DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Lombos István, Borenszki Ervin, Herbály Imre, Godó Lajos, Kárpáti Tibor, dr. Szép Béla, Keleti György, Csontos János és Suchman Tamás - ez nem a következő szocialista kormány névsora. Ez azon képviselők névsora, akik a mai határozati javaslatot aláírták. Tudjuk, hogy sok az elfoglaltságuk a képviselőknek, de hogy közülük egy sem képviseli ezt a társaságot, én ezt rendkívül furcsának tartom.

Azt is furcsának tartom, hogy a tavalyi év novemberében benyújtott előterjesztést tárgyaljuk most áprilisban. De nyilván ennek is megvan az oka, az én véleményem szerint azért került most sor erre az előterjesztésre, mert a kormánynak nincsenek előterjesztései. Nincs olyan előterjesztés, amit a Ház tárgyalhatna, ezért előhúzunk a fiókból egy olyan képviselői önálló indítványt, amelyről úgy gondoljuk, hogy talán érdemes megvitatni.

A magam részéről azt gondolom, hogy fontos erről a kérdésről vitatkozni, akár szakmai alapon is, ahogy azt Fónagy János is tette a felszólalásában, de én magam végigéltem ezt az úgynevezett egyeztetési folyamatot, a szárnyvonalak - akörül ment itt leginkább a vita - tekintetében. De hogy mennyire nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal, a Pápa-Csorna vonalon az elkerülő út építése idején három méterrel megemelték az út hídját azért, hogy majdan a Csorna-Pápa közötti vasútvonal villamosításra kerül, és ezért magasabbnak kell lenni a hídnak, hogy a pályához ezek a szerkezetek elférjenek, és a villamosítás megtörténhessen.

Azóta az történt, hogy a Csorna-Pápa vasútvonalon nemhogy villamosítás következett be, hanem a személyszállítás is felfüggesztésre került. Tehát kidobtunk ott is jó néhány millió forintot az ablakon, majd ezt követően a szárnyvonalat megszüntettük. Semmilyen egyeztetés nem zajlott egyébként ebben a tárgykörben, talán visszaemlékeznek önök arra, hogy milyen rapid módon került sor 28 vagy 32, meg 14 szárnyvonal személyszállításának a felfüggesztésére nyári időszakban, az úgynevezett uborkaszezonban, hogy még különösebb vitát se lehessen róla folytatni.

Ezt követően hangzottak el azok az ígéretek, hogy regionális egyeztetést tartanak a különböző vasútvonalak fejlesztése, illetve leépítése tárgykörében. Ezekre akkor került sor, mondjuk, az Északnyugat-Dunántúlon, ahol jó néhány településen már megszűnt közel 500 kilométer személyszállítás az úgynevezett mellékvonalakon vagy szárnyvonalakon.

A költségekről is szó volt imént már, akár az államtitkár úr felszólalásában, akár Fónagy János felszólalásában, hogy miként kellene a költségeket odahelyezni, ahol jó nagy a személyforgalom, ott kell vasutat fejleszteni, akár az elővárosokban és egyéb más frekventált helyeken, mert ezeken a vonalakon, amelyeket itt már az imént emlegettünk, nagyon csekély a személyforgalom, és nagyon sokba kerül a vonal fenntartása. Tényleges költséget senki nem tudott mondani ezzel kapcsolatosan, hanem úgynevezett ráosztott költségekről volt szó, miközben egyébként a MÁV, illetve az állam egy fillért sem költött ezekre a vonalakra, egy fillért sem, csak a tényleges működési költséget, azaz a Bz motorvonatokra elköltötték a gázolajat, és kifizették a vonatvezetőnek, illetve a kalauznak a bérét.

(19.00)

Emellett megjelentek százmilliós nagyságrendben fenntartási költségek, noha ezek nem ott jelentek meg, hanem a MÁV központi vezetésétől a ráosztott költségeket az utolsó szárnyvonalig leosztották, majd azt mondták, hogy ezeket nem érdemes fenntartani, mert a bejövő személyforgalomból származó bevétel nem tudja fenntartani ezt a vasutat. Ezzel egyébként ezeket a településeket, amelyek a vasút mellett helyezkednek el, sok tekintetben halálra is ítélték, mert a közúti közlekedés kellene hogy átvegye a szerepet a vasút helyett.

Mi történt? Szintén nem volt egyeztetés e tárgykörben. Ugyanabban az időben, ugyanazon az útvonalon indult el a Volán-járat is. Természetesen előtte már a vasúti menetrendet olyanná tették, amely alkalmatlan volt arra, hogy a személyszállítást elvégezze. Az említett Csorna-Pápa vonalon 6 óra 21 perc a Pápára érkezés ideje. Ez a gyárba járáshoz túl késő, az iskolába járáshoz pedig túl korán van, ezért aztán az utasokat szépen leszoktatták a korábban jelentős számú forgalmat lebonyolító szárnyvonalról, és helyette átvette a Volán ugyanebben az időben a személyszállítást, majd kimondták, hogy lám, lám, a Volán pedig bemegy a faluközpontokba, mégsem ülnek fel rá, mert alkalmatlan a menetrend, alkalmatlan a csatlakozás bárhol. Ezeket az önkormányzatokkal nem egyeztették.

Sokszor hivatkozik Bajnai miniszter úr - akár a meghallgatásán, akár itt a parlamentben is - a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumára. Ott ez egyetlenegy alkalommal sem került napirendre, pedig az országban ezer kilométer fölötti szárnyvonalról lehetett volna egyeztetni. A Vasutas Települések Országos Szövetsége próbálkozott e tárgykörben, de minden alkalommal visszapattant azokról a minisztériumi osztályvezetőkről, főosztályvezetőkről, akik elmagyarázták, hogy milyen problémát is jelent ezeknek a vonalaknak a további fenntartása.

S jött egy új zseniális megoldás: ha már a MÁV nem tudja ezeket fenntartani, akkor jöjjenek az önkormányzatok. A GDP-ből az önkormányzatok 1993-hoz képest kevesebbet kaptak, amikor 19 százalék jutott számukra kevesebb feladattal. 2005-2006-2007-ben 12 százalék jut az önkormányzatoknak a GDP-ből, jóval több feladattal. S itt van egy új lehetőség számukra, legyenek most már vasutasok is, szervezzék meg az önkormányzatok a vasúti szárnyvonalaknak a valamilyen módon történő fenntartását, szálljanak be abból a csekély pénzből, ami számukra biztosíttatik a központi költségvetésből, és a magyar állam, a Magyar Államvasutak helyett tartsák fenn a személyszállítást, és tartsák fenn ezeket a pályaszakaszokat.

Jellemző egyébként, hogy - ha jól emlékszem - három napon belül kellett nyilatkozniuk az önkormányzatoknak, hogy be kívánnak-e szállni, legalábbis elvi szinten, ebbe az "üzletbe". Ezért aztán úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés pusztán azt kívánja elleplezni - és valójában nem tényleges parlamenti munkát kíván adni a képviselők számára -, hogy a kormánynak nincsenek előterjesztései, ezért előhúzunk a tavalyi esztendőből, novemberből egy benyújtott javaslatot, hogy mégse lássék az, hogy üresek az Országház falai, hogy még hétfőn sem tudunk törvényjavaslatot tárgyalni a szavazások után, ezért került ide a Ház elé. Azt gondolom, ha ezt komoly szándékkal teszik, és fontos kérdésről van szó, akkor ennek van értelme. De úgy, hogy maguk az előterjesztők sincsenek jelen, és ez valójában a semmittevés elleplezésére szolgál, így nincs értelme az ilyen törvényjavaslatoknak.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu