy miniszterelnök szombaton nyíltszíni beszédében, tisztelt képviselőtársaim, olyan mondatokat az MSZP kapcsán, hogy reformblabla, reformkioktatás és reformgőg van ebben az országban, hogy a kormány egészségügyi programjáról úgy beszélhet miniszterelnök úr, hogy a pénztártörvény korrekciójára azért van szükség, mert a mostani nem alkalmas arra, hogy az ország többsége azonosuljon vele? Önök kétszer szavaztatták meg az Országgyűléssel, ön legalább kétszázhuszonkétszer érvelt az országban e törvény nagyszerűsége és elfogadhatósága mellett.

De a hab a tortán ebből a beszédből az volt, miniszterelnök úr, amikor a saját MSZP-kongresszusához szólva azt mondta, tudják-e önök, hogy mit tapsoltak meg. Azt tapsolták meg, hogy jönnek a képviselők és jönnek a polgármesterek hozzám, akik 2010-re nyugdíjemelést kérnek, úgy 5 ezer forintot, mert egyébként akkor ez 3 millió szavazót jelent. De szó szerint elhangzott az is, hogy Ferikém, bele kellene nyúlni az EU-s pénzekbe, az EU-s pályázatokba. Öntől azt kérik a saját polgármesterei, hogy tutiban hozzák önnek a várost, ha ezt megteszik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Szeretném megkérdezni, hogy kik ezek a közéletért felelősséget viselő emberek.

Köszönöm a türelmét, elnök asszony. (Taps az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu