DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Ház! A pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslat 2., illetve 3. §-ához benyújtott módosításokkal szeretnék röviden foglalkozni. Az előttünk lévő törvényjavaslat 3. § (2) bekezdése foglalkozik az aszútörköly-pálinka definíciójával, miszerint ez az a fajta törkölypálinka, amely igazolhatóan 100 százalékos mértékben kizárólag tokaj-hegyaljai történelmi zárt borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszúbor készítéséhez felhasznált szőlő törkölyéből készült. Mint a képviselőtársaim tudják, számunkra, Tokaj-Hegyalja szőlő- és bortermelő polgárai számára nagyon fontos a pálinkatörvénynek ez a definíciója, hiszen emlékeztetem a képviselőtársaimat, hogy a tisztelt Házban már korábban elfogadott bortörvényünk pontosan szabályozta és külön nevesítette az aszúbor készítésének az eljárását.

Az is közismert, hogy Hegyalja kincse az aszúbor. Sokan a szakirodalomban is úgy nevezik, hogy a folyékony arany. Hadd tegyem hozzá, hogy magának az aszúbornak az alapanyaga is ilyen védett kategóriába sorolható, ezért megnyugtató számunkra, hegyaljaiak számára, hogy az előttünk lévő pálinkatörvény a törkölypálinka mintegy különleges kategóriájú fajtájának nevezve külön foglalkozik az aszútörköly-pálinkával. Ha az aszúbor folyékony arany, akkor annak az alapanyagának másodlagos hasznosításából származó aszútörköly-pálinkát nyugodtan nevezhetjük folyékony ezüstnek. Így tehát az aszútörköly-pálinka alapanyaga, az aszútörköly is különleges védelmet igényel. Tokaj-Hegyalján egyébként az aszútörköly-pálinka, különösen az úgynevezett muskotályos aszútörköly-pálinka már sikeresen bevezetett termék.

Tisztelt Ház! A szőlő- és borágazat szempontjából tehát ez a törvény üdvözlendő, amennyiben az figyelembe veszi a borok megnevezésére vonatkozó hazai, illetve a védett eredetű és a földrajzi árujelzővel ellátott termékek megnevezésére vonatkozó EU-s szabályozást. Ezért például a törkölypálinka esetében nem elegendő az a szabályozás, hogy a szőlő termőhelyének megnevezését viselheti a termék, ha kizárólag arról a termőhelyről származik. Így tehát, tisztelt Ház, véleményem szerint kapcsolni kell a szabályozást a bortörvény származási bizonyítványra vonatkozó rendelkezéseihez, és védett eredetű bortermőhelyi megnevezésének esetében - például Tokaj vagy Tokaj-Hegyalja - külön szabályozás indokolt. Borvidéki és bortermelőhelyi megnevezések esetén tehát a borjognak kell prioritást adni, hiszen ugyanaz a termőhelyi megnevezés nem biztos, hogy korlátozás nélkül felhasználható más-más termékhez.

Tisztelt Ház! A borpárlatok és szőlőpárlatok vonatkozásában az MGSZH Központi Borminősítési Igazgatóság meglévő jogosítványait nem célszerű korlátozni. Tehát véleményem szerint mindenképpen gondoskodni kell a rendelkezés hatálybalépése előtt készült termékek számbavételéről és kifuttatásuk lehetővé tételéről.

Tisztelt Ház! Reméljük, hogy a körültekintő szabályozás esetén a célok maradéktalan megvalósítása segíti a termékpálya szereplőit a kívánt célok elérésében.

Tisztelt Elnök Úr! Végül tehát szeretném megismételni, hogy az aszútörköly-pálinka külön definíciója számunkra, tokaj-hegyaljaiak számára megnyugtató, és reménységünk szerint ez a termék, amit folyékony ezüstnek is nevezhetünk, nemcsak a tokaji bor, hanem kiegészítésképpen mint aszútörköly-pálinka is megjelenhet nemcsak a hazai, hanem az európai uniós piacon.

Köszönöm a türelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu