HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Negyedikként nehéz már itt új dolgokat mondani. Azt előrebocsátom, hogy a jogharmonizációs kötelezettség miatt természetesen mi is támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Egy rövid módosító javaslatról van szó, hiszen mindössze hét paragrafust tartalmaz, és ebből is három a hatályba léptetés, a hatályon kívül helyezés és az európai uniós jogharmonizációs záradék, tehát gyakorlatilag négy paragrafusra korlátozódik a tartalma.

Hivatkoztak itt az előttem szólók a 2006-os 48., 49. - Európai Közösség, illetve az Európai Tanács és az Európai Parlament, a befektetési vállalkozások és hitelintézetek, valamint a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló - irányelvek hazai alkalmazásának szükségességéről. Gegesy képviselő úr elvette az én kenyeremet, hiszen pont azt szerettem volna szóvá tenni, hogy ezeket a törvényeket az indokoltnál sokkal többször, a rossz előkészítés okán módosítjuk, aminek nagyon sok olyan következménye van, amitől megkímélhetnénk magunkat, hogyha a kormányzati előkészítés alaposabb, áttekintőbb, megfontoltabb lenne. Akkor nem fordulna elő, hogy egy év alatt van olyan törvény, amelyet háromszor módosítunk.

Röviden ezekről a paragrafusokról: az 1. § szerint a továbbiakban lekötött tartalékként nem csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész tekintendő az alapvető tőke pozitív összetevőjének azzal, hogy egyidejűleg az immateriális javakat, valamint a visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékét mint lekötött tartalékot a számítások során le kell vonni.

Az értékpapírosítási pozíciók, tőkekövetelmények számításához kapcsolódva a javaslat rögzíti, hogy alapvető tőkeként nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó olyan jövőbeni, nem realizált nyereség sem, amely az adott pozícióra hitelminőség-javítást nyújt. Szintén az értékpapírosítás tőkekövetelményéhez kapcsolódik az a szabály is, amely szerint a hitelintézet a külön jogszabályban meghatározottak választása alapján azon értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyekre 1250 százalékos kockázati súlyt kell rendelni, levonja a szavatolótőkéből, vagy ezen pozíciókat a kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározása során figyelembe veszi, és így számítja ki tőkeszükségletét; erről beszélt Dancsó képviselő úr is.

A fentiek mellett a javaslat egyértelműsíti a szavatolótőke nagyságához kötött korlátozások alapjául szolgáló szavatolótőke számításakor, amelyet úgy kapunk meg, hogy az alapvető és a járulékos tőkéből a hitelintézet levon egyes kiemelten kezelt befektetéseket, részesedéseket, a levonásokat az alapvető tőkéből és a járulékos tőkéből 50-50 százalékos arányban kell végrehajtani.

Végezetül a szavatolótőkére vonatkozó módosítást a 2006/49-es európai közösségi irányelv átültetése is szükségessé teszi, mivel ezen irányelv szerint a kereskedési könyvben nyilvántartott, kevésbé likvid tételek után elszámolt, jelentős veszteséget okozó értékelési korrekciókat, illetve a második szerződés szerinti fizetést vagy szállítási szakaszt követő 5. munkanaptól a nyitva szállítás értékét annak megszűnéséig a szavatolótőkéből le kell vonni.

A 2. § egyrészt a 49-es európai közösségi irányelvnek megfelelően pontosítja a repó- és a fordított repóügylet fogalmát, másrészt a hitelintézetekre vonatkozó szabályokkal megegyező módon módosítja a befektetési vállalkozások szavatolótőkéjére vonatkozó szabályozást. Végezetül a javaslat a hitelintézeti törvény hatályos előírásaihoz képest átmeneti jelleggel lehetővé teszi, hogy a Bsztv. hatálybalépésekor önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére történő, vagyonkezelési magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenységet végző pénzügyi vállalkozások befektetési vállalkozássá alakulhassanak át 2008. december 31-ig.

A 3. § szerint, ha a biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások fedezetét képező eszközalapok tekintetében a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciát vállal, ennek fedezeteként nemcsak bankgarancia fogadható el, hanem biztosító vagy viszontbiztosító által nyújtott fedezet is. Az elismerhető fedezetek kiterjesztésével egyidejűleg ugyanakkor szükséges annak tételes rögzítése is, hogy ezen garanciák mikor tekinthetők megfelelőnek.

A tőkepiaci szabályozás változása okán a számviteli törvény fogalmi rendszerének kisebb módosítása is szükséges. Az 5. § a hatálybalépésről szól, a 6. § a hatályukat vesztő rendelkezéseket tartalmazza, és a 7. maga a jogharmonizációs záradék.

A Magyar Demokrata Fórum, miután ez egy teljességgel szakmai jellegű és típusú törvény, azon fenntartással, ami a törvények, illetve a törvényjavaslatok előkészítettségét érinti, természetesen támogatja ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu