DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, Veszprém megye, 6. vk.): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általános vita folytatásaként szeretném összegezni azt, ami az elmúlt időszakban történt, ahogyan mi látjuk, hogy mi történt az elmúlt időszakban a közbeszerzési törvény módosítása kapcsán.

Ahogy korábban is elmondtuk, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatja azokat az elképzeléseket, hogy a következő időszakban a közbeszerzési törvény, illetve az azon alapuló eljárás egyszerűbbé váljon. Támogatjuk azt is, hogy átláthatóbb legyen, és támogatjuk azt is, hogy az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek megfelelően szükségessé vált módosítások a törvénybe beépítésre kerüljenek.

Mint ahogy említettem, túl vagyunk az általános vita első részén, és szerencsére túl vagyunk azon a korábbi téves kormányzati elképzelésen is, hogy nagyon szűk keretek között, nagyon rövid idő alatt kerüljön sor a közbeszerzési törvény módosítására. Mint ahogy elmondtuk, ezt korábban sem támogattuk, és nagyon örülünk annak, hogy nem ez lett a vége. Nagyon örülünk annak is, hogy jelen pillanatban a kormányzatnak olyan elképzelése van, hogy egy széles körű vita során, minél több partner bevonásával valósuljon meg a közbeszerzési törvény módosítása.

(13.50)

Ebben a vitában, ahogyan mi is tapasztaljuk, szinte mindenki teret kap, a közbeszerzésben érdekelt szervek, a szakmai szervezetek, de úgy tűnik, az ellenzéki pártok javaslata is meghallgatásra talál.

Támogatjuk azt az elképzelést is, amelyet korábban felvetettünk, hogy ne most, ilyen rövid idő alatt kerüljön sor a törvényjavaslat elfogadására, hanem akár ősszel is. Úgy gondoljuk, semmi akadálya nincs annak, hogy a nyári időszakot is felhasználva olyan módosítások kerüljenek a közbeszerzési törvénybe, amelyek a későbbiek során megállják majd a helyüket.

Mi az, amit mi, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség fontosnak tart, hogy a következő hatályos közbeszerzési törvényben megfogalmazásra kerüljön? Egyrészt fontosnak tartjuk azt az általános elvet beépíteni, amely kötelező jellegűvé teszi a következő időszakban a magyar nyelv használatát. Ha hiszik, ha nem, ez a korábbi időszakban nem volt ilyen egyértelmű. Jelen pillanatban már van olyan módosító javaslat, amely leszögezi azt, hogy a következő időszakban a hirdetmények kiírása, illetve az eljárás lefolytatása során, utalva a jogorvoslati eljárás lefolytatására is, kötelező jelleggel az egyik nyelv a magyar legyen. Tehát mi nem abban gondolkodunk, hogy kizárólagos jelleggel állapítanánk meg ilyent, hiszen azt gondolom, erre nincs is szükség, de szeretnénk megerősíteni azt az elvet, amely a következő időszakban ezt kötelezővé teszi. Egyébként ez egy európai joggyakorlat, az Európai Unió más országaiban elképzelhetetlen lenne, hogy az adott ország nyelve mellőzésre kerüljön például a közbeszerzési eljárás során.

Nagyon fontosnak tartanánk, hogy a kis- és középvállalkozók helyzetbe kerüljenek a következő időszakban, és erre lehetőség nyíljon a közbeszerzési eljárások során. Ilyen lehet például a részajánlat-tételi lehetőség megteremtése a közbeszerzési eljárásokban. Ott, ahol ezt a műszaki tartalom és egyéb kritérium lehetővé teszi, szeretnénk, ha a következő időszakban ilyen részajánlat-tételi lehetőségekre kerülne sor. Úgy gondoljuk, adott esetben ez megnyithatja a kaput azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek korábban azért nem tudtak eredményesen részt venni a közbeszerzési eljárásban, mert egy olyan nagy csomagban kellett volna részt venniük, amire nem volt lehetőségük.

Támogatjuk és fontosnak tartjuk azt, hogy a szolgáltató állam fogalma megjelenjen a közbeszerzési törvényben. Továbbra is legyen kötelező a hirdetmények ellenőrzése a tanács titkársága által, pénzért, tehát általános jelleggel ezért továbbra is fizetni kelljen, hiszen azt gondoljuk, ez egy szolgáltatás, de legyenek a díjfizetés alól mentes szervezetek, intézmények.

Ma Magyarországon, a korábbi időszakot figyelembe véve, a gyakorlat alapján megállapítható az, hogy a nagyobb önkormányzatok, a nagyobb gazdasági társaságok az elmúlt időszak tapasztalatait összegezve és a szakértői hálózat kiépítésével biztosították maguk számára azt, hogy eredményesen tudjanak kiírni közbeszerzési eljárást, vagy adott esetben a másik oldalról eredményesen tudjanak abban részt venni.

A korábbi elképzelés, amely lehetőséget teremtett volna arra, hogy a következő időszakban a hirdetményeket ellenőrizze a Közbeszerzési Tanács Titkársága, azt gondoljuk, rossz folyamatot indított volna el, azért, mert bizonyára lett volna jó néhány olyan önkormányzat, amely spórolás címén megpróbálta volna ezt a kötelező elemet kiiktatni, azonban a későbbiek során azért, mert a hirdetményük nem felelt volna meg a törvényi előírásoknak - megjegyzem, néhány eljárás során nagyon szigorú feltételek vannak a törvényben a hirdetmény kötelező elemeivel kapcsolatban -, ez oda vezetett volna, hogy ez az eljárás a későbbiek során a határidőket tekintve módosult volna, hiszen jogorvoslati következménye lett volna, ezáltal maga a közbeszerzés eredményeként megvalósítani kívánt beruházás vagy szolgáltatás késedelmet szenvedett volna, hiszen ez hosszabb határidőt jelentett volna. Azt gondoljuk, vissza kell állítani a hirdetmények kötelező ellenőrzését, még egyszer hangsúlyozom, pénzért, tehát szolgáltatásként, de teremtsünk lehetőséget arra, hogy a kisebb lélekszámú önkormányzatok, kisebb lélekszámú önkormányzatok intézményei, adott esetben civil szervezetek ha a közbeszerzés hatálya alá tartoznak, legyen lehetőségük arra, hogy mindezt díjmentesen valósítsák meg.

A következő az elektronikus közbeszerzési eljárás kötelező bevezetése. Korábban is elmondtuk, nagyon pártoljuk azt, hogy a következő időszakban - majd valamikor - az elektronikus közbeszerzési eljárás általános gyakorlattá váljon, azonban úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi törvényjavaslatban szereplő hatálybalépési időpontokat kijjebb kell tolnunk, módosítanunk kell azokat, hiszen azt gondoljuk, vannak olyan résztvevői, lehetnek olyan résztvevői a közbeszerzési eljárásoknak, akik már most felkészültek arra, hogy ilyen eljárásokat elektronikus formában lebonyolítsanak, azonban ha ezt kötelező jelleggel vezetjük be, akkor gondolnunk kell azokra a résztvevőkre is, akik ezt csak később tudják biztosítani.

Nem támogatjuk azt, hogy az egészségügyi szolgáltatási koncesszió keretében ezek az eljárások kikerüljenek a közbeszerzési törvény hatálya alól. Nem látunk olyan elvet vagy olyan kötelező feladatot, amely szükségessé tenné ezt a módosítást. Azt gondoljuk, hogy az egészségügyi szolgáltatás az egyik olyan közjellegű szolgáltatás, amelynek a legnagyobb nyilvánosság előtt kell lebonyolódnia, és ha nekünk az a szándékunk, hogy a közbeszerzési törvény általános alapelvei ilyeneket valósítsanak meg, akkor továbbra is az a feladatunk, hogy ezek az eljárások a közbeszerzési törvény hatálya alatt valósuljanak meg.

Mi az, amit továbbra is aggályosnak tartunk? A projekttársaság intézményét. A jelenlegi formájában semmiféleképpen nem támogatnánk ezt. Láttunk már módosító javaslatokat ezzel kapcsolatban, azokkal együtt talán tudnánk támogatni. De szeretném egy dologra felhívni a figyelmet. Nevezetesen: nem minden esetben jó az, ha a gyakorlathoz alakítjuk a törvényi szabályozást, ráadásul ha ezt egy rossz gyakorlathoz tesszük.

Ugyanilyen aggályosnak tartjuk az erőforrást adó szervezet és az alvállalkozó közötti fogalmi megkülönböztetést. Korábban sem volt egyértelmű ez a fogalmi megkülönböztetés. Lehet, hogy most a jobbító szándék vezette azokat, akik megpróbálják rendezni a két fogalom közötti különbségtételt, de azt gondolom, ez inkább közelíti a két fogalmat, és egy még átláthatatlanabb szituációt teremt. Ezért e két dologgal kapcsolatban - a projekttársasággal kapcsolatban és az erőforrást adó szervezet fogalmával kapcsolatban - hadd világosítsam meg azt, hogy a jelenlegi gyakorlat lehetővé teszi azt, hogy a közbeszerzési eljáráson induló ajánlattevő kettéváljon, elméletileg mindenképpen. Lesz egy olyan csoport, amelyik képes arra, hogy eredményes legyen a közbeszerzési eljáráson; minden eszköze megvan arra, hogy eredményes legyen a közbeszerzési eljáráson, miközben tudja azt, hogy magát a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló szolgáltatást vagy beruházást nem képes megvalósítani. Ennek ellenére van egy másik szervezet, amelyik tudja, hogy nem indulna eredményesen egy ilyen közbeszerzési eljáráson, de minden eszköze megvan arra, hogy egyébként a közbeszerzési eljárás tárgyaként megvalósuló szolgáltatást vagy beruházást eredményesen tudja megvalósítani. Erre találják ki jelen pillanatban az alvállalkozó, az erőforrást adó szervezet és adott esetben a projekttársaság fogalmát.

(14.00)

Szeretném megkérdezni azt, hogy általános gyakorlatként akarjuk-e bevezetni az aktatáskás közbeszerzést Magyarországon; a jól szituált embereket, akiknek nincs másuk, csak egy aktatáskájuk, jó kapcsolataik, megfelelő információjuk, és el akarjuk-e választani intézményesen egyébként a közbeszerzési eljárást megvalósító gazdasági társaságoktól. Tudom, hogy jelen pillanatban ez a gyakorlat Magyarországon meg néhány esetben más európai országban is - de akarunk-e ennek a folyamatnak intézményt adni azáltal, hogy most úgy látjuk, hogy mivel ez a gyakorlat Magyarországon, ezért ezt szeretnénk megvalósítani?

Semmiképpen nem támogatjuk az átláthatósági megállapodás megjelenését a törvényjavaslatban. Azt gondoljuk, hogy ez nem átláthatóbbá, hanem átláthatatlanabbá teszi a közbeszerzési eljárást. Miről is van szó? Jön egy újabb független szakértő az eljárásban - megdrágítja az eljárást egyébként -, megállapodást köt - igaz, egyelőre csak köthet - az ajánlatkérővel és az ajánlattevővel közösen, és neki az lesz a feladata, hogy ha bármi problémát észlelne, szóljon. Működhet-e ez a gyakorlatban eredményesen? Kell-e fizetni valakit az ajánlattevőnek és az ajánlatkérőnek közösen, hogy onnantól kezdve semmi ne kerüljön nyilvánosságra? Ez nem átláthatósági megállapodás, ez egy titoktartási megállapodás. Ezért fizetünk egy szakértőt a gyakorlatban, ezért drágítjuk a közbeszerzési eljárást, és mi - intézményesen lehetőséget teremtve - mindent megpróbálunk megvalósítani annak érdekében, hogy soha semmilyen probléma ne kerüljön nyilvánosságra a közbeszerzési eljárás során.

Mindent összevetve azt gondoljuk, hogy a jelenlegi módosításokat látva nagyon örülünk annak, hogy egy szakmai vita van kibontakozóban a közbeszerzési törvény módosítása kapcsán. Nagyon örülünk annak, hogy nagyon sok résztvevője van ennek a szakmai vitának. Nagyon örülünk a kormányzat jelenlegi álláspontjának, amely mind időben, mind térben kiszélesítette a közbeszerzési törvény módosítása kapcsán a vita lehetőségét, és ha úgy látjuk, hogy az általunk sarkalatosnak vélt módosítások bekerülhetnek a törvényjavaslatba, akkor a mi elképzeléseink szerint tudunk támogatni egy ilyen új közbeszerzési törvényt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu