DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az első megjegyzésem az, hogy az, amit a törvény megcéloz, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontosnak tartott építési beruházásokat meggyorsítsa, ezt üdvözlöm. Mondjuk, Pécsről nézve a világot, Európa kulturális fővárosa lesz ez a város '10-ben. Előttünk van egy hosszú engedélyezési eljárási lépéssor. Ehhez a törvény valamit hozzátesz, hisz lerövidíti, ezt nem fogjuk sérelmezni.

Ugyanakkor nem szabad elmennünk amellett sem, hogy ez a törvény csapdákat is tartalmaz, és a visszaélésekre is lehetőséget ad, főleg ha honvédelmi érdekekről van szó. Az általános indoklás, ami elég érdekesre sikeredett ebben a törvényben, azt is tartalmazza, hogy ez a törvényjavaslat - ugye most több törvényt módosítunk - olyan megfogalmazásokat is tartalmaz, ami önmagában nem az eljárás gyorsítását szolgálja, hanem a szakszerűséget segíti, és hozzáteszem: visszaélésekre is lehetőséget ad ez a törvény.

Honvédelmi érdekek kapcsán, honvédelmi beruházások kapcsán szeretném a véleményemet alátámasztani. Eddig is tudtuk, hogy a honvédelmi beruházásokra nem az általános építésügyi szabályzatok vonatkoztak. Ez a laikus állampolgár számára azzal a következménnyel is járt, hogy mire értesülnek arról, hogy egy ilyen beruházás az adott területen megvalósul, már az építtető, jelesül a minisztérium olyan előkészítő lépéseket tesz, amiket már nehéz megakadályozni; vélt vagy valós indokokkal, de nehéz megakadályozni. Erre a legjobb példa az, ami Pécsett, Baranyában zajlott valamikor a Mecsekben, Pécsvárad térségében, a Zengőn a radar megvalósítási szándéka, és ami most tettenérhető ebben a törvénymódosító javaslatban, a Tubesre tervezett lokátor kapcsán.

(21.10)

Az építtetőnek a továbbiakban arra is lehetősége van, hogy egy úgynevezett összevont eljárást bonyolítson le. Ez azt jelenti, hogy az elvi építési engedélyt és az építési engedélyt egy eljárásban szerzi meg. Ez a közvélemény számára, maradjunk a pécsi példánál, a pécsi városlakók számára azt eredményezi, hogy egyébként még később észlelik azt, hogy valami készül a város területén, mondjuk, a Tubesen. Mert eddig ha egy elvi építési engedélyt kiadtak, ha máshol nem, a sajtón keresztül az ember értesült az egészről. Most ez egy lépésben történt meg. Ha a következőkben, mondjuk, a Honvédelmi Minisztérium arra szánja el magát, hogy az építési engedélyt ebben az összevont eljárásban egy lépésben szerzi meg, akkor az építési hatóságnak tíz napja van arra, hogy helyszíni szemlét tartson, hogy összehívja a szakhatóságokat. A törvény kegyes, a szakhatóságokat a megfelelő módon értesíti erről - az összes többi egyéb ügyfelet hirdetmény útján. Tíz nap alatt egy hirdetményt kellene minden érintettnek észrevennie, hogy valami készül ebben a városban vagy egy másik városban. Nyilvánvalóan nem elvárható az egyéb ügyfelektől, hogy tíz napon belül észleljék azt egy hirdetményen keresztül, hogy fellépjenek, mondjuk, egy ilyen cselekmény ellen, vagy akár csak az álláspontjukat kifejtsék.

Az építtető, maradjunk ennél a példánál, megint a Honvédelmi Minisztérium, egy úgynevezett építésügyi igazgatási szakértőt vesz segítségül ebben az eljárásban, és ez a szakértő tanúsítja azt, hogy a törvényeknek és jogszabályoknak megfelelő az, ami itt készül, és aztán láss csodát, az építési törvényt úgy is módosítanánk, hogy ha ez a beruházás egy kiemelt honvédelmi övezetben valósulna meg - a következő törvény vitája során majd erről az új jogfogalomról fogunk beszélni -, akkor az építési hatóságnak arra is lehetősége van, ha a döntésével szemben fellebbezés érkezik, mivel egy ilyen területen, tehát egy kiemelt honvédelmi területen valósulna meg ez a beruházás, végrehajthatóvá nyilvánítja, azaz megteremti azt a kész helyzetet, elindul egy milliárdos beruházás, amelyből már nincs visszaút. Ez a törvény veszi a bátorságot, és a fellebbezés jogát gyakorlatilag úgy üresíti ki, hogy azt mondja, honvédelmi okra hivatkozik, de hogy mi ez a honvédelmi ok, azt már nem magyarázza meg a törvény. És ezek után valaki még komolyan veszi, hogy ennek az eljárásnak nem lesz-e esetleg az Alkotmánybíróság előtt következménye. Én azt gondolom, hogy lehet. Tehát így azért nem lehet eljárni!

A gyorsítás egy nemes dolog. Üdvözlöm, nincs is ezzel az égvilágon semmi baj, de ez nem azt jelenti, hogy olyan szabályokat lehetne vagy lenne szabad itt alkalmazni, amely egy érdeket vesz figyelembe, az építtető érdekét, ennél a példánál maradva pedig a Honvédelmi Minisztérium érdekeit, és ezt ráadásul bizonytalan jogfogalmakra alapozva teszi. Vagy ha a tisztelt kormány így gondolja, hogy ezt keresztülviheti, akkor nagy valószínűséggel Pécsett semmi másra lehetőség nem marad, mint azoknak az engedetlenségi mozgalmaknak a felerősítése, amit a kormány egyszer már a Tubes kapcsán megtapasztalt. Ott a Zengő esetében könnyebb dolguk volt a civileknek és a zöldeknek, mert végül is a napnál világosabb volt, hogy európai uniós jogszabályokkal megy szembe az a törekvés, amely abban nyilvánult meg, hogy a Zengőre lokátort építsenek. Itt ez a helyzet a Tubes esetében nincs. Itt csak más, vagy városi, vagy egyszerűen az állampolgárok közérzetét romboló intézkedésről van szó, amelyek ellen ők valamilyen módon jogot kaphatnak, vagy kell hogy kapjanak arra, hogy fellépjenek.

Ez a törvénymódosítás, amelyet elfogadni készül a kormány, gyakorlatilag ezt a lehetőséget kiveszi, és azt mondja - nem ez van leírva a törvényben, de gyakorlatilag ennek a következménye az lenne -, honvédelmi érdekre hivatkozva a kormány azt csinál, amit akar, és az érintetteknek, akár az önkormányzatoknak ehhez az égvilágon semmi köze nincs. Ezt nem gondolhatja még ez a kormány sem komolyan, kisebbségből főleg nem lehet ilyen dolgot megtenni. Azt gondolom, hogy itt álljunk meg, és gondoljuk újra ezeket a szabályokat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu