KIS PÉTER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Parlament! A társadalom mind szélesebb körében egyre inkább előtérbe kerül a jó minőségű, biztonságos élelmiszerek iránti jogos igény. A 2004-es uniós csatlakozást követően az uniós alapelveknek megfelelően megindulhatott az áruk szabad áramlása.

Sajnos, hazánkban azonnal jelentkeztek ennek negatív hatásai az élelmiszer-kereskedelemben. Ezek a negatív hatások a közismert élelmiszerbotrányokban mutatkoztak meg. Az áruk szabad áramlása jó, de sok veszélyt is rejt magában, míg a lánc szereplői a profitérdekeltség miatt az árversenyben kénytelenek minél jobb eladási pozíciót teremteni, amely nem minden esetben és minden szereplőnél jár tisztességes jogkövető magatartással.

Megtörtént tehát a vészjelzés a szakma és a politika számára. A korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai azt mutatták, hogy az ellenőrzések nem elég hatékonyak, a szervezet széttagolt, az ellenőrzési folyamat nem összehangolt, az intézkedések sok esetben elkerülik egymást, a párhuzamosságok miatt a rendszer pazarló, az ellenőrzések nem kellő súllyal koncentrálnak a nagy áruelosztó központokra, nem mindig célirányosak. A hatósági szerepek körül presztízsvita zajlik, és nincs meg a jogi, jogszabályi háttér.

A vészjelzések és a fentebb említett problémák hatására 2004-ben az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában létrejön egy eseti bizottság, amely többfordulós szakmai konzultációsorozatot indít a pontos diagnózis felállítására, a megoldás megtalálására. Ennek hatására is pártoktól függetlenül összeáll egy egységes akarat a helyzet javítására, a tízmillió magyar állampolgár érdekében. Eredménye egy ötpárti országgyűlési határozat 2005-ben. Lényege, hogy jöjjön létre az egy kézből irányított, egységes ellenőrző szervezetbe tömörült, a teljes élelmiszerláncot átfogó felügyeleti rendszer.

A határozat kapcsán intézkedések sorozata indul el. Szervezeti változás történik az FVM-ben, az FVM-en belül létrejön az élelmiszerlánc-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi főosztály. Ettől kezdve összehangoltabb, hatékonyabb, célirányosabb az ellenőrzés, jobb az együttműködés a társhatóságokkal.

A 2005-ös országgyűlési határozat szellemében a kormány a 2242/2006. számú határozattal dönt az egységes élelmiszer-biztonsági szervezet létrehozásáról. Egyértelművé teszi, hogy az élelmiszer-ellenőrzést végző hatóságok egységesen az FVM-miniszter irányítása alá kerülnek 2007. július 1-jétől.

Tisztelt Ház! Az ellenzék a viták és a jogszabály-alkotási folyamat során törvényszintű szabályozást sürgetett. A törvénytervezet létrejött, itt fekszik a törvényhozók asztalán. A törvénytervezet előkészítése során a minisztérium kikérte a szakmai, társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek véleményét. Tizenöt szervezet nyilvánított véleményt, amelyek meghatározó többsége egyetértését fejezte ki. Egy érdek-képviseleti szerv elutasította a törvénytervezetet, és hatan tettek észrevételt. Ennek kapcsán azt lehet mondani, hogy a tervezet jelentős támogatást élvez.

Tisztelt Parlament! A minisztérium a "szántóföldtől az asztalig" elv szerint figyelembe vette, hogy a talajvédelem, a növényegészségügy, a növényvédelem, a takarmányozás, az állategészségügy, az állatgyógyászat, az élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség alapvető kérdései nem választhatók szét egymástól.

Az egy kézben levő direkt irányítás biztosítja, hogy az élelmiszerlánc bármely pontján jelentkező probléma esetén az ellenőrző hatóság hatékonyan és gyorsan reagálni tud, és az eredményes intézkedést nem akadályozza más hatóság megkereséséből származó esetleges időveszteség. A szervezeti átalakítás lehetővé teszi, hogy a felmerülő élelmiszer-biztonsági veszély előzményeit és következményeit az ellenőrző hatóság végig tudja követni a teljes élelmiszerláncon.

Az egységes élelmiszerlánc-törvény megalkotásának alapja, hogy szükségessé vált az élelmiszerlánc-felügyeletet érintő szakmai jogszabályok egységes szemlélettel történő áttekintése annak kapcsán, hogy az élelmiszerláncot érintő szabályok egységes jogi környezetben jelenjenek meg, segítve a fogyasztókat és az élelmiszer-vállalkozókat az élelmiszer-szabályozás jobb áttekinthetőségében.

A jelenlegi szabályozás alapján az élelmiszerlánc-ellenőrzés külön-külön törvényi háttérrel valósul meg különböző eljárásrendekkel. Egy új, összehangoló törvénnyel egységesíteni lehet az egyes eljárásrendeket, továbbá meg lehet felelni a lakossági, illetve a piaci résztvevők igényével találkozó azon kormányzati szándéknak, amely szerint szükségessé vált az élelmiszerlánc biztonsága ellen vétők elleni szankciók szigorítása is.

Jelen törvénytervezet további célja, hogy egységesítse a hatósági intézkedéseket, beleértve a szankciók alkalmazási lehetőségének bővítését. A jelenleg hatályos törvényeket szükséges módosítani a felhatalmazó rendelkezések bővítése érdekében is, mivel az Európai Unió rendelkezése alapján végrehajtási rendelet, illetve új vagy korábban más gyakorlat szerinti tevékenységek szabályozására nemzeti jogszabályt kell alkotni.

Tisztelt Ház! A törvénytervezet kiterjed az élelmiszerlánc minden, a biztonságot befolyásoló, megteremtő szakmai felügyeleti szabályozási körre. Fókuszában a fogyasztó, a fogyasztók egészségének védelme áll.

(14.00)

Célja az is, hogy az élelmiszerlánc tisztességes szereplői védelmet kapjanak, és érdekeltségüknek megfelelő pozíciót foglalhassanak el. A tervezet keretjelleggel átfogó, egységes, egyetemleges szabályozást biztosít. Elsődleges fontosságú az állatok, növények egységes tartása, termelése a környezeti és természeti szempontok figyelembevételével. Ugyanakkor a törvény nem terjed ki a háztartásokban saját fogyasztásra termelt élelmiszerekre. Pontosan szabályozza az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét, annak kiterjedését, kapcsolódását a már hatályban lévő, élelmiszer-biztonságot érintő törvényekkel, jogszabályokkal.

A törvény alapvetően a megelőzést szolgálja, de a korábbinál szigorúbban és differenciáltabban szankcionálja a jogszabályok megsértését. Kiemelkedően fontos, hogy emberi fogyasztásra való alkalmasságra vonatkozó döntést csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hozhat. Élő állatot, növényt, ezek szaporítóanyagát, állati vagy növényi eredetű terméket harmadik országból az ország területére behozni, onnan kiszállítani csak állat-egészségügyi, illetve növény-egészségügyi határállomáson keresztül lehet.

(A jegyzői székeket Gulyás József és Szűcs Lajos
foglalják el.)

Tisztelt Ház! A törvénytervezet az EU közvetlenül alkalmazható jogi aktusaiban foglaltak szerint tartalmazza a tájékoztatási, a reklámozási, a forgalombahozatali és felelősségi szabályokat. Ezen belül kiemelt fontosságú az élelmiszer-jelölési előírások szabályozása, a végső fogyasztó megtévesztésének a tilalma. A jelölésért az előállító, illetve forgalmazó az egyetemleges felelős. A takarmány és az élelmiszer biztonságáért az előállító és az elsődleges forgalomba hozó felel. Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapításáért az előállító, a lejárati idő betartásáért a forgalomba hozó a felelős.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei szabályozási köréből kiemelkedő a nyomon követhetőség rendszere. Ez az egyik fontos kérdés annak érdekében, hogy a megelőzés mint fontos elv érvényesüljön. A hibás, az emberi egészséget veszélyeztető termék, élelmiszer visszahívható legyen az értékesítés bekövetkezte előtt. A kötelezettségek körében igen fontos a növény termesztésével, az állat tartásával összefüggő nyilvántartási, engedélyezési, jelentési, értesítési, együttműködési kötelezettségek köre.

Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozások kötelezettségei között meghatározó fontosságú a 22. § b) pontja szerint, hogy olyan ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonsága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége.

Az állam felelősségének felvetése, bizonyos állami beavatkozások jogosultsága, szükségszerűsége a nemzetgazdaság több területén vitatható, túlzott mértéke vagy elégtelensége bírálható. De azt gondolom, hogy az állam felelőssége, kötelezettségei az élelmiszerlánc felügyelete terén nem kérdőjelezhetők meg. A törvény az állam felelősségét, az állami feladatok szervezését, irányítását olyan keretek között fogalmazza meg, amely biztosíték lehet az alapvető cél, az élelmiszer-biztonság megteremtéséhez, fenntartásához. Ennek fontos jogszabályi garanciája az élelmiszerlánc-felügyeleti, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervezet létrehozása és működtetése, a gyorsriasztási és laboratóriumi rendszer működtetése, a költségvetési törvényben külön alcímen megjelenített feladatok elvégzésének fedezetére az előirányzat biztosítása.

A korábbi hatásköri viták feloldására a törvény egyértelműen rendezi, hogy az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el. Az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi hatósági feladatokat az egészségügyi államigazgatási szerv végzi. Rendezi továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság helyét, szerepét, hatáskörét és együttműködési kötelezettségét.

Tisztelt Ház! A törvénykezésben, a törvényalkotásban mindig a legnagyobb körültekintést a jogkövetkezmények pontos, az aktuális törvény céljait leginkább megvalósító megalkotása igényli. A napirenden szereplő törvénynél is nagy jelentőségű, hogy melyek és milyen mértékűek legyenek azok a jogkövetkezmények, amelyek leginkább szolgálják az emberek egészségének védelmét, biztonságos élelmiszerrel való ellátását: milyen intézkedések szülessenek, és milyen bírságok legyenek kiszabhatók annak érdekében, hogy az élelmiszer-biztonság növekedése bekövetkezhessen? Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok és az ellenőrzési botrányok alapján a fogyasztók, az egész társadalom igénye az, hogy a jogszabályokat sértőkkel, az elkövetőkkel szemben a lehető legszigorúbb fellépés történjen meg. Az állampolgárok meghatározó többsége részéről megfogalmazott igény, hogy a szándékos, az ember egészségét veszélyeztető vagy kimondottan tisztességtelen haszonszerzés miatt elkövetett cselekmények a büntetőjog keretei között kerüljenek elbírálásra.

A törvénytervezetben megcélzott jelentős szigorítás, a nettó árbevétel alapján történő bírságolás az igazságosabb elbírálást szolgálja. Ennek kapcsán is úgy gondolom, hogy az előttünk szereplő tervezet a szankciók szempontjából az eddigieknél jobban kielégíti az állampolgárok és az élelmiszerlánc tisztességes szereplőinek jogos igényét.

Tisztelt Parlament! Túlzás nélkül állítható, hogy a közvélemény elítélően, felháborodva tekint a feketegazdaság társadalmat pusztító cselekményeire. Sajnos, az élelmiszer gyártása, forgalmazása is jelentős súllyal szerepel ebben a körben. Az ilyen vállalkozások veszélyeztetik a fogyasztók egészségét, sértik a fogyasztók gazdasági érdekeit, járványügyi kockázatot jelentenek, versenyelőnyre tesznek szert, eltitkolt jövedelmekhez jutnak, adó- és járulékfizetés nélkül tevékenykednek. A törvény arra törekszik, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, nyomozati jogköre nem lévén, más hatóságok jogsegélyére és közreműködésére támaszkodva segítse az illegális tevékenységből származó jövedelmek feltárását, visszaszorítsa a hamisító, a fogyasztót megtévesztő tevékenységet.

Az előttünk szereplő törvénytervezet nagy jelentőségét és horderejét nemcsak az mutatja, hogy tízmillió magyar állampolgár napi életét érintő fontos kérdésről szól, hanem az is, hogy az élelmiszer-biztonságért felelős minisztériumon kívül még hét minisztérium jogalkotását is érinti együttes rendeletek formájában. Ezen túlmenően az élelmiszer-biztonságért felelős minisztert 35 rendelet alkotására hatalmazza fel, továbbá négy, úgynevezett nagy törvényt helyez hatályon kívül, amely jelentős egyszerűsítést is jelent a jogalkalmazók szempontjából. 75 fogalommeghatározással illeszkedik továbbá az európai uniós szabályozás fogalomköréhez.

A törvény új törvény, nem salátatörvény. Új törvény abból a szempontból is, hogy a nemzetközi jogban is újdonság az élelmiszerlánc egységes jogi környezetben történő szabályozása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásom befejezéséül visszautalnék arra a tényre, hogy ennek a törvénynek a meghozatala egy hároméves jogalkotási folyamatot zár le. Utalok arra is, hogy ebben a mindenkit érintő kérdésben eddig nem volt meghatározó a politikai szembeszegülés. Azt is mondhatom, hogy a viták a három év alatt alapvetően mindig szakmai tartalmúak voltak, a szándékban, az elérendő célban konszenzus, egyetértés volt. Erre a közös munkára utalva kérem az ellenzék támogatását a törvény létrejöttének érdekében. Ha valami szolgálatot jelent, azt hiszem, az szolgálat, ha e törvény által is elősegíthetjük tízmillió magyar állampolgár egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu