DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A polgári perrendtartás és a bírósági végrehajtás szabályainak módosításáról és az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában a vezérszónoklatok már elhangzottak, és azt bizonyítják, hogy a törvénykezés irányaival, a javaslatok lényegével egyetértenek a parlamenti pártok. Hozzászólásomat én is azzal kezdem, hogy az MSZP-frakció mindhárom javaslatot támogatja, és meg fogja szavazni.

A három törvény között ugyan közvetlen összefüggés nem sok van, azonban célkitűzéseikben annál több. Alapvető célja mindhárom jogszabálynak, hogy a bírósági eljárásokat gyorsítsa, ugyanakkor az eljáró feleket fegyelmezettebb pervitelre szorítsa. A szabályozás igyekszik kihasználni az informatikában rejlő lehetőségeket, valamint elősegíteni a jogviták peren kívüli rendezését. A javaslatok igyekeznek egyszerűsíteni az eljárásokat, csökkenteni a jogviták lefolytatásával kapcsolatos költségeket, és az igazságszolgáltatás erőforrásait a bonyolultabb ügyek irányába átcsoportosítani. A módosítások alternatív vitarendezési módokat is kínálnak.

Van még két cél, amit a törvénycsomag teljesíteni kíván. A bírósági végrehajtásról szóló javaslat az európai uniós jogharmonizációt, míg az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló javaslat az ilyen eljárások szabályait igyekszik egységesíteni, egy törvénybe foglalni. A polgári perrendtartást módosító javaslatban igazán két nagyobb terjedelmű szabályozás van. Az egyik a kis értékű perek szabályozása, a másik a fizetési meghagyási eljárás szabályainak módosítása.

A kis értékű ügyek szabályainak kialakítását az tette szükségessé, hogy sok esetben a bizonyítás költségei magasabbak voltak, mint a perérték, vagyis az eljárások lefolytatása nagyobb terhet rótt az érintettekre, mint az ügy értéke. A javaslat a kis értékű perek szabályait a helyi bíróságok hatáskörébe tartozó, kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető követelések esetén az ellentmondás folytán perré alakult eljárásokban teszi alkalmazhatóvá. Ezek olyan vagyonjogi perek, amelyek értékhatára 1 millió forint. Az 1 millió forint értékhatárú ügyek a perek 32 százalékát teszik ki Magyarországon. Látható tehát, hogy a módosítás jelentős nagyságrendű ügyeket érint.

A szabályozás a peres felek eljárási szabadságát némileg szűkíti, hiszen arra szorítja őket, hogy valamennyi peranyagot már lehetőleg az első tárgyaláson terjesszék a bíróság elé. Ha ez sikerül, márpedig a szabályozásnak ez a célja, nyilvánvalóan a bíróság is rövidebb idő alatt fog dönteni. A megcélzott ügyintézési időtartam három hónap.

Tisztelt Ház! A fizetési meghagyás a pénzkövetelések, az ingó dolgok kiadása iránti követelések egyszerűsített eljárásban történő elbírálására irányuló nem peres eljárás. Ennél az eljárásnál az informatika fejlődése lehetővé tette - amit egyébként európai, elsősorban német példák alá is támasztanak - az automatizált eljárás bevezetését, ami azt jelenti, hogy minimális idő alatt és minimális bírósági közreműködéssel zajlanának az eljárások. A hatóság és az ügyfél közötti kommunikáció elektronikus úton történik, mint ahogyan a beérkező kérelmek feldolgozása is. A bevezetés célja pedig az, hogy az eddigi tizenöt nap helyett három nap alatt kibocsátott fizetési meghagyáshoz lehessen jutni. Ha az ügyben ellentmondással élnek, akkor pedig kezdődik az előzőekben ismertetett kis értékű ügyekre vonatkozó egyszerűsített eljárás.

(17.40)

A fenti szabályok következtében jelentősen rövidül és olcsóbb lesz a per.

Tisztelt Ház! A bírósági végrehajtásról szóló törvény lényeges módosítása az ingatlanok, illetve bizonyos esetekben az ingók árverésére vonatkozik. Lényege, hogy az árverés nemcsak kevesek számára hozzáférhető és megismerhető hirdetménnyel indul, hanem az internet nagy nyilvánossága előtt. Az árverési értékesítés két fő szakaszra tagolódik, az elektronikus árverési hirdetmény közzététele és az árverés napja közötti időszakra, amelynek során a korábbi írásos ajánlattételt kiváltva elektronikus úton tehetők meg az ajánlatok, és maga az árverés napja, amikor elektronikus úton, de szóban is folyhat a licitálás. Ettől a módosítástól egyrészt az eljárási idő rövidülése várható, másrészt bővülni fog az ajánlattevők köre, nagyobb lesz a verseny, és harmadrészt vélhetően magasabb értéken kel el az árverésre bocsátott vagyontárgy.

Módosulnak a jelzálogtárgyakra vezetett végrehajtás szabályai is. A módosítás lényege az, hogy a lehető legkésőbbi időpontra teszi a zálogjogosultak más hitelezők által indított végrehajtási ügyeibe való bekapcsolódásának időpontját azért, hogy a kötelezett rendelkezésére álló hosszabb idő alatt esetleg teljesíthessen, és így például kisebb értékű tartozásért nem kell megindítani a jelzáloggal terhelt ingatlan árverését.

Tisztelt Ház! A közjegyzők alapvető feladata, hogy szolgáltatásaikkal hozzájáruljanak a bíróság előtti jogviták elkerüléséhez. A közjegyzők előtt évről évre nagyszámú nem peres eljárás indul, amelyek zömét három hónapon belül befejezik. A javaslat célja, hogy bővítse az általuk lefolytatható nem peres eljárások körét, és szélesebb körben lehetővé tegye a közjegyzők igénybevételét.

A hatályos szabályozás négy közjegyzői nem peres eljárást ismer, ezek egészülnek ki további hárommal. Az egyik ilyen a közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárás. Ez akkor lehetséges, ha az adott ügyben polgári per vagy büntetőeljárás nincs folyamatban, és ha az érintett úgy dönt, hogy az előzetes bizonyítás lefolytatását nem a bíróságtól, hanem a közjegyzőtől kéri. De kérheti például igazságügyi szakértő kirendelését is a közjegyzőtől például azért, hogy a perindítási szándékot erősítse, vagy éppen gyengítse a szakértői vélemény beszerzésével. Mind az előzetes bizonyítás, mind pedig a szakértő-kirendelés egyszerűsítheti a későbbi perben eljáró bíró munkáját, és rövidítheti a per időtartamát.

Az értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítását jelenleg is a közjegyzők végzik. Az eljárás szabályainak módosításával a hirdetményi határidő, amelynek letelte után kerülhet sor a semmissé nyilvánításra, lényegesen lerövidül. A javaslat szerint célszerű, ha az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásának vezetése is a közjegyzőkhöz kerül, hiszen így az interneten folyamatosan és közhitelesen, valamint ingyen hozzáférhető nyilvántartás állna az ügyfelek rendelkezésére. Az országosan kiépült közjegyzői hálózat fejlett adminisztratív és informatikai rendszere alkalmas a fenti feladatok ellátására, valamint mentesíti az államot a kiépítés és fenntartás költségei alól.

Tisztelt Ház! A három törvénytervezet elfogadása erősíteni fogja az igazságszolgáltatás ügyfélbarát, szolgáltató jellegét, javítja a perek és nem peres eljárások időszerűségét, és elősegíti, hogy az országban közel azonos feltételekkel juthasson hozzá minden jogkereső állampolgár az igazságszolgáltatáshoz.

Ezért elfogadásra ajánlom mindhárom törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu