PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! És tisztelt Netpolgárok! - hiszen az ő érdekükben állt össze az öt parlamenti párt két országgyűlési határozati javaslattal, egy bizottság felállításával és egy országgyűlési határozati javaslat benyújtásával.

Ha valaki hallgatja ezt a vitát, és meghallja azt a szót, hogy "netpolgár", akkor nem valami cyborgszerű űrlényekre gondol, hanem azokra az emberekre, akik naponta 6-8 órán keresztül ülnek a számítógépeik előtt, dolgoznak velük, alkotnak, legfőképpen dolgoznak velük.

Természetesen ma, a XXI. században a számítógép már egy szórakozási forma, hiszen nagyon sokan ma már nem munkaidőben, hanem délután, mondjuk, 7 és 10 óra között használják otthon a számítógépeiket, ezen nézik a televíziót, és ezer más dologra alkalmas a számítógép.

2008 az Európai Unióban az e-befogadás éve, és 2008 januárjában az Inforum kezdeményezésére - és hangozzék el itt a kezdeményező neve is, Dombi Gábor, aki az Inforumnak, amely egy civil egyesület, az elnöke - az öt parlamenti párt találkozott, és úgy döntött, hogy együttesen fog fellépni, és együttesen fog cselekedni.

Itt a parlamenti vitában nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy mi történt az információs társadalom tekintetében az elmúlt nyolc évben. 2000-ben a polgári kormány Orbán Viktor vezetésével helyesen úgy döntött, hogy egy kézbe, a Miniszterelnöki Hivatalba telepítette Magyarországon az informatikát és a távközlést. A Miniszterelnöki Hivatalon belül megalakult egy csoport, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott, a többi minisztériumból az integráció megtörtént.

Aztán 2002-ben, amikor a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége megkötötte a koalíciót, akkor létrejött az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, és az informatikáért és a hírközlésért aggódók és a netpolgárok fellélegeztek, hiszen azt gondolták, hogy egy magasabb szintre került az ő képviseletük, és magasabb szintre került ennek a problémának a kezelése, hogy mind az öt parlamenti párt, mind valamennyi kormány az elmúlt 6-8-10 vagy 12 évben olcsóbb, hatékonyabb államról beszélt, és arról beszélt, hogy minél több embert be kell vonni például az elektronikus közigazgatásba, és hogy minél több ember használja a számítógépét.

Az IHM 2002-es megalakulása után sajnos az IHM és a Miniszterelnöki Hivatal között hónapokon keresztül viták folytak arról, hogy mi maradjon a Miniszterelnöki Hivatalban, és mi kerüljön az IHM-be. Koalíciós kormányzás volt akkor Magyarországon. Az egyik része került az SZDSZ-be, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumba, a másik része maradt a Miniszterelnöki Hivatalban. Azt gondolom, hogy talán az információs társadalom itt szenvedte el az első nagyobb ütést, hiszen ha egy kézben maradt volna, mondjuk, a Magyar Szocialista Párt által vezetve ez a terület, akkor lehet, hogy előrébb tartanánk, mint ahol ma tartunk.

Aztán továbbpörgetve az idő kerekét, az éveken keresztül tartó viták és hatásköri, azt gondolom, túllépések, és tulajdonképpen párhuzamos rendszerek kiépítése után Kóka János bekerült a magyar politikai életbe, és azt gondolta mindenki, aki ezzel a területtel foglalkozik, hogy a szakmából érkezett valaki, aki pontosan tudja, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy azok az említett problémák, amelyekről néhány perccel ezelőtt beszéltem, ha nem is megoldódnak, de legalább csökkenjenek.

Sajnos ez nem így történt. Egészen 2006-ig tulajdonképpen ez a többfejűség megmaradt. 2006-ban a második Gyurcsány-kormány úgy döntött, hogy megszünteti az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, de az MDF határozott álláspontja szerint ismét hibázott, hiszen az IHM-nek egyes jogosultságai a GKM-be, más jogosultságai a Miniszterelnöki Hivatalba kerültek át.

Néhány hónap leforgása alatt sikerült megegyezni a GKM-nek a Miniszterelnöki Hivatallal. Itt már nem hosszú hónapok, vagy mondjuk, egy-másfél év telt el a hatásköri viták kapcsán. Azt tudom mondani, hogy történtek apróbb lépések, viszont az is igaz, hogy a parlamenti pártok által beérkező javaslatok közül a kormányzat jó néhányat támogatott. Gondolok itt az MDF által szorgalmazottra, például arra, hogy az APEH-irodákban lehessen bankkártyával fizetni. Több év után, három és fél év után sikerült ezt a javaslatunkat átvinni. Vagy például a mostani javaslatunk, amiről hétfőn lesz szavazás, ez az ügyfélkapu módosítása. Hétfőn fog a tisztelt Ház falai között a végszavazás megtörténni. Ezt is már másfél évvel ezelőtt feldobtuk, szerettük volna, ha megváltoztatásra kerül a törvény. Tulajdonképpen mi egy nagyobb, bátrabb lépést szerettünk volna, mint amit a kormánypárti képviselők el tudtak képzelni, hiszen mi azt szerettük volna, ha mindenkinek automatikusan kiadjuk az ügyfélkapukulcsot, és minél több ember használja az ügyfélkapu rendszerét.

Nagyon fontosnak tartottuk volna azt, hogy az elektronikus adatszolgáltatási derogációról szóló országgyűlési határozati javaslatunk tárgyalása megtörténjen.

(17.20)

Sajnos ezt a kormánypárti képviselők nem támogatták. Emlékszem az akkori vitára, ami egy évvel ezelőtt zajlott le. Márfai Péter MSZP-s képviselőtársam azt mondta, hogy a kormány az év végéig el fogja készíteni azoknak a fölösleges adatszolgáltatásoknak a listáját, amiket beküldünk az egyik hatósághoz, azok automatikusan át fogják adni a másiknak, erről készül egy törvény. Sajnos, képviselőtársaim, ez a törvény a mai napig nem született meg. Bízom abban, hogy a bizottságon belül ezeket a kérdéseket át fogjuk tudni tekinteni, és ha nem tud bejönni ellenzéki vagy kormánypárti javaslatként, akkor majd ötpárti törvénymódosítási javaslatként be fog tudni jönni, akár a bizottság által is kezdeményezve. Hiszen nem az a lényeg, hogy ki kezdeményezi, hanem az a lényeg, hogy Magyarországon a netpolgár-társadalom fejlődni tudjon, az a lényeg, hogy tényleg minél többen használják a különböző elektronikus szolgáltatásokat, és hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a köre nemhogy szűküljön, hanem bővüljön.

Gondoljunk csak arra, hogy Magyarországon az APEH honlapján töltötte ki néhány héttel ezelőtt 2 850 000 adózó állampolgár az adóbevallását. Ezek közül 650 000 adózó állampolgár volt, aki - helyesen - a jól működő ügyfélkapu segítségével beküldte a bevallását az APEH-nak, míg a másik 2 200 000 adózó állampolgár fogta, kinyomtatta az adóbevallását, elment a postára, sorba állt, és föladta. Mennyi pénzt és energiát lehetett volna megtakarítani nemcsak az adózó állampolgároknak, ha elérné őket az a hír, hogy igen, itt van az ügyfélkapu, azt lehet használni, annak milyen előnyei vannak. Ha másra nem, csak arra használjam, hogy az éves APEH-bevallásomat beküldöm, mekkora előnyöm származik ebből! Azt tudom képviselőtársaimnak mondani, hogy ez mind az öt parlamenti párt feladata, hogy ez így történjen, és évről évre többen adják be elektronikusan az adóbevallásukat.

De mondhatnám egy másik javaslatunkat, azt, hogy az APEH-nél készüljön elektronikus adónaptár, amit hál' istennek a Pénzügyminisztérium meghallott, és az APEH-en belül néhány hét múlva el fog indulni. Ez is azt a logikát követi, hogy nemcsak az adózó állampolgároknak van feladatuk, hanem a mindenkori kormánynak is van feladata például abban, hogy az emberek az adójukat időben be tudják fizetni. Ez az elektronikus adónaptár úgy fog működni, hogy egy e-mail segítségével kap az állampolgár - aki kér - visszajelzést arról, hogy neki mikor vannak bevallási időszakai. Azt gondolom, hogy ez pár millió forintból, pár milliós fejlesztéssel az APEH honlapján megvalósítható, és nagyon örülök annak, hogy az MDF-nek az a javaslata néhány hét múlva meg fog tudni valósulni.

De ha már itt vitatkozunk a Ház falai között, felvetnék egy problémát. Itt van a NYENYI-s adatlapok kérdése, amit még mindig nem oldottunk meg, hiszen az országos nyugdíjintézet és az APEH adatbázisa nem stimmel egymással. Azt szerettük volna, ha már 2008-ban sem kell NYENYI-s adatlapokat beadni, de elképzelhető, hogy meg kell hosszabbítani 2009-re a dupla adatszolgáltatást. A kormány figyelmét szeretném erre felhívni, mert sajnos a két adatbázis között iszonyú nagy a különbség.

A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja azt tudja elmondani, hogy ebben az évben, az elmúlt öt hónapban sokkal több minden történt az információs társadalom megerősödése és kiterjedése területén, mint ami mondjuk, 2006-ban vagy 2007-ben történt. És ezt nagyban köszönhetjük azon civil egyesületeknek és alapítványoknak, mint például az Inforum nevű egyesületnek, amiről a hozzászólásom elején beszéltem, vagy a Neumann Társaságot is meg kell említeni vagy az Internetfejlesztésért Alapítványt, illetve jó néhány olyan civil egyesületet és alapítványt, akik nemcsak beszélnek, hanem tesznek azért, hogy Magyarországon a digitális szakadék csökkenni tudjon.

A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatja a beadott képviselői indítványt, és mindenféleképpen azt szeretnénk, és a házbizottság ülésén is ezt fogjuk kezdeményezni a csütörtöki napon, hogy a két javaslat együttes vitájának lezárása történjen meg. Magyarul az 5332-es képviselői indítvány bekerülhessen a Házba, Házszabálytól való eltéréssel, úgy, hogy a hétfői napon ennek a javaslatnak mind az általános, mind a részletes vitája egyszerre történjen meg, és a módosító javaslatokról való szavazás is és a végszavazás is történjen meg. Hiszen amikor mi, képviselők, akik ezzel a témával foglalkozunk, elmegyünk a civil egyesületek vagy alapítványok rendezvényére - vagy meg kell említeni a Microsoft Titán programját és egyéb más programokat, amiket a szabad szoftveresek is kezdeményeztek, oda is elmegyünk -, egyáltalán nem mindegy, hogy mi ennek az öt parlamenti pártnak a nevében, ennek a bizottságnak a nevében fogunk-e tudni elmenni akár az elnök úrral közösen vagy az elnök úr megbízásából, képviselni a Magyar Országgyűlést, és ott mind az öt parlamenti párt nevében hozzászólni. A nyáron is számos olyan esemény és rendezvény lesz, amin nekünk részt kell venni. Ezért fontos az, hogy elfogadásra kerüljön az országgyűlési határozati javaslat, és ezért fontos az, hogy az öt parlamenti párt által felállítandó eseti bizottság elkezdje a munkáját.

Persze ezt csak halkan jegyzem meg: ha ennek a ciklusnak az elején fölállt volna egy informatikai és távközlési vagy informatikai és hírközlési - az elnevezésen lehet vitatkozni - bizottság, tehát lenne egy főbizottság, akkor teljesen más lenne a helyzetünk. Sajnos azt gondolom, hogy annak idején, amikor a parlamenti pártok azon vitatkoztak, hogy milyen bizottsági struktúra álljon föl, akkor nem helyesen döntöttek, hiszen a megszűnő minisztérium után megszűnt az a főbizottság is, amelyik ezzel a témával hétről hétre foglalkozott.

Tudom, hogy az Országgyűlésen belül a gazdasági bizottságnak van egy albizottsága, az informatikai albizottság, de nem mindegy az, hogy egy témáról főbizottságban vagy egy albizottságban kerül szó. A mostani, tulajdonképpen a ciklus végéig felálló eseti bizottság, azt gondolom, azért helyes, ha feláll, mert ennek az eseti bizottságnak szinte olyan jogosultságai vannak, mint egy állandó bizottságnak, és ebben az eseti bizottságban, azt gondolom, az öt parlamenti párt összefogva - ahogy ebben a témában eddig történt -, szakmai vitát folytatva, nem politikai vitát folytatva tud azért közösen tenni, hogy Magyarországon a netpolgár-társadalom minél erősebb legyen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu