BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 21-es sorszámmal a 10. § módosításához adtam be javaslatot, amely a bázisév egy évről három évre történő megváltoztatását irányozza elő.

Hallgattam az eddigi vitát, engedjék meg, hogy egy nagyon picit más szemszögből is megvilágítsam, hogy mi a problémám a bázisév kijelölésével. A vállalkozás világát testközelből érzékelem, benne éltem nagyon sokáig. Tisztelettel kérdezem képviselőtársaimat, hogy a 2006-os évben a földtulajdonos vagy épp a földhasználó, a földbérlő tudta-e, hogy most mi 2008-ban miről fogunk beszélni itt a tisztelt Házban, tudta-e, hogy milyen feltételek fognak majd működni, és valóban az akkori ismeretei és tudása alapján kötött-e meg szerződéseket, avagy nem kötött meg szerződéseket.

Jogot nem végzett emberként nekem a józan felfogóképességemmel ellenkezik, hogy 2008-ban egy 2006-os évet jelölünk ki, amely az akkori állapotokat tükrözi, és a maival már teljes egészében ellentétes. Ha 2006-ban tudták volna a szereplők, hogy rájuk milyen kötelezettségek fognak majd vonatkozni, nagy valószínűséggel a szerződéseket meg sem kötötték volna, vagy nem azzal a tartalommal kötötték volna meg, esetleg nem olyan hosszú időszakot irányoztak volna elő. Tehát úgy gondolom, hogy még az alkotmányossági próbát sem állná ki az a törvény - amely majd itt, a Ház előtt nagy valószínűséggel azért mégiscsak elfogadásra fog kerülni - abban a pontban már, amikor azt mondjuk, hogy a bázisév kijelölése nagyon sok érdeket sért. Hozzáteszem, a bérlő érdekét is, tehát nem csak a földtulajdonos érdekét, a bérlő érdekét is sújtja.

Ezért én három évre tettem javaslatot, de ha nagyon szakszerűek és nagyon előrelátók szeretnénk lenni, akkor igazából a bázisévet előre ki kellett volna jelölni, felkészíteni a szereplőket, hogy milyen játékszabályok szerint lehet és kell majd akkor a szerződéseket megkötni, és milyen feltételrendszer fog a támogatási rendszerben működni.

Engedjék meg, hogy még egy gondolatot szóljak magáról a jog létrehozásáról. Azt gondolom - és ebben az előttem szólók többségével egyetértek -, hogy vagyoni értékű jogot létrehozni a földtulajdon mellett csak akkor lehet, ha az együtt mozog a földtulajdonnal, és nem válnak el egymástól. Én már itt a tisztelt Házban feltettem azt a kérdést, hogy amíg a földtulajdonos két évig, amíg ő már nem biztosítja a földhasználatot a bérlő számára - én akkor azt úgy neveztem, hogy helyben járás -, kérdezem én, hogy abban az esetben miért sújtjuk gyakorlatilag szándékosan a földtulajdonost azzal a szankcióval, hogy két évig nem fog hozzájutni semminemű támogatáshoz. (Gőgös Zoltán: Ha műveli, akkor minden további nélkül!)

Értem Herbály képviselőtársamnak azt az érvelését, amelyben ő azt fejtette ki - és figyeltem is rá -, hogy a munkát végző, a fejlesztést végrehajtó, a termelést végző beruház, és nehogy kihúzzák alóla a talajt, én ezt a törekvést értem, és valahol el is tudom ezt fogadni, csak nem ebben a formában, és nem ilyen módon.

Tehát azt gondolom, hogy ha ezt a két gondolatot összekapcsolom, akkor fel kellene készíteni az agrárium szereplőit előre arra, hogy mit szeretnénk velük csináltatni, ki kellene jelölni a bázisévet, megmondani, hogy miért szeretnénk ezt csinálni, azt mondani, hogy azért, mert a földhasználó beruházott, és akár egy évtizedet szeretnénk számára biztosítani, hogy ne húzzák ki alóla a földterületet - ez így szerintem rendjén van -, és ha tájékoztattuk őket, akkor onnantól kezdve mindenki a leendő törvények értelmében és szellemében tudja megkötni vagy éppen nem megkötni a szerződését, vagy éppen értékesíteni a földterületét, vagy éppen nem értékesíteni a földterületét.

Tehát az általam elkészített javaslatban - amely sajnos nem kapott támogatást, de azért bízom benne, hogy a későbbiekben, az érvelések alapján még megkaphatja - az előre kiszámíthatóságra és a tiszta viszonyokra szeretném felhívni a figyelmet.

Elnök Úr! Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu