FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell jegyeznem, hogy az eddig hallott, SPS-rendszert dicsérő gondolatoknál gratulálnom kell, akik ennyi csúsztatást és ilyen cinizmussal előadva próbálták meg megindokolni, hogy szerintük miért kell bevezetni az SPS-t.

Akkor mondhatnám azt, hogy SPS - egy kicsit másképpen! Nézzünk a dolgok mélyére! A dolgok mélyére pedig akkor tudunk nézni, ha visszanyúlunk 2007-re, amikor önök a támogatás egyik fajtájára, a nemzeti kiegészítő támogatásra - top up néven jelezzük ezt -, 2007-ben két rendelettel, megkerülve a parlamentet, olyan jogszabályt hoztak, amiről az érintettek, ez esetben a földtulajdonosok nagyon későn értesülhettek. De teljesen mindegy volt szegényeknek, hogy értesültek, vagy nem, mert önök 2007-ben olyan rendeletet hoztak a parlament megkerülésével, amelynek következtében a földtulajdonosokat igazából kisemmizték, egyelőre csak a top up viszonylatában.

Magunk között nem hiszem, hogy kell különösebben említeni, de a jegyzőkönyv hitelességéért le szeretném szögezni, meg szeretném ismételni azt a tényt, hogy a magyar gazdálkodók két forrásból jutnak támogatáshoz. Az egyik az Európai Unió megalázóan alacsony támogatása. Ez volt az a rendszer, amikor - tudjuk - még Németh Imre miniszterként, Kovács László külügyminiszterként, Medgyessy Péter miniszterelnökként - milyen régen elfelejtett nevek! - aláírták a koppenhágai szerződést, ahol csak 25 százalék támogatást kaptak a magyar gazdálkodók az Uniótól, és nagy kegyesen megengedték, hogy 30 százalékos nemzeti kiegészítő támogatást adjon minden újonnan csatlakozott ország a saját költségvetéséből a saját gazdálkodóinak. No, ezt a saját jogon, saját költségvetésből kifizetett pénzt nevezzük top upnak.

Saját jogon tavaly önök, rendeleti úton azt a rendszert vezették be, hogy aki 2006-ban - tehát még ráadásul egy évre visszamenőleg - valamilyen oknál fogva művelője volt egy adott termőföldnek, az ezen termőföld után járó top up kifizetést vagyoni jogként mint jogosultságot megkapja, és amikor lejár a bérleti szerződés, a tulajdonos ezt a termőföldet visszakapja ugyan, de támogatási jogosultság a 2006-ban ezt a termőföldet művelőt illeti örökre. Ezzel a támogatási jogosultsággal mint vagyoni értékű joggal adásvételt bonyolíthat le. Mint bizottsági előadóként, kisebbségi vélemény megfogalmazójaként említettem, bankokhoz fordulhat, azzal különféle banki műveleteket végezhet, és természetesen a Ptk. szabályai szerint örökölhető.

Persze rögtön meg kellene kérdezni, hogy mivel indokolták tavaly önök a rendelet bevezetését. Akkor még volt egy különleges indokuk az mellett, amit mindig elmondanak az állattenyésztők megsegítése érdekében - erre majd külön kitérek -, akkor még azt mondták, hogy 2011-ig az Unió kötelezte Magyarországot és minden utólag csatlakozott országot, hogy az SPS-rendszert, a közvetlen, farmalapú támogatási rendszert vezessék be. Vajon miért kötelezte erre az Unió akkor még Magyarországot? Azért, mert tudni kell, hogy mi az SPS-nek a lényege: a termeléstől elválasztott támogatás - így hívják.

Miért találta ki ezt az Unió még a tavalyelőtti időszakban, a régi tagországokra vonatkoztatva? Azért, mert tudjuk, hogy az Európai Unióban fölösleges mennyiségű agrártermékek láttak napvilágot az intenzív termelés következtében. Emlékszünk rá: húshegyek, vajhegyek - ez a tejtermelés következménye -, aztán gabonahegyek, amiből Magyarország is részesült: intervenciós raktárbázisok nagyon nagy költségen való működtetése. Az Unió régebben ezért úgy döntött, hogy az SPS-rendszerrel, a közvetlen, farmalapú támogatási rendszerrel válasszuk el a támogatást a termeléstől, és akkor is kapjon a gazdálkodó támogatást, ha már nem termel.

Miért találta ki ezt a logikát? Azért, hogy érdekeltté tegye a gazdálkodót, hogy nem kell annyit termelni, kedves bátyám, ön akkor is kap támogatást, és az Uniónak olcsóbb önt egy kicsit dotálni ezzel a támogatással, mint hogy ön túltermel nekünk, és aztán itt marad a nyakunkon az intervenciós raktárainkban ez a hatalmas, akkor még feleslegesnek tűnő élelmiszer-alapanyag. Tehát az Unió akkor logikusan gondolkodott.

A magyar kormány valamiért mintha nem érezte volna vagy nem hallott volna a világgazdasági jelenségek megváltozásáról, kitalálta, hogy ezt az SPS-rendszert, a termelés csökkentésére ösztönző rendszert egyelőre csak a magyarországi támogatás vonatkozásában bevezeti. De ezt úgy vezette be, hogy természetesen azonnal megsértett 1 millió 800 ezer földtulajdonost, mert a földtulajdon után járó támogatást odaadta a bérlőknek.

Természetesen van más módja is az SPS bevezetésének, a regionális modell. Ezt önök meg sem említik, mint olyat, ami Magyarországon nem alkalmazható. Egyáltalán az SPS egy olyan modell, amely csak ott működik, ahol régen kialakult, beágyazott földbirtok- és bérlési struktúrák alakultak ki. Na már most, Magyarország és egyébként az utólag csatlakozott országok természetesen nem ilyenek. Naponta vitatkozunk olyan kérdéseken, mint például az osztatlan közös tulajdoni kérdés, amelyben szegény tulajdonos tudja, hogy van neki tulajdona, de nem bírt vele mit csinálni, csak azt tudja, hogy egy nagy halmazban ő is részes, adjuk oda bérletbe a régi téesznek, mert mást nem tudott vele kezdeni.

Ebből aztán kialakult, hogy Magyarországon a legnagyobb arányban művelnek bérleti formában termőföldet. Európában egyetlenegy ilyen ország nincs. Ez éppen a ma reggeli statisztikai adat, nyilatkozva - egy kitérő - a támogatási kérelem benyújtásával kapcsolatosan, amely ma éjfélkor jár le, és ezzel kapcsolatosan statisztikai adatokat tettek közzé kutatóintézetek. Ebből adódik ez az adat, amit az előbb említettem: közel 2 millió tulajdonos, és 200 ezer igénylő, mármint gazdálkodó jelentkezett be támogatási jogosultságra, nem egészen 200 ezer. 1 millió 800 ezer olyan állampolgárunk van, akinek van földtulajdona, de azt bérbe adta, vagy esetleg olyan kicsi ez a terület, hogy az után nem jár támogatás. Ezt is hozzáteszem.

Na, tehát az Unió azt mondta, hogy 2011-ig vezessék ezt be az Európai Unió utólagosan csatlakozott tagországai. De ekkor még nem történt meg az a világgazdasági jelenség, amely tavaly már érezhető volt: megemelkedtek az alapanyagárak, óriási keresletnövekedés volt, egyrészt a bioetanol-, biodízelprogram ésszerűtlen felhasználása miatt, másrészt pedig India, Kína közismerten magasabb életszínvonalú keresletei miatt. Egyik indok tehát az uniós kényszer volt.

A másik indok, hogy az állattartókkal kellene valamit kezdeni, mert valóban nehéz helyzetbe kerültek. Ezt mindannyian tudtuk, és mi mindig elmondtuk, hogy nem igaz, hogy az SPS a megoldás az állattartóknak, mert a jelenlegi SAPS-rendszerben is - ha ésszerűen használjuk - minimum 10 százalékos elkülönítéssel lehet nekik segíteni, de mi ezt a kérdést sem feszegetjük, hanem azt kérdezem: tessék mondani, miért nem követjük azt a modellt, amit az Európai Unióban követnek? Az állattartó telepektől nem követelik meg a különféle hatósági díjakat, hanem az állam átvállalja helyettük. Önök ezzel szemben mit tettek? Az állattartó telepeknek néhány év alatt háromszorosára-négyszeresére növelték egyik-másik kötelező hatósági eljárási díjait.

(21.50)

Ezzel valóban tönkre lehet tenni az állattartókat, meg jött hozzá a magasabb alapanyagár a gabonafélék tekintetében, e kettő együtt járt. De csak azt az utalást tettem, hogy van más módja is annak, hogyan lehet az állattartó telepeket esetlegesen megsegíteni. Tehát itt sem állja meg a helyét az az indoklás, hogy az SPS adja majd a megoldást.

Kérdezhetnénk természetesen, hogy ki lesz a nyertese vagy a vesztese ennek a támogatási rendszernek. Azt hiszem, most már jól érzékeltettem, hogy a nyertese egyértelműen az a bérleti jogviszonyban működő gazdálkodási tömörülés - ez Magyarországon a régi téeszekben és állami gazdaságokban verbuválódott kft.-k, részvénytársaságok sokasága -, akik 5-10 ezer hektárt bérelnek, ők fogják megkapni a más tulajdona után járó támogatási jogosultságot.

Mint ahogy információinkból most már egyértelműen kitűnik, a termeléstől való elválasztási kötelezettséget egyedül csak a tejtermelésre írta elő az Európai Unió; semmilyen más modellre nem írta elő. Önök pedig ezt általánossá teszik. Ezzel történik meg a földtulajdonosok kifosztása. Önök persze mindig elmondták, hogy azt a konszenzusos elvet legyünk szívesek betartani, hogy a támogatást mindig az kapja meg, aki a földet műveli.

Államtitkár úr, tökéletesen egyetértünk ezzel a felfogással. És önök most egy olyan rendszert vezetnek be, hogy amikor befejezi ez a termelő a gazdálkodást, visszaadja a termőföldet a tulajdonosnak (Gőgös Zoltán: Miért adná vissza?), a támogatás ott marad a volt bérlőnél, a volt termelőnél. (Gőgös Zoltán: De ha megéri, miért adná vissza?) Most vezetik be azt a rendszert, ami ellen önök verbálisan mindig tiltakoznak, és ebben önökkel mindig egyetértettünk, mert azt mondtuk, a támogatás mindig a föld használóját illesse.

Ezért aztán a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség be is nyújtotta azt a törvénytervezetet, amelyben megmutattuk, hogy működik az a rendszer, amikor a támogatási jogosultságot mindig az adott aktuális művelő kapja meg, és nem lehet az, hogy szétválasztom úgy, hogy két évre visszamenőleg kihatárolok egy bázisévet - mondják önök -, és ott lekötöm, hogy aki akkor művelte a földet, azé lesz az összes támogatás, és kedves tulajdonos, igaz, hogy neked van tulajdonod, de innentől kezdve semmit nem ér. Miért nem ér semmit? Azért, mert mikor visszakapja a tulajdonos ezt a termőföldet, ezt eladni, bérbe adni soha többé nem tudja, mert támogatás nélküli alapon nem tudja. Eladhatja egyébként annak a bérlőnek, aki majd esetleg cinikus módon kihasználva erőfölényét, alacsony áron vételi ajánlatot tesz, hogy barátom, neked van termőfölded, nekem meg van támogatásom, te nem tudsz mit csinálni a termőföldeddel, mert értéktelen, forgalomképtelen, én tudom tőled megvenni egyedül. Önök sajnálatosan most ezt a rendszert vezetik be.

Hogy érzékeltessem, hogy ez a rendszer a társadalomban mit jelentett, idéznék egy hozzánk eljutott levélből. A levél írója egy nagyon képzett gazda, ez a levél közel tízoldalas leírásából látszik. Végeredményben így foglalja össze - e rendeletre utal: "A fenti rendeletek megalkotói a saját erkölcsi mércém szerint öltönybe, nyakkendőbe bújt haramiák, banditák, útonállók. Magam is bejelentett földhasználó vagyok, de egyúttal tulajdonos is. Családi területeink egy részét meghatározott időre, 2003-ban kötött haszonbérleti szerződésben bérbe adtuk 2008 végéig. A haszonbérleti szerződések megkötésekor még nem voltunk tagjai az Uniónak. A haszonbérleti szerződések lejárta után támogatási jogosultság nélkül kapjuk vissza területeinket. Időközben ezek a jogok keletkeztek, és a korábbi használónál maradnak. Mi, akik a saját területeinken folytatnánk a gazdálkodást, nem jutunk a saját területeinken támogatáshoz. Vagy vásároljunk jogosultságot vissza a korábbi bérlőtől vagy bárki mástól?"

Nos, ez az ok vezetett ahhoz, hogy második részeként nemcsak törvénytervezetet nyújtottunk be, hogy hogyan kéne ennek működnie, hanem Alkotmánybírósághoz fordultunk, a KDNP a Magosszal együttesen, de mint jelzem, önök ezt tudják, legalább öt magánszemély is Alkotmánybírósághoz fordult.

Egy óriási problémát még fölvet ez a kérdés; 400 ezer hektár állami termőföld van jelenleg bérleti rendszerben, e 400 ezer hektár jelenlegi bérlőjének önök odaadták örök életre a jogosultságot, lenullázták az állami termőföld forgalomképességét. Nyugat-Dunántúlon 800 ezer hektárt bérelnek külföldiek, önök most ezeknek a külföldieknek törvényerővel adják oda a nemzeti és majd most ezen törvény beterjesztésével az uniós támogatást.

Mert mi is történik most ezen törvény tárgyalása kapcsán? Nem elég, hogy bevezették a 30 százalékos kiegészítő támogatásra az SPS-rendszert, hanem most azt tervezik ezen törvénnyel, hogy 2009-től bevezetik az uniós támogatásra is. Csakhogy Mariann Fischer Boel 2008. május 20-án bejelentette, hogy nem kötelező 2011-ig az uniós tagországoknak bevezetni ezt a rendszert, elégséges 2013-ig, 2013 után pedig várhatóan visszaállnak a termelés növekedését, ösztönzését elősegítő támogatási modellre. Magyarul: mi most óriási pénzekkel átállunk egy rendszerre, amiről tudjuk, hogy vissza kell állni, vissza érdemes állni 2013 után.

Önöknek az Unió kihúzta a talajt a lábuk alól, egyetlenegy érvük nem maradt, ami miatt ezt a rendszert be kell vezetni. Természetesen pontosan tudjuk, hogy mi az igazi érdek abban, hogy ezt a rendszert mégis bevezessék. Az az érdek, ha csak kiszámolom, hogy egy 5000 hektáros bérleti rendszerben dolgozó kft., ha 150 ezer forint/hektáros az a vagyoni jog, amit megkapott a más földje után járó támogatási jogosultsággal, az már 750 millió forint vagyoni jogosultsághoz jutott, ezzel szépen bemehet a bankba, faktoráltathatja, és leteheti alapként bármilyen hitelfelvételhez. Ezzel, kérem szépen, önök más vagyoni jogosultsága után adják oda az illetéktelennek, a bérlőnek. Ilyet az Unió tőlünk nem követelt. Ez a rendszer önmagában nem mutatta meg, hogy jobb-e.

Javaslom a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében, hogy vitassuk meg, hogy az SPS vagy a SAPS. Lehet, hogy ezen lehet gondolkodni, és különféle modelleket beállítani, nekünk melyik a jobb. Megjegyzem, német gazdáknak 20 euró/hektárba került a rendszerre való átállás. Számoljuk ki, hogy mennyit bukunk itt már csak az átálláson is. 2014-ben meg vissza kell csinálni az egészet, mint ahogy említettem.

De az ajánlatunk a következő. Ha a támogatási jogosultságot hozzákötik a termőföld mozgásához, elfelejtik ezt az Alkotmánybíróság előtt megtámadott 2006. évi úgynevezett történelmi bázist, akkor minden megoldódik, és beszéljük meg tiszta fejjel, közgazdaságtani alapon, hogy mi jobb most Magyarországnak, mi jobb most a magyar gazdáknak. Az 1 millió 800 ezer sértett földtulajdonos nevében tiltakozunk ennek a rendszernek a bevezetése ellen. Soha ilyet az Unió nem követelt, ez nem fog segíteni a magyar gazdálkodóknak, egy hihetetlenül nagy feszültséget okoz a társadalomban.

A törvénytervezetet teljes egészében elutasítja a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban. - Gőgös Zoltán: Ügyvédeket, strómanokat támogatjátok, és el akarjátok adni az összes állami földet! - Font Sándor: Egyelőre mi mentettük meg, ha jól emlékszem! - Korózs Lajos: Zárd le, János! - Gőgös Zoltán közbeszól.)

Forrás: parlament.hu