DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha szakmai szempontból próbálunk közelíteni a törvényjavaslathoz, akkor lényegében arról van szó, hogy mintegy 80 százaléka a törvényjavaslatnak kötelezettségek teljesítését hivatott megvalósítani, amikor az uniós szabályozás magyar joganyagba történő beemeléséről rendelkezik.

Nagyon röviden hadd fussak végig ezen a hat szakaszon! Az 1. § szakasz ez a borzalmas című egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény, amely a megszületése idejében még az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről címet viselte. Ez akkor, az önkormányzatok megalakulásakor nagyon jelentős törvény volt, úgy gondolom, ez egyben válasz azoknak, akik folyamatosan azt mondják, hogy az elmúlt 19 évben a magyar egészségügyben nem történt semmi. Ez a törvény alapvetően nagyon időtálló volt, hisz 17 év alatt még az egy tucatot sem éri el a módosítások száma, és ezek között számos pont ez a kormányzati átalakítással kapcsolatos, illetve uniós jogharmonizációval kapcsolatos módosítás volt.

2004. április 29-én fogadta el az Európai Parlament és Tanács a munkavállalók fizikai tényezők... - itt elektromágneses terekről írnak, egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményeiről szóló 2004/40/EK irányelvet, és ennek a 13. cikkelye kötelezi a részes tagállamokat, hogy idén április 30-áig át kell venni az előírásokat az adott jogrendszerbe, tehát késésben van a kormány, késésben van a parlament ezzel kapcsolatban. Nyilvánvalóan alapvetően nem a parlamenti képviselők ennek az okai.

Ez a szakasz tulajdonképpen felhatalmazást ad az egészségügyért és foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek, hogy rendelet formájában eleget tegyen az uniós irányelvek magyar jogrendszerbe történő beemelésének. Bízunk benne, és felhívom a miniszter úr figyelmét, hogy ennek során fokozottan érvényesítik a 2006/25/EK irányelv preambulumának 6. pontját, mely szó szerint azt mondja, hogy ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg, meghagyva ezzel a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy szigorúbb rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be a munkavállalók védelmében, különösen az alsó expozíciós határértékek meghatározása tekintetében.

Azért tartom fontosnak ezt hangsúlyozni, mert az elmúlt években számos esetben tapasztaltuk azt, hogy az uniós kötelezettségekhez képest sokkal liberálisabb rendelkezések vagy adott esetben jóval szigorúbb rendelkezések léptek életbe. Itt csak hadd szabadjon utalnom az állategészségügy területén bekövetkezett változásokra.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény - az indoklás ezt nem írja, de vélhetően a nagy kórházösszevonások kapcsán - az állami egészségügyi intézmények működési zavarát hivatott kiküszöbölni akkor, amikor a beutalásokkal, az igénybevétellel kapcsolatos szabályozásra kért felhatalmazást a kormány.

Itt további érdekesség, hogy az érintettek, jelesül a két tárca további felhatalmazást kap az országosan nem elterjedt műtéti eljárások díjtételeinek, valamint a kórházak sürgősségi ellátása havi fix összegű díjazásának meghatározására. Ez eléggé rejtélyes megfogalmazás, ebből nehezen lehet következtetni arra, hogy ez pluszforrást jelent az érintettek számára mintegy rendelkezésre állási díjként, és emellett megmarad a teljesítményfinanszírozás is. Mi reméljük azt és bízunk benne, hogy nem ebbe az irányba indul el a kormány, hogy mintegy fix díjazást megállapítva a bázisfinanszírozás irányába mozdulna el akkor, amikor ezt a rendeletet meg fogja alkotni.

Az egészségügyről szóló törvény kapcsán szintén uniós kötelezettségnek tesz eleget akkor a kormány, amikor a vonatkozó részt módosítja. Ennek is azért van előzménye: május 6-án egy indoklással ellátott véleményt, azaz figyelmeztetést kapott a Bizottságtól Magyarország, amiért elmulasztotta a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvet átültetni a magyar jogrendbe. Ez az irányelv a szakmai képesítésekre vonatkozó elismerési rendszer reformjára irányuló folyamat eredménye, melynek az a célja, hogy a munkaerőpiac rugalmasabban működjön, a szolgáltatásokhoz szabadabban lehessen hozzájutni. Ha két hónapon belül a parlament nem fogadja el ezt a módosítást, akkor elméletileg bíróság elé vihetik Magyarországot ezzel a mulasztással kapcsolatban, de ez önmagában nem fogja megoldani mindazokat a problémákat, amelyek a létszámgondot jelentik jelenleg hazánkban.

A kémiai biztonságról beszélt a miniszter úr elég bőven. Azért itt sajnos azok a kiskapuk benne maradnak a rendszerben, hisz maguknak a gyártóknak kell a biztonsággal kapcsolatos minősítési tanúsítványt kiállítani, illetve szintén kibúvót jelenthet a szabályozás alól a kémiai biztonságot illető fogalom meghatározása, hisz az adott vegyület besorolása során nem csupán az egészségre való ártalmasságot, hanem egyidejűleg a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét is figyelembe kell venni. Hogy ez mit jelent, azt el tudjuk képzelni, nem feltétlenül biztos, hogy adott esetben, mondjuk, az egészségügy és a környezetvédelem fog egy ilyen párbeszédből győztesen kikerülni.

Még két rész marad, az indikáción túli gyógyszerrendelés. Úgy gondolom, hogy ez egy pozitív dolog, és azok az aggályok, amelyeket Nagy képviselő úr felvetett, jogosak, habár a működés során, úgy gondolom, precedens jellegű működés fog megvalósulni; ha egy vegyületre egyszer már kimondták, akkor nem feltétlenül kell folyamatosan, habár tény és való, hogy magában a törvényben ez szerepel.

(22.10)

Ami itt aggasztó, az ennek a résznek az a felhatalmazó rendelkezése, amikor az eljárási díjakkal kapcsolatosan rendelkezik. Nem tudom, pontosan ez mit jelent, hogy ilyen egyedi esetben is ugyanolyan eljárási díjat kell-e fizetni, mint mondjuk, egy gyógyszer forgalombahozatali engedélye kapcsán, aminél tudjuk, hogy hihetetlen nagy összegekről van szó. Ha ez következik be, akkor lényegében lehetetlenné teszik ennek a módosításnak az alkalmazását, illetve lehetetlen helyzetbe kerülnek a betegek. Ezt jó lenne tisztázni.

Az egészségbiztosítási hatósági felügyelettel kapcsolatban érthető, hogy a szakértői vélemény elkészültéig felfüggesztik az eljárást, azonban valami határnapot azért jó lenne meghatározni. Azért a jelenlegi orvosszakértői tevékenység kapcsán számtalanszor tapasztaljuk, hogy indokolatlanul és mérhetetlen módon elhúzódik ezeknek a szakvéleményeknek az elkészítése. Ennek okait fel kell tárni. Az esetek túlnyomó többségében finanszírozási okok állnak a háttérben, tehát nem szakértői kapacitással van baj. De így, ebben a formában lényegében parttalanná válhat, és meghatározhatatlan az, hogy egy eljárás mikor záródik le. Márpedig az érintettek számára az eljárások minél gyorsabb és minél korrektebb lezárása szükséges, úgy gondolom.

Mindezek ellenére, végigtekintve az egész törvényjavaslatot, a Magyar Demokrata Fórumnak az a véleménye, hogy elfogadható ez a törvényi szabályozás, különösen, ha sikerül módosító javaslatokkal ezeket a hibákat kiküszöbölni, illetve a felvetéseket még beemelni a törvénybe.

Ezzel kapcsolatban indítványozom az elnök úrnál - és kérdezem miniszter urat -, hogy a holnapi nap zárásáig hadd kapjunk lehetőséget a módosító javaslatok benyújtására. Ugyanis itt, a vita során fölmerültek új szempontok, amelyek mindenféleképpen megfontolást igényelnek, és erre még 24 órát szeretnénk kérni. Kérem, hogy járuljanak ehhez hozzá.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu