SZŰCS ERIKA szociális és munkaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mai felhasználásban meghatározó fosszilis energiahordozók jelentős és sajnos tartós áremelkedése rendkívüli kihívás a gazdasági szereplők, a lakossági fogyasztók és a nemzetgazdaság egésze számára.

Ebben a változásban mindenkinek van tennivalója, vállalatoknak, lakosságnak és a kormányzatnak egyaránt. Nincs olyan megoldás, amiben a kormány más közösségi kiadások rövid és hosszú távú súlyos sérelme nélkül mentesíteni tudná a vállalkozásokat és a lakosságot az ésszerűsítést szolgáló befektetésektől és kiadásoktól. A kormányzat mégsem felelősség nélküli ebben az ügyben, és semmiképpen nem lehet semleges és passzív.

A baloldali kormány azt vallja, az államnak van felelőssége abban, mennyire kiszolgáltatottak az energiapiacon polgárai. A különböző építési móddal készült, különböző fűtési móddal üzemeltetett lakások fűtési költségei az elmúlt években azonos gázáremelkedés mellett egyre nagyobb mértékben távolodnak egymástól. A paneles lakóépületek fűtési költségeit növeli a távhővezetékek avulása miatti jelentős hőveszteség, ezen túl az egyes lakások hőfelhasználása sem szabályozható.

Emiatt beavatkozás nélkül, azonos gázáremelkedés mellett a gázzal és a távhővel fűtött lakások fűtési költségeinek emelkedése a távhős lakásban lakók rovására eltér egymástól. Ez a tendencia nemcsak szociálisan igazságtalan, hanem hosszú távon energiagazdálkodási és környezetvédelmi szempontból ésszerűtlen cselekvéseket generál az érintettek körében. Az a szándékunk, hogy csökkentsük azoknak az embereknek a kiszolgáltatottságát, akik távfűtéses lakásban élnek, egyúttal ennek terheit azok viseljék, akik extraprofitra tesznek szert az energiaárak növekedéséből.

A kormány saját hatáskörében, a 6,55 százalékos gázáremelkedés mellett a jelenlegi távhő-támogatási rendszerben az 1 gigajoule-ra eső támogatás átlagosan 32 százalékos emeléséről döntött. Ez a 32 százalékos támogatásemelkedés 2008. október 1-jétől érvényes. Ezen túl az eddig nem támogatott háztartások számára havi 1150 forint támogatás nyújtásáról is döntött. Ezzel az eddigi 305 ezer háztartással szemben valamennyi, azaz 645 ezer távfűtéses lakás számíthat energiatámogatásra, mégpedig oly módon, hogy a legalacsonyabb két jövedelmi kategóriában, településenként eltérő módon, de várhatóan a fűtési költség 3-5 százalékkal csökkenhet, a további jövedelmi kategóriákban pedig, beleértve az eddig nem támogatott háztartásokat is, a fűtési költség 1,2-3,3 százalékkal nő, ami legfeljebb fele a gázáremelés mértékének.

Ezekkel az intézkedésekkel indulhat el egy új folyamat, amelynek eredményeként a gázzal, illetve a távhővel fűtött lakások fűtési költségei az eddigi távolodás helyett közeledni fognak. Egy ilyen folyamat egyértelműen egybevág a társadalom szociális igazságérzetével és elvárásával is. 2008-ban a támogatás forrását a költségvetés keretein belül oldjuk meg, de a most benyújtandó jogszabály révén mostantól nemcsak felelőssége, hanem lehetősége is lesz az államnak arra, hogy megvédje és a korábbiaknál jobban érvényesítse a távfűtéses lakásban élők jogait, érdekeit.

A következő két évben több eszköz összehangolt alkalmazását teszi lehetővé a törvény, de mindnek az a célja, hogy olcsóbb legyen a távfűtéses lakásban lakók élete és nagyobb a biztonsága. A támogatásokban elsőbbséget kell hogy élvezzen az egyedi fűtésszabályozás lehetőségeinek kialakítása és az árképzés átláthatóságának javítása. Kiemelt cél az ártámogatás, de jelentős fejlesztési források célzott rendelkezésre bocsátásával támogatjuk a rendszer átalakítását oly módon, hogy a távfűtött lakások lakói egyénileg mérni és szabályozni tudják fogyasztásukat.

Amíg a távhő árának érdemi csökkentését a fenti intézkedésekkel el lehet érni, addig szükséges azoknak a fogyasztóknak a támogatása, akik ma tipikusan nem hozhatnak érdemi fogyasztói döntéseket az igénybe venni kívánt energia mennyiségéről. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéhez szükséges források előteremtésére (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egy úgynevezett Robin Hood-törvényt nyújtottunk be, amely a nemzetgazdasági átlagot messze meghaladó jövedelmezőségű vállalkozásokra átmeneti időre, két évre kivetett különadót jelenti.

Forrás: parlament.hu