VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amit aktuálisan, folyamatosan karban kell tartani. Mire gondolok? Elég, ha utalok arra, amit képviselőtársaim már többen elmondtak, hogy az EU-csatlakozás után sok minden változáson ment keresztül, nyitottabbá váltunk nem csak az EU irányában, saját véleményem szerint is jó és rossz irányban is nyitottabbakká váltunk, amin illik majd korrigálni.

A fogyasztók védelme szempontjából nagyon fontosnak tartom, tartjuk mi kisemberek, kisgazdák azt a körülményt, hogy a fogyasztó védelmét jelenti a kisebb termelők, a kisebb gazdálkodók, a családi gazdálkodók, a kisebb vállalkozók védelme is, hiszen a versenyképességük nem azonos azoknak a multiknak a versenyképességével, akik behozzák a hatalmas árutömeget ilyen-olyan ellenőrizetlen módon. Elég, ha az ominózus paprikabotrányra gondolok, behozták távoli földrészről olcsón, itt esetleg átcsomagolták, itt esetleg hozzáadták a hazai termékhez, mindenféle módon manipulálva eljutott a fogyasztókhoz, és ebből óriási problémák származtak és a jövőt illetően is származhatnak. Egyfelől rosszul jár a fogyasztó a silány minőségű áru esetén, másfelől még egyszer rosszul jár a fogyasztó, hiszen ha az őstermelő, a kistermelő kiszorul a piacról, akkor egyfajta áruféleségek fognak eltűnni a palettáról.

Mire gondolok? Mi egy kicsit túlbuzogtuk az EU-csatlakozás után a dolgokat, és olyan intézkedések születtek, amelyek bizony a kis piacokon árusító tejterméket előállítókat, savanyított termékeket, savanyú káposztát és egyebeket árusító őstermelőket, kistermelőket nehéz helyzetbe hozták. A magyar állat-, illetve élelmiszer-egészségügyi hatóságok mindig is ellenőrizték ezeket a piacokat, az állatorvosok nyomon követték a szarvasmarha-állomány ilyen-olyan mentességét, és vagy adtak igazolást a tejtermékek forgalmazására az őstermelőnek, vagy nem. Akik ott a piacon megjelentek, azok ellenőrzött módon jelentek meg, és ma már sajnos ott tartunk, hogy ha például egy Csongrád nagyságú városban az ember kimegy a piacra, nem biztos, hogy túrót vagy tejfölt épp az adott napon tud ott vásárolni - eltűnt. Eltűnt egyfelől a termelő, munkahely szűnt meg, másfelől pedig eltűnt egy olyan választék, ami a fogyasztót szolgálná, egyfajta más minőséget vonultatna fel, és gyakorlatilag egy választéktól fosztották meg.

De vannak más intézkedéseink is, amelyek közvetlenül és szorosan nem kapcsolódnak egészen ehhez a törvényhez, de mégis ütik nagyon a fogyasztók érdekeit. Mire gondolok? Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a 37/2007. (XII. 13.) rendelete alapján rendelkezett és módosította a fóliasátrak állításáról, építéséről szóló építési engedélyt. Mi történt? Nem más történt, mint engedélykötelessé tették a fóliaépítést, ezáltal a friss hazai primőr elé akadályt állítottak, és ezáltal árdrágítást fognak majd gerjeszteni. Miért mondom ezt? Nem másért, mint hogy egy-egy ilyen engedély beszerzése 100 ezertől 150 ezer forintig terhel egy-egy fóliát. Engedélyeket kell szerezni, csak azért bizonyos nagyságrend vagy minőség esetén, mondjuk, ha üvegházat akar valaki létesíteni és állami támogatást vesz fel hozzá, ám legyen, akkor valamiféle könnyített eljárást el lehet képzelni. De abban az esetben, ami eddig is gyakorlat volt a fóliasátrak építésénél, ezt nem kellene megváltoztatni, hiszen az Európai Unió sem kéri ezt tőlünk.

Ez megint egyfajta túldimenzionálása, és mindig visszahivatkozás az uniós elvárásokra felesleges módon. Több tízezer családot érint Magyarországon mint termelőt, mint munkáltatót és több millió fogyasztót, hiszen ha megvehetjük - és nem akarok reklámot csinálni - a dél-alföldi retket, paprikát, paradicsomot és más fóliás árut, azt szívesebben megtesszük, mintsem bizonytalan eredetű, nem akarok más országokra mutogatni, hogy honnan behozott és nem biztos, hogy élelmiszer-ellenőrzésen úgy átesett terméket, mint amit itt megcsináltak. Hiszen itt a növényvédelem ellenőrizve van, ellenőrzik a szermaradványokat, minden más egyebet, de ha valahonnan hoznak valamit, lehet, hogy az a szabvány a mienkhez képest éppen csak szabványocska. Nem akarok ezzel senkit sem bántani, utalok arra is, hogy ezt az önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi rendeletet módosítani kell, meg kell változtatni. De hova menjen az ember? Én adtam már be írásban is kérdést, vélhetően nem is tudjuk megítélni, hogy melyik minisztériumhoz, melyik tárcához fog majd ez tartozni.

Tehát van mit tenni a fogyasztóvédelem, a fogyasztók érdekében, de ugyanúgy a termelők érdekében is. Azt gondolom, hogy ez is beleilleszthető abba a konszenzusba, amit itt a képviselőtársaim mind a két oldalon hangsúlyoztak, hogy igenis a fogyasztó egészségét, érdekeit, pénztárcáját és minden mást védeni kell, de azzal is védeni kell, amit itt elmondtam a fóliás ügyben - elnézést, hogy ennyire bőségesen kifejtettem -, hogy ha eltűnnek a palettáról ezek a termelők, akkor bizony lehet, hogy megduplázódik majd a primőr zöldség ára, és hogy mit fogunk fogyasztani, az megint egy nagy kérdőjel.

Valaki mondta a HCCP-előírást. Biztos vagyok benne, hogy nagyon védeni kell a fogyasztó érdekét, de egy példán keresztül azért elmondanám, hogy amikor az áru útja nagyon rövid a terméktől az asztalig, bizony szerényebb körülmények között is lehet megfelelni egészségügyi, fogyasztóvédelmi és mindenféle előírásnak. Jómagam és nagyon sokan mások háznál, odahaza levágjuk a sertést, kilenc-tíz órakor már az asztalon van, délre vagy két órára feldolgozzuk, majd egy időszak után felfüstöljük, és soha nem volt még a családunknak ebből olyan problémája, hogy bajunk lett volna.

(11.50)

Ennél azért egy kicsit fejlettebb dolog az, amit a kisvágóhidakon csinálnak, és idáig nagyon sok kisvágóhíd megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeknek meg kellett felelniük fogyasztóvédelmi szempontból.

Most mi van? Lassan már a nagyokat is becsukják, a kicsiket pedig mindenféle olyan plusz előírásokkal terhelik meg, ami nem biztos, hogy a fogyasztó érdekét szolgálja. Itt is inkább a palettáról való árucikk eltűnését szolgáljuk vele, néha egyes kérdésekben túlbuzgunk. Ezeket az intézkedéseket kellene okosan arányba állítani. Éppen a képviselő asszony mondta, hogy a vidéki vállalkozók és mindenki más érdekében nem biztos, hogy az volna a szerencsés, ha végigrohannak egy piacon a különböző ellenőrök, és ott hatalmas bírságokat rónak ki, mert mondjuk, a házi tojást árusító Pista bácsi adószáma éppen folyamatban van, vagy éppen nincs is meg neki. Mondtam egy példát, ami a gyakorlatból vett, nem magam találtam ki, de jelezték, és találkoztam ezzel a helyzettel. Azt gondolom, ezzel önöknek nem mondok túlságosan újat.

Köszönöm szépen képviselőtársaimnak, hogy meghallgattak. További jó munkát kívánok önöknek. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu