BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A rövid kis hozzászólásom államtitkár úr elmondott szavai után jött, ugyanis államtitkár úr azt mondta, hogy a nagyvállalatok, legyenek azok külföldi vagy hazai kézben, foglalkoztatják a 80 százalékát az embereknek, és ez talán így a jó. Meg kellene kérdezni néhány vidéki polgármester, hogy ez helyben ott mennyire megfelelő.

No, mivel vidéki vagyok és polgármester, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a településemen van olyan külföldi befektető, ami egyébként nem baj, hogy külföldi, és nem baj, hogy befektető, de megtelepült a településünkön, azért szeretném elmondani a tisztelt Házban a képviselőtársaimnak azokat a hatalmas problémákat, amelyekkel mi ezekkel szemben küzdünk.

A munkaszerződések valósak, amelyek ezeken a telepeken működnek, de az emberek, kivétel nélkül mindenki minimálbéren foglalkoztatott. Ezen szerintem mélyen érdemes elgondolkodni, és szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy ezeken a telepeken az emberek sem munkaruhát, sem védőitalt nem kapnak, és csak azt - még egyszer mondom, csak azt - a munkaórát fizetik ki számukra, amelyet effektíve ledolgoznak, és semmi többet. Az ebédidőt is ledolgoztatják velük, táppénz, betegszabadság nincs, és amennyiben ezek az emberek felemelik a szavukat, akkor a válasz az, hogy kívül tágasabb.

No, nem oly régen egyszer ezek az emberek megkerestek úgy csoportosan, és kérték a hivatal támogatását. A külföldi befektető berohant a település polgármesteri hivatalába, és a következő szavakkal illette az ott dolgozókat. Amennyiben mi tovább fogjuk őket piszkálni, megpróbáljuk a hazai munkavállaló érdekeit védeni, akkor ő az összes dolgozót elbocsátja, és ott megjelennek ezek az emberek nálunk szociális segélyért. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Én azt gondolom, hogy mélyen el kellene gondolkodni minden képviselőnek Magyarországon azon, hogy mennyiben ülnek ezek a gondolatok, avagy nem, és mélyen el kellene gondolkodni azon, hogy a nagyüzemek mellett, ami nem baj, hogy van, miért nem lehet támogatni a kis családi vállalkozásokat.

Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr.

Forrás: parlament.hu