VELKEY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hadd kezdjem azzal, hogy én most éppen örültem volna annak, ha nem ebben az időpontban van a parlamenti vita, a plenáris vita, mert bizottsági ülésen kellett lennem, miniszteri meghallgatás volt, amit fontosnak tartottam, és ezért kellett iderohannom. Elnézést kérek mindenkitől a késésért. Ezúton szeretném jelezni, hogy Orosz Sándor bizottsági alelnök ugyanezen okból nem tudta a bizottsági álláspontot itt képviselni. Szerencsés lenne, ha az időpontjaink nem ütköznének, és aki a közfeladatokat lelkiismeretesen szeretné ellátni, annak alkalma lenne minden feladatának eleget tenni a bizottságban és a parlamentben egyaránt.

Rátérek a konkrét javaslatra. Az Európai Unió alapelvei között kiemelkedő fontossággal bír az áruk szabad áramlása. Ezzel látszólag ellentétes, de legalább ugyanilyen súlyú szempont az EU számára, hogy a polgárai mint fogyasztók érdekeit védje. Az élelmiszerekkel kapcsolatban a fogyasztók védelmének jelentőségét Magyarországnak a Közösséghez való csatlakozása után a megnyíló határok, a schengeni folyamat beteljesülése révén valóban akadálytalanná tett kereskedelmi lehetőségek helyezték ezt most reflektorfénybe.

(14.50)

A beszállítási szabadsággal visszaélő vállalkozások több ízben veszélyeztették egészségünket az előírásoknak nem megfelelő élelmiszerek forgalomba hozatalával. A közösségi jognak megfelelő, az áruk származási helyétől független, diszkriminációmentes hatósági ellenőrzések a csatlakozás előttről származó hazai jogszabályi környezetben és intézményrendszerben kétségtelenül nehézkesen biztosíthatók, ráadásul lényegesen magasabb fokú állami felelősségvállalást tételeznek fel, mint a hatályos európai élelmiszer- és takarmányjog előírásaiban a vállalkozókra épített elsődleges felelősségi szemlélet.

Magyarországnak kiemelt érdeke állampolgárai egészségének megóvása, ám ezt a törekvést vállalkozóbarát módon, a szabad kereskedelmet a lehető legkevésbé korlátozva kell megvalósítani. Helyes gondolatnak tartjuk, hogy egy termékkört csak egy hatóság ellenőrizzen, és ezt világos jogszabályi háttér mellett, kellő határozottsággal tegye, ugyanakkor a legálisan működő vállalkozások nem kerülhetnek hátrányba a hatósági szigor miatt a más tagállambeli versenytársaikkal szemben. Az állami érdekérvényesítésnek kiemelt feladatává kell tenni a piaci versenyhátrányt okozó illegális tevékenység visszaszorítását, felügyelni és ellenőrizni szükséges azt, hogy a vállalkozók a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában, vagyis valóban "a szántóföldtől az asztalig" elvnek megfelelően tegyenek eleget a követelményeknek, és tevékenységük ne sértse a versenyszabályokat. A nem engedélyezett tevékenységgel ugyanis a vállalkozók nemcsak veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és sértik a fogyasztók gazdasági érdekeit, hanem egyúttal versenyelőnybe kerülnek a szabályosan működő vállalkozásokkal szemben, miközben adó- és járulékfizetés nélkül tevékenykednek.

Az élelmiszerlánc hatékonyabb ellenőrzése érdekében a teljes lánc felügyeletét úgy kell megszervezni, hogy az élelmiszer-vállalkozásoktól már régóta megkövetelt minőségbiztosítási és kockázatbecslési alapú ellenőrzési rendszerhez hasonló preventív és proaktív, a lánc szereplőit partnerként kezelő folyamatos, független, rendszerszintű hatósági jelenlétet biztosítson. Fontos, hogy az élelmiszerlánc bármely pontján jelentkező probléma esetén az ellenőrző hatóság kellő hatékonysággal és a lehető leggyorsabban reagálni tudjon.

Az élelmiszerláncot szabályozó törvénynek, az alkalmazott szankcionálási rendszer vonatkozásában pedig biztosítani kell a kellő szigorúság mellett az arányosságot mind a jogsértés súlyossága, mind az elkövető gazdasági ereje tekintetében, ám ez utóbbi nem lehet a meghatározó szempont, a bírság nem lehetetlenítheti el a vállalkozást egyetlen kisebb hiba elkövetése miatt. Lehetőséget kell adni a csekély kockázatú hibák esetén a figyelmeztetésre, ugyanakkor ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy súlyos jogsértés esetén a kiszabott büntetés ne legyen visszatartó erejű.

A bírságoló hatóság működési költségeit feltétlenül függetleníteni kell a bírságból származó bevételektől, ezzel kiküszöbölhető, hogy az ellenőr, úgymond, jutalékként érdekelt legyen a bírságolásban.

Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy egy szabadpiaci versenyben semmi sem bír olyan visszatartó erővel, mint a nyilvánosság, ezért üdvözöljük, hogy a tervezet eleget tesz annak a régi elvárásnak, hogy kitér az élelmiszerlánc-eseményekkel kapcsolatos közérdekű információk körére, illetve nyilvánosságra hozataluk módjára. A lakosság azonnali és pontos tájékoztatását a veszélyekről és azok okozóiról kiemelten fontosnak tartjuk.

Nemzetközi tendencia az élelmiszerlánc egységes ellenőrzésére való törekvés. A benyújtott törvényjavaslat ezt a szemléletet követi, a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló egységes szabályozás megteremtésével ezt helyesnek tartjuk. A hatósági tevékenység újraértelmezésével egy, ma még a magyar közigazgatásban nem szokványos, újszerű, a vállalkozókkal partneri viszonyon alapuló hatósági felügyeletrendszer kialakításához biztosít ez jogszabályi keretet, még akkor is, ha ezzel kapcsolatban vannak bizonytalanságok. Ebben az előremutató, reformértékű lépésben támogatjuk az előterjesztést, a kormányt.

Ugyanakkor nem csökkentve, nem gyengítve az egységes szabályozás rendszerét, szükségesnek tartjuk annak újbóli áttekintését, újragondolását és lehetséges érvényesítését is, hogy a helyi, határozottan a lokális, kis piacokra termelő vállalkozások számára és csak az ilyen piacokra történő termelés esetén a bürokratizmus csökkentésével, az eljárások rugalmasabb értelmezésével segítsük a legális piacra jutást. Nem lehet ugyanis egy szigorú szabályozásnak az a célja, hogy a szürke zónába szorítsa vissza a legálisan is termelni akaró és termelni képes kisvállalkozásokat. Ennek értelmében kezdeményezzük a bizottsági üléseken, illetve a részletes vitában ennek a végiggondolását és a lehetséges módosító javaslat megfogalmazását e tekintetben.

Alapvetően tehát az irányt, a kezdeményezést helyesnek tartjuk, a lépéseket jónak, a korábban megfogalmazott bizonytalanságokkal egyetértünk, és azzal is egyetértünk, hogy egy hosszabb időintervallumot átfogó vitában ezek a bizonytalanságok kezelhetők a szélesebb konszenzus megteremtése érdekében. És még egyszer szeretném felhívni ez utóbbi kezdeményezésre a figyelmünket: a helyi kis piacokra való legális termelés feltételeinek megteremtését fontosnak tartjuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu